Heti deviza- és tőzsdepiaci összefoglalónkban azt jártuk körbe piaci elemzőkkel, hogy mi mozgatta a forintot az elmúlt napokban, és mire számíthatunk a jövő héten. Megkérdeztük őket arról is, dőltek-e rekordok, meddig erősödhet még a hazai fizetőeszköz, és mit érdemes tudni az olaj, a gáz és a hazai részvények alakulásáról.
Az olaj ára diktálta a forint napjait
A héten a forint ott folytatta, ahol az áprilisi választás óta tartó látványos erősödési hullám abbahagyta: az euróval szemben több mint négyéves csúcsra jutott. Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője szerint a deviza elsősorban a közel-keleti feszültségek enyhüléséből és az ennek nyomán bekövetkező olajár-csökkenésből profitált.
A hét elején még 356 felett mozgott az euró árfolyama, péntekre azonban 353 alá erősödött, a dollárral szemben pedig a 309 feletti szintről 305 alá kapaszkodott a forint.
Az összefüggés egyszerű, és a magyar pénztárcákat is közvetlenül érinti: amikor az olaj ára felment, gyengült a forint a dráguló import miatt, amikor csökkent, erősödött az árfolyam. Az erősödő forint természetesen a külföldi nyaralásainkat is olcsóbbá teheti, hiszen a pénzünkből több külföldi valutát tudunk venni.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a leggyengébb szint csütörtökön, 357 környékén volt, amikor az iráni háború eszkalálódni látszott. A magyar gazdaság ugyanis rendkívül érzékeny az energiaárak alakulására, így a Hormuzi-szoros körüli minden hír azonnal lecsapódott a jegyzésekben.
Inflációs adat, EKB-kamatemelés – de mégsem ezek számítottak
Aki azt várta, hogy a hazai inflációs adat vagy az Európai Központi Bank döntése rengeti meg a piacot, csalódott. Regős Gábor szerint a májusi pénzromlás a vártnál jóval alacsonyabb, 1,8 százalék lett, ami szinte biztossá tette a júniusi kamatvágást – de mivel a piac ezt már korábban beárazta, nem volt nagy reakció. Hasonló volt a helyzet az EKB csütörtöki, 25 bázispontos kamatemelésével is, amely 2,25 százalékra emelte az irányadó rátát.
A kérdés inkább az volt, mit üzen a jegybank a jövőre nézve. Christine Lagarde ugyan nem adott egyértelmű iránymutatást, a felfelé mutató inflációs kockázatok hangsúlyozása mégis inkább a szigorítás felé mutatott – egyes pletykák már egy júliusi újabb emelést is emlegettek. A forintot végül nem ez, hanem a csütörtök esti fordulat mozdította meg: Donald Trump bejelentette, hogy a közel-keleti megállapodás akár a hétvégén megszülethet, mire az olajárak zuhanni kezdtek, a dollár gyengült, a forint pedig látványosan, 353 közelébe erősödött.
„A nagy kérdés egyre inkább az, hogy tud-e 350 alá is erősödni a forint”
A jövő hét legfontosabb tényezője megint a Közel-Kelet lesz. Regős Gábor figyelmeztet: bár péntek délután úgy tűnt, a felek a hétvégén békét kötnek, ez az elmúlt hetek fényében messze nem biztos – ráadásul kérdés, milyen feltételekkel, és szed-e majd Irán pénzt a hajók áthaladásáért. A kialakuló energiaárak így jelentősen hatnak majd a tőzsdére és az árfolyamokra is.
Arra a kérdésünkre, hogy reálisan milyen irányba mozdulhat el a forint, a közgazdász óvatos optimizmussal felelt.
„A nagy kérdés egyre inkább az, hogy tud-e 350 alá is erősödni a forint”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy kedvező iráni fejlemények esetén ezt sem zárja ki, és akkor a júniusi után a júliusi kamatcsökkentés is borítékolható. A másik oldalról viszont 360-nál gyengébb árfolyamra még rossz hírek esetén sem számít. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a következő időszakban az euró-forintnál a 350–360-as, a dollár-forintnál a 300–310-es sáv tűnik bejárhatónak.
Jön az új Fed-elnök első nagy vizsgája
A monetáris politikában sem lesz eseménytelen a jövő hét. A legfontosabb a szerda esti Fed-kamatdöntés lesz, méghozzá azért is, mert először elnököl az ülésen Kevin Warsh, aki Jerome Powellt váltotta a jegybank élén. Az elemzők szerint a beérkező adatok alapján minden adott lenne egy kamatemeléshez: az amerikai infláció 4,2 százalékra gyorsult, ami három éve nem látott szint, és a munkaerőpiac is erős.
Warsh első sajtótájékoztatóját kiemelt figyelem övezi majd, hiszen ez ad először támpontot arról, milyen irányt szab a jegybanknak.
Regős Gábor szerint azonban a kamatemelés egyelőre nem fog bekövetkezni – főleg, ha Iránból tényleg jó hírek jönnek és csökken az olaj ára. Trump nyíltan kamatcsökkentést várna, erre azonban ebben az inflációs környezetben nincs esély. A hét folyamán az ausztrál, a japán, a brit és a svájci jegybank is dönt, csütörtökön pedig a cseh kamatdöntés is érdekes lehet.
Hullámvasút az olajpiacon, jól teljesített a magyar tőzsde
A héten az olajpiac valódi hullámvasutat járt be. A Brent-típusú kőolaj a múlt hetet 93 dolláros hordónkénti szinten zárta, hétfőn rögtön 98 dollár közelébe ugrott, kedden viszont egy pillanatra 90 dollár alá esett. A mélypont péntek reggel jött, amikor a békereményekre 86 dollárig csökkent az ár – majd miután Irán bejelentette, hogy csak az urándúsítás folytatása mellett képzel el megállapodást, ismét 89 dollár fölé kúszott. Hasonló pályát futott be a holland tőzsdei földgázár is, ahol továbbra is aggodalmat okoz az európai tározók alacsony töltöttsége.
A magyar tőzsde ehhez képest összességében jól teljesített, jócskán segített neki a hét végi optimizmus – ami különösen az OTP árfolyamát húzta felfelé. Jól szerepelt a Magyar Telekom is, amiben a sajátrészvény-vásárlásnak is szerepe lehetett. A Mol árfolyama viszont csökkent, elsősorban a mérséklődő energiaárak miatt, bár a NIS megvásárlásával kapcsolatos jó hírek ellensúlyozták ezt. A forint erősödése tartósan a piac egyik fő témája maradt: a hazai deviza a zlotyval szemben is közel egy százalékot erősödött, és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások is fűtik az árfolyamot.
(Borítókép: Donald Trump 2026. június 11-én. Fotó: Kent Nishimura / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!