A diplomata beszélt arról is, hogy ezek a kínai beruházások nagyban hozzájárulnak a magyar GDP-hez és a munkahelyteremtéshez. Mint mondta, járt Debrecenben, Szegeden és Miskolcon és látta, hogy mit adnak hozzá a magyar innovációhoz a kínai vállalkozások. Megerősítette, hogy az említett városok egyetemeivel felvette a kapcsolatot a CATL és a BYD is ezt tervezi, a cél pedig bekapcsolódni a duális képzésbe.
Hangsúlyozta azt is, a kínai beruházások arra törekszenek, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be és minél inkább magyar nyersanyagot használjanak. A szegedi BYD-nek már több mint 160 magyar és több mint 300 külföldi beszállítója van. A gyárakban a munkaerő 70 százaléka magyar és ha beindul az üzemszerű termelés, akkor ez az arány még magasabb lehet.
77 évesek a magyar–kínai kapcsolatok
Gong Tao utalt arra, hogy a hosszú múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolatokat tovább kell vinni, de úgy, hogy mindkét fél érdekeit szem előtt kell tartani. Ami a magyarok számára elsősorban fontos, az a technológiai innováció, a kkv-k fejlesztése és az oktatás terén lehetséges együttműködés.
Elhangzott az is, hogy Kína lassan visszatér Európába, amit az utóbbi időben lebonyolított sok európai állam- és kormányfői vizit is bizonyított Pekingben. Magyarország számára azért fontos fenntartani a kínai–magyar és a magyar–uniós kapcsolatokat, mert ahogy Peking látja hazánk fontos logisztikai központ lehet Kína számára Európában, miközben betöltheti az összekötő híd szerepét Kelet és Nyugat között.
Folytatódik a kétoldalú pénzügyi együttműködés is a két ország között, mivel a jüan (RMB) egyre meghatározóbb lesz a nemzetközi pénzpiacokon. A diplomata példaként hozta fel a pandakötvényt, vagyis, hogy tavaly júliusban Magyarország komoly kereslet és kedvező árazás mellett bocsátott ki 3 és 5 éves futamidejű, kínai renminbiben (RMB) denominált kötvény-sorozatot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szervezésében megvalósult sikeres tranzakció keretében összesen 5 milliárd RMB értékben keltek el a magyar szuverén devizakötvények.
A Belgrád–Budapest vasútvonal dokumentációja is szóba került
Kérdésre válaszolva a nagykövet megerősítette, hogy a vasút magyarországi szakaszának építése befejeződött, a teherszállítás már február óta működik. Mint mondta, annak ellenére, hogy az új kormány jelezte, kikérik a vasúti beruházás teljes dokumentációját, ilyen kérés még nem érkezett hozzájuk, de jelezte, a kínai fél szívesen egyeztet a projektről.
Azzal kapcsolatban azonban semmi bizonyosat nem árult el, hogy lesz-e, vagy terveznek-e a közeljövőben magasrangú kínai-magyar találkozót. Az Index azt kérdezte, hogy az elmúlt hónap diplomáciai nagyüzeme Pekingben – az amerikai, majd az orosz elnök látogatása és egy hete Hszi Csin-ping államfő útja Észak-Koreába – jelent-e valamiféle elmozdulást a kínai külpolitikában a már három hónapja tartó Irán ellenes háború következtében.
A válaszból kiderült, hogy a phenjani egy tervezett államközi vizit volt, a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal tartott „tárgyalások célja pedig a stratégiai kommunikáció elmélyítése volt a nagyhatalmakkal”.
(Borítókép: Gong Tao a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2025. március 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!