A korábban tervezettnél később indulhat el a termelés a BYD szegedi gyárában: a kínai autógyártó első európai üzeme várhatóan csak 2026 negyedik negyedévében kezdi meg az autók összeszerelését – számolt be az Infostart a Reuters alapján. A csúszás azért különösen fontos, mert a beruházás nem egyszerűen egy újabb ipari fejlesztés Magyarországon, hanem a kínai elektromosautó-ipar európai terjeszkedésének egyik kulcsprojektje.
A késés ellenére a BYD európai nyomulása nem lassul érdemben. A vállalat európai eladásai tavaly 270 százalékkal nőttek, és meghaladták a 188 ezer járművet. Idén májusig további 144 százalékos bővülést értek el, több mint 100 ezer eladott autóval.
A szegedi beruházás stratégiai jelentőségét az adja, hogy az Európai Unió vámokat vetett ki a Kínából importált elektromos autókra. A helyi gyártás ezért nem pusztán presztízskérdés, hanem üzleti kényszer is: aki Európában gyárt, az csökkentheti a kereskedelmi korlátok hatását, közelebb kerülhet a vásárlókhoz, és erősebb pozícióból versenyezhet az európai autógyártókkal.
Felfüggesztett török projekt
Közben a BYD törökországi tervei háttérbe szorultak. A vállalat 2024-ben jelentette be, hogy egymilliárd dolláros beruházással gyárat építene Törökországban, ám Stella Li szerint ezt a projektet most felfüggesztették, és egyelőre nincs konkrét ütemterv a termelés elindítására. Ez fordulat ahhoz képest, hogy korábban a török gyár is a BYD európai térnyerésének fontos elemeként jelent meg.
A késlekedés ugyanakkor nem egyedi jelenség. A kínai autógyártók Kínában rendkívül gyorsan képesek új üzemeket beindítani, Európában azonban más szabályozási, munkaerőpiaci, beszállítói és engedélyezési környezetben kell működniük. A BYD mellett a Chery is többször elhalasztotta barcelonai gyártásának indulását, bár a tervek szerint a spanyol Ebróval közös vállalatuk idén megkezdi a termelést.
Átrajzolta Szeged mindennapjait
A BYD szegedi érkezése már a gyár megnyitása előtt érezhető hatást gyakorolt a városra. A beruházás nyomán Szeged az ország egyik legdrágább lakáspiacává vált: a medián négyzetméterár megközelítette az egymillió forintot, a város pedig a második legdrágább megyeszékhelyek közé került. Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az ingatlanpiaci roham megtorpanhatott: nőtt a kínálat, hosszabb lett az értékesítési idő, a vevők pedig óvatosabbá váltak.
A beruházás munkaerőpiaci oldala is egyre hangsúlyosabb. A BYD szegedi projektjén dolgozók megkeresésére létrejött a Magyar Gyáripari Szakszervezet, amely a magyar és külföldi munkavállalók érdekeit egyaránt képviselné.
Korábban arról számoltunk be egy jelentésre hivatkozva, hogy kényszermunkavádak merültek fel a BYD szegeden épülő gyára kapcsán.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!