Dróntámadás érte a Brit Királyi Légierő ciprusi bázisát helyi idő szerint hétfőn hajnalban. Az iráni gyártású Shahed drón kisebb kárt okozott a kifutópályában, személyi sérülés nem történt. Két másik drón is az Akrotíri mellett fekvő brit támaszpontot célozta, de azokat a brit légierő idő előtt hatástalanította. A Reuters szerint a szirénák hétfőn délután is megszólaltak az akrotíri bázison.
Az első drón néhány órával azután csapódott be, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap este engedélyezte a támaszpontok használatát az Egyesült Államok számára Iránnal szemben. A brit kormány azonban ellentmondásos kommunikációt folytat: a külügyminiszter, Yvette Cooper szerint az amerikaiak nem kértek engedélyt a támaszpont használatára.
A külügy szerint biztonságos, de a repteret kiürítették
Ciprus 1960-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, de a szigeten jelenleg is működő két brit katonai bázis – Akrotíri és Dekélia – hivatalosan is Nagy-Britanniához tartozó területek. Akrotíri a sziget legdélibb pontja, ezt a támaszpontot negyven évig nem érte találat a hajnali dróntámadást megelőzően. A brit hatóságok hétfőn elkezdték a nem létfontosságú személyzet menekítését Akrotíriből, és a környéken élőket is arra kérték, hogy keressenek menedéket. Sokan érezhetik veszélyben magukat: a közelben van a sziget második legnagyobb városa, Limasszol is.
Egyelőre sem a ciprusi, sem a brit hatóságok nem közölték, hogy az iráni gyártású drónt honnan indíthatták. Irán legközelebbi pontja több mint 1000 kilométerre van a becsapódás helyétől; a szíriai Tartúsz közel 270, Bejrút pedig több mint 240 kilométerre fekszik. A népszerű üdülőváros, Lárnaka némileg közelebb van a szíriai és libanoni partokhoz: Tartúsztól és Bejrúttól is alig 200 kilométernyi tenger választja el. (A bejrúti kikötőben történt emlékezetes 2020-as robbanást Ciprus partjainál is érezni lehetett.)
A libanoni főváros, Bejrút 200 kilométerre van a népszerű ciprusi üdülőhelytől, Lárnakától
Fotó: Pixabay
A külügyminisztérium konzuli szolgálatának honlapján Ciprus kedden délelőtt zöld besorolású, tehát biztonságos országként van feltüntetve. Az EasyJet és a Lufthansa-csoport felfüggesztette ciprusi járatait, de a két európai fapados légitársaság még repül a szigetre. A Magyarországra utazás is egyszerűbb Ciprusról, mint az Iránhoz közelebb eső országokból. Kedden délelőtt még 90 euróért is elérhető volt jegy egy csütörtök este Budapestre induló járatra. A Ryanair által is használt páfoszi repülőteret hétfő délután ki kellett üríteni, mert a radarokon azonosítatlan drónt észleltek, de az utasokat rövid idő után visszaengedték.
Lefújták az uniós csúcsot
Ciprus az Európai Unió legkeletibb tagállama. A sziget nem sokkal nagyobb, mint Bács-Kiskun megye, és 1 millió 380 ezer ember él a területén. Az ország vezetése aláírta a közös uniós védelmi egyezményt, de a NATO-ba nem lépett be. Jelenleg az ország tölti be az Európai Tanács soros elnöki pozícióját, a brit támaszpont elleni támadás miatt pedig egy uniós miniszteri csúcstalálkozót is el kellett halasztani. Az informális találkozón a közösség bővítéséről és a 2028-2034-es pénzügyi keretrendszerről lett volna szó. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közösségi oldalán azt írta: bár nem Ciprus volt a támadás célpontja, bármilyen fenyegetéssel szemben kiállnak az Európai Unió tagállamaiért.
I talked with President @christodulides who briefed me on the single incident that occurred shortly after midnight involving an unmanned aerial vehicle targeting the British base in Akrotiri.
While the Republic of Cyprus was not the target, let me be clear: we stand…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 2, 2026
A ciprusi kormány igyekszik semleges maradni, és távol tartani magát a közel-keleti konfliktusoktól. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont szövetségesként tekint Ciprusra, és egy megállapodás után az ország izrael légvédelmi rendszerekhez is hozzájutott. Február végén Netanjahu arról beszélt, hogy hogy a Földközi-tenger keleti térségében egy új szövetségi rendszert hozna létre, amelyben Ciprus mellett Görögországot is szívesen látná. Azóta egyik ország vezetése sem jelezte vissza, hogy részt venne ebben a szövetségben, ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) is tagjai, tehát Netanjahut le kellene tartóztatniuk, amint valamelyik tagállam területére lép.
A szigetország az izraeli-palesztin konfliktusban is közvetett, de fontos szerepet játszott. A brit oknyomozó portál, a Declassified szerint a brit haderő 60 repülőgépet küldött Izraelbe 2023 októbere és 2024 májusa között, a legtöbbet Akrotiriből. A támaszpontot az Egyesült Államok is használhatta fegyverszállításra Izrael részére. A Hezbollah egykori vezetője, Haszan Naszr Alláh 2024-ben arról beszélt, hogy Ciprus belevonódhat a közel-keleti konfliktusokba, ha engedélyezi a repülőterei használatát Izrael számára egy Libanon elleni támadáshoz. A Royal United Services Institute kutatója, Jack Watling szerint azonban a fenyegetés valószínűleg a brit támaszpontokra vonatkozhatott, nem az ország területére.