Hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket? Ezt vizsgálta a PLAN’EAT projekt, amely négy év kutatómunka után jelentős tanulságukkal zárult.
A PLAN’EAT projekt kutatása szerint az egészségesebb, fenntarthatóbb étkezéshez már egyszerű változtatások is elegendőek lehetnek
A vizsgálatban több mint 3000 európai állampolgár és szakmai szereplő vett részt
Új, összehangolt európai élelmiszerpolitika születhet, húsz szakpolitikai javaslattal
„A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is. A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül” – mondta Dr. Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, hozzátette: „A projekt egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozásra való áttérés nem feltétlenül jár drasztikus lemondásokkal vagy szigorú diétákkal. Már néhány egyszerű, a mindennapokban is könnyen megvalósítható változtatás jelentős pozitív hatással lehet az egészségre és a környezetre egyaránt.”
A szakértők szerint érdemes:
mérsékelni a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények fogyasztását;
a finomított gabonafélék helyett gyakrabban választani teljes kiőrlésű termékeket;
növelni a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, akár napi öt adag elfogyasztásával;
csökkenteni a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek bevitelét;
a cukrozott italok helyett elsősorban vizet inni;
gyakrabban otthon készíteni az ételeket, és fejleszteni a tudatos ételkészítési szokásokat.
Táplálkozási útmutató a káoszban: így válasszon egészséges ételeket a szakértők szerint
Az egészséges táplálkozás világa néha olyan, mint egy labirintus: élelmiszer-címkék, divatos diéták és egymásnak ellentmondó tanácsok között próbálunk eligazodni. De ne aggódjon, Lucette Talamas, a Baptist Health dietetikusa, most segít rendet tenni a fejekben
Tovább
Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk
„A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségi és környezeti következményeit” – hívta fel a figyelmet Dr. Böröcz Lajos.
A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.
Ilyenek például:
a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
az egészségügyi következmények,
valamint a társadalmi hatások.
A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.
Ilyen eredmények születtek
A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.
Olvasta már?
Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre
„A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv. A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel” – monda a szakember.
A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.
A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:
az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.
Magyar szereplők is részt vettek a munkában
A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.