Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamat szintjén, összhangban a piaci várakozásokkal.
A döntés értelmében a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,0 százalékról 2,25 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15 százalékról 2,40 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,40 százalékról 2,65 százalékra nőtt.
Az Európai Központi Bank előző, április végi kamatdöntő ülésén nem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Legutóbb tavaly júniusban, 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamatot.
Új inflációs és GDP-előrejelzés
Csütörtöki közleményében az EKB rámutatott, hogy a közel-keleti háború inflációs nyomást okoz, miközben a Kormányzótanács elkötelezett amellett, hogy olyan monetáris politikát folytasson, ami biztosítja a 2 százalékos inflációt középtávon.
Az EKB csütörtökön új inflációs és GDP-növekedési előrejelzést tett közzé az idei és a jövő évre.
Az inflációs adatokat felfelé módosították az előző, márciusi becsléshez képest a magasabb energiaárak miatt, amelyek bizonyos mértékig várhatóan beépülnek az élelmiszerek, áruk és szolgáltatások inflációjába.
A fogyasztói árak idén várhatóan átlagosan 3 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal emelkednek.
Márciusban 2026-ra 2,6 százalékos, jövőre 2 százalékos inflációt becsült az EKB. Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció esetében idén és jövőre egyaránt átlagosan 2,5 százalékot vár az EKB most, miután márciusban 2026-ra 2,3 százalékos, jövőre 2,2 százalékos maginflációt becsült.
A GDP-növekedési számokat lefelé módosították a közel-keleti háború árupiacokra, reáljövedelmekre és bizalomra gyakorolt erőteljes hatása miatt.
Az EKB most átlagosan 0,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál az idei évre a márciusban várt 0,9 százalék helyett, jövőre 1,2 százalékot a korábbi 1,3 százalék helyett.
Arra is rámutattak, hogy a kilátások továbbra is bizonytalanok, az infláció esetében felfelé, a gazdasági növekedés esetében pedig lefelé mutató kockázatokkal. A kormányzótanács nem kötelezi el magát előre egy bizonyos kamatpálya mellett – hangsúlyozta közleményében az EKB.
Az eszközvásárlási programmal (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programmal (PEPP) kapcsolatban az EKB megjegyezte: az APP- és a PEPP-portfólió mérsékelt és kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célon stabilizálódjon, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamika elhárításához, ami komolyan fenyegeti a monetáris politikának az euróövezet összes országában való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását eredményesebben teljesítse
– zárta közleményét az EKB.
Erre a lépésre számított a piac
Az Európai Központi Bank a széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően 2,25 százalékra emelte a betéti rátát – kommentálta az EKB lépését Sümegi Ákos, az MBH Bank makrogazdasági elemzője. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,65 százalékra emelkedett, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,40 százalékra emelkedett. Kérdésre válaszolva Christine Lagarde, az EKB elnöke elmondta, hogy a döntés egyhangú volt, nem is tárgyaltak más lehetőségről a mai ülés során. Megerősítette, hogy továbbra sem köteleződnek el egy előre eltervezett kamatpálya mellett, ülésről ülésre fognak dönteni.
A közel-keleti konfliktust nem sikerült lezárni az elmúlt hetekben. Az erre irányuló törekvéseknek és a Hormuzi-szoroson sokszor lekapcsolt jeladókkal áthaladó olajszállító tankereknek köszönhetően az olaj világpiaci ára megközelítette a 90 dollárt, de ez még mindig nagyjából 20-25 dollárral magasabb, mint a konfliktus előtt. Az infláció már 3 százalék felett jár az eurózónában, ilyet utoljára 2023 szeptemberében láthattunk – mutatott rá az elemző.
„Az tehát nem kérdés, hogy a kamatemelés indokolt volt, kérdés, hogy kell-e folytatni a szigorítást, vagy a mai döntés elégnek bizonyul majd a későbbiekben. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy további emelésre nem lesz szükség, de ebben vannak kockázatok, hiszen az iráni háború lezárása húzódik. Az április kamatdöntő ülés utáni kommentárunkban még úgy fogalmaztunk, hogy kedvező esetben akár már 2026 végén is újra 2 százalékra csökkenhet a betéti ráta. Ennek valószínűsége érdemben csökkent azóta, és már optimális esetben is a kamatszint tartása lehetséges. Emellett felmerül az a kérdés is, mit gondolna a piac az EKB hitelességéről, ha egy 25 bázispontos kamatemelés után fél évvel már a kamatcsökkentés kerülne az asztalra” – fejtette ki Sümegi Ákos.
(Borítókép: Christine Lagarde 2026. május 24-én. Fotó: Stefania D’Alessandro / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!