És azoknak, akik szerint Hollywoodon kívül is van élet.
Mozikban Steven Spielberg sokadik ufós filmje, A leleplezés napja, ennek örömére úgy döntöttünk, megnézzük, mi a helyzet Hollywoodon túl, vagyis direkt nem amerikai gyártású sci-fiket kerestünk.
Az angol nyelvben a (dokumentálatlan) bevándorlókat és a másik bolygóról érkező lényeket egyaránt lehet az „alien” kifejezéssel illetni, úgyhogy a dél-afrikai Neill Blomkamp óriási ziccert ütött le, amikor filmjében kombinálta a két témát. A sztori szerint 28 éve egy idegen faj kényszerleszállást hajtott végre a Földön, egészen pontosan Dél-Afrikában, ahol nem látják szívesen őket, és gettóban kénytelenek élni. Mennének már szívesen haza, viszont az államnak tervei vannak velük, így nem áll érdekében, hogy el tudják hagyni a Földet. Közben már a levegőben van egy kialakuló polgárháború, ebbe csöppen bele egy egyszerű aktatologató (Sharlto Copley), aki egy baleset miatt menekülni kényszerül a rendfenntartó erők elől, és harcol a túlélésért.
Az 5 Oscar-jelölésig jutó film nemcsak azért izgalmas, ahogyan a bevándorlást, illetve az arra adott embertelen válaszokat kommentálja, hanem mert látványos és pörgős akció-scifiként is kiválóan működik.
A brit Joe Cornish rendező inváziós filmje egy olyan sci-fi-horror csemege, amely a társadalmi kommentárt ötvözi a műfaji izgalmakkal. A film egy dél-londoni lakótelepen játszódik, középpontjában egy tinédzserekből álló utcai bandával, akik
kénytelenek felvenni a harcot egy sereg koromfekete űrlénnyel, akik el akarják pusztítani a helyi Gazdagrétet.
Az Idegen arcok nagy truvája tényleg az, hogy egyetlen környékre szűkítve a fókuszt, újszerűen nyúl az alieninváziós műfajhoz, és a szokásosnál személyesebb és horrorisztikusabb a hangvétele, de közben rendkívül vicces is, ahogy azt elvárhatjuk egy olyan rendezőtől, aki Edgar Wright, Simon Pegg és Nick Frost haverja. Frost maga is fergeteges alakítást nyújt a filmben, amelyben a fiatal John Boyega és a leendő Doktor, Jodie Whittaker is szerepel.
A moziban megbukott a film, de alulértékelt gyöngyszemként érdemes adni neki egy esély.
Jonathan Glazer remekműve sci-finek álcázott hangulatfilm. Az űrlényt alakító Scarlett Johansson egy fehér furgonnal szeli át Skóciát, férfiakat szed fel, és a halálba vezeti őket a fekete, folyékony ürességben. A cselekmény csak egy váz, és a párbeszédek nagy részét olyan amatőrökkel improvizálták, akik nem is tudtak róla, hogy egy filmben szerepelnek, amitől kényelmetlenül realistává válnak ezek a szituációk.
A felszín alatt valójában érzéki benyomások egymásra épülése: Mica Levi nyugtalanító zenéjének zümmögése, a skót vidék elmosódott szürkesége, az egyes interakciók lassú, megfontolt tempója. Glazer semmit nem akar megmagyarázni, helyette arra kényszerít minket, hogy beleéljük magunkat az idegen helyzetébe, így még a hétköznapi pillanatok is furcsának tűnnek.
Attraction (2017)
Fedor Bondarchuk filmjében Moszkva felett váratlanul megjelenik egy technológiailag magasan fejlett idegen űrhajó, amelyet az orosz légierő fenyegetésként azonosít, és lelő. A zuhanó monstrum lakónegyedeket tarol le a fővárosban – hatalmas pusztítást okozva és emberi életeket kioltva. A kormány azonnal lezárja a környéket, a dühös helyi fiatalok egy csoportja azonban fellázad, és behatol a karanténzónába, hogy bosszút álljon. A helyzet bonyolódik, amikor a tinédzser főhősnő megmenti az egyik humanoid idegen lény életét, és ráébred, hogy a látogatók szándékai nem ellenségesek.
A történet középpontjában dr. Tatyjana Klimova (Okszana Akinsina) orosz pszichológus áll, akit a szovjet hadsereg 1983-ban azzal bíz meg, hogy kezelje Konsztantyin Vesnyakovot (Pjotr Fjodorov). A szovjet kozmonauta legutóbbi űrutazása kényszerleszállással végződött, amelyben társa életét vesztette. Klimova doktornő, aki kezdetben diagnosztizálni próbálja Vesnyakovot, hamarosan elszörnyedve tapasztalja, hogy az űrhajós nem az egyedüli túlélő, akinek látszik. A valóságban egy idegen lény fészkelte be magát a gyomrába, amely csak éjszakánként bújik elő, és olyan szimbiózist alakít ki a férfival, amelyet a doktornőnek vagy kontrollálnia kell, vagy végleg meg kell szakítania.
Van egy alulértékelt sci-fi, ami kötelező az Alien-rajongóknak
A Szputnyikból kiderül, hogy a hidegháborús paranoia és a zsigeri borzongatás jó kombináció.
Bár az alaphelyzet gyanúsan ismerős, Jegor Abramenko rendező a lehető legtöbbet hozta ki az inspirációból, és ezzel a kritikusok is egyetértenek. Jelenleg a produkció 87%-os kritikusi pontszámon áll a Rotten Tomatoes oldalán, és a közönség értékelése sem marad el sokkal mögötte.
A különc egyetemista lány, Panna (Walters Lili) gyerekkorától kezdve próbál az űrbe küldeni jeleket, válaszra várva. Bár az egyetemen senki nem veszi őt komolyan, elmélete mégis bizonyítást nyer: hatására ugyanis a Földre érkezik a saját világában hasonlóan kirekesztett űrlény Fiú (Takács Zalán). Ha ez önmagában nem lenne elég sokk, a jövevény közli Pannával: a bolygó pusztulásra van ítélve, őt magát pedig egyedül az érdekli, hogy megmentse rajongása tárgyát, Zalatnay Sarolta művésznőt.
8 magyar gyártású sci-fi, amit kötelező látni
Szerencsére van élet az Űrgammákon túl is: Az idő urai máig kultikus rajzfilm, az Orchideák bolygója a Pirx rendezőjétől egy méltatlanul elfeledett, pszichedelikus gyöngyszem, A Karantén Zóna pedig az HBO Maxon hirdeti a magyar sci-fi dicsőségét.
Az elsőfilmes Badits Ákos rendező Benedek Ágota (Rumbarumbamm) forgatókönyvéből készített egy kicsit kaotikus és különc, de nagyon szerethető sci-fi komédiát, ami címével ellentétben egy pillanatig sem játszódik az űrben.
Shin Ultraman (2022)
Amikor Japánt egymás után kezdik megtámadni a gigantikus, ismeretlen eredetű radioaktív szörnyek, a kormány felállít egy speciális védelmi egységet a krízis kezelésére. A legújabb invázió során egy ezüst színű, gigantikus, 50 méteres humanoid földönkívüli óriás száll le az égből, és könnyűszerrel elpusztítja a fenevadat. Az idegen lény, akit elneveznek Ultramannak, az emberiség mellé áll, és emberi alakot öltve beépül a védelmi csapatba. A történet során nemcsak a szörnyekkel, hanem manipulatív, diplomáciai játékokat játszó más galaktikus fajokkal is meg kell küzdenie a Föld védelmében.
Shinji Higuchi rendező és Hideaki Anno forgatókönyvíró filmje az 1966-ban egy tévésorozattal indult Ultraman-franchise 37. és talán legjobb darabja.
6 kiváló szörnyfilm, amelyről valószínűleg sosem hallottál
Főszerepben: óriáskrokodil, tűzokádó teknős, erdei troll és társaik.
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!