Magyar Péter négy hónapja ismertette a párt 240 oldalas programját, amelyet elmondása szerint több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentum többek között átrajzolja az igazságszolgáltatási rendszert: rendeznék az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak – bérezését és munkakörülményeit, felgyorsítanák a bírósági eljárásokat, átfésülnék a teljes büntetőjogi szabályozást, államosítanák a bírósági végrehajtást és átalakítanák a közjegyzői rendszert.
A közjegyzői rendszer átalakításáról szólva a program leszögezi:
Jelentősen leszűkítjük a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, és felső korlátot vezetünk be a közjegyzői tevékenység díjazására, így sokkal olcsóbbá válik az ügyintézés. Egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, más tevékenységeket a kormányhivatalokhoz telepítünk. Megszüntetjük a közjegyzőségek számának korlátozását, kialakítva így a versenyt.
Egyeztettek az igazságügyi miniszterrel
A kormányzati tervek kapcsán megkerestük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK), hogy Tóth Ádám, akit két hónapja választottak meg hatodszor a kamara elnökének, tervez-e egyeztetést kezdeményezni Görög Márta igazságügyi miniszterrel.
Azt a választ kaptuk, hogy a kamara mindig nyitott a konstruktív párbeszédre annak érdekében, hogy a közjegyzői tevékenység még hatékonyabban szolgálhassa az állampolgárokat, a vállalkozásokat és az igazságszolgáltatás működését.
A kamara vezetése a kormányalakítás után személyesen egyeztetett Görög Márta igazságügyi miniszterrel. A megbeszélésen a kamara jelezte, hogy évek óta több javaslata is van a szabályozása módosítására, a hatékonyság növelésére, de az elmúlt években erre nem volt fogadókészség. Most a kamara a kormányzati felülvizsgálat előkészítő szakaszában a minisztérium kérésére adatokat és statisztikákat gyűjt és szolgáltat, valamint korábbi javaslatait aktualizálva szintén megküldi a tárcának
– tájékoztatta lapunkat a MOKK.
Évente egymillió ügyben közreműködnek
Rákérdeztünk arra is, hogy mi a kamara véleménye a kormányprogramnak a közjegyzőséget érintő egyes megállapításairól, tervezett intézkedéseiről.
A MOKK elöljáróban kifejtette, hogy a közjegyzők szakvizsgázott, legalább 10-15-20 éves tapasztalatú jogászok, akik független hatóságként, pártatlanul végzik a munkájukat, amiért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak. Évente egymillió ügyben tehermentesítik a túlterhelt bíróságokat, miközben állami forrást nem kapnak sem a közjegyzői irodák, sem a kamara.
Tevékenységüket jellemezve kiemelték, hogy a közjegyzők készítik például az ingatlan-adásvételi vagy -bérleti szerződéseket, házassági és élettársi vagyonjogi szerződéseket. És mivel minden hagyatéki eljárásban részt vesznek, szakértők az öröklési ügyekben, a végrendeletek, tartási, életjáradéki és öröklési szerződések szerkesztésében. Bírósági egyezség hatályával hagyhatnak jóvá a felek közötti jogvitában egyezséget, számos határozatukhoz fűződik ugyanolyan jogerő, mint a bírói ítélethez.
Szerintük a közjegyzői eljárások a legalkalmasabbak arra, hogy a felek közötti vitás helyzetek békés úton a lehető leghamarabb rendeződjenek.
Ők folytatják le az összes hagyatéki eljárást, évente mintegy 120-140 ezret, több mint százezer megállapodásban működnek közre, további félmillió ügyben segítik a jogos követelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítését.
Magasabb a bírósági illeték a közjegyzői díjnál
Annak kapcsán, hogy felső korlátot terveznek bevezetni a közjegyzői tevékenység díjazására, hogy sokkal olcsóbbá váljon az ügyintézés, megjegyezték: a közjegyzői díjszabást miniszteri rendelet határozza meg, amelytől a közjegyző nem térhet el.
Minden közjegyzői díj maximálva van, miközben a bírósági illetékplafont eltörölték. A díj ma az azonos peresített érték bírósági illetékénél lényegesen alacsonyabb.
2025-ben egy 50 millió forintos hagyatéki per elsőfokú bírósági illetéke a korábbi 1 500 000 forintról (ez volt a maximális illeték) 2 789 500 forintra nőtt, magasabb ügyérték esetén még nagyobb a növekedés mértéke, míg ugyanekkora ügyértékű hagyatéki eljárás közjegyzői díja a felmerült készkiadások (például postaköltség) függvényében 160-200 ezer forint között van.
Nem értettek egyet azzal sem, hogy egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, illetve más tevékenységeket a kormányhivatalokhoz telepítsenek. Mint hangsúlyozták, a bíróságok és a kormányhivatalok túlterheltek, a hivatalokban gyakran nem jogászok dolgoznak, miközben a közjegyzői irodákban jogi szakvizsgával rendelkező közjegyzők vagy közjegyzőhelyettesek járnak el, méghozzá a közjegyző teljes anyagi felelőssége mellett, állami források nélkül végezve a tevékenységet.
Hozzátették: az állam – azaz az adófizetők közössége – számára jelentős többletköltséggel járna ezeknek a feladatoknak az átvétele és a szükséges munkatársak felvétele, képzése, a rendszerek és folyamatok kiépítése, továbbá műhibák esetén a kártérítési felelősség viselése. „A közjegyzőnek az ügyek gyors és eredményes elintézéséhez fűződő személyes érdeke a kulcsa a hatékony ügyintézésnek, ami az állami szektorban lévő szereplők esetén nem adott” – állította a kamara.
Fennmaradásért küzd az irodák jelentős része
Arra a kérdésünkre, egyetértenek-e a közjegyzőségek számának növelésével, azt felelték, hogy a közjegyzők számát jogszabály határozza meg: jelenleg az országban 313 közjegyzői székhely és 494 közjegyzőhelyettes van, akiket a közjegyzők alkalmaznak. Egy közjegyzői székhely akkor üresedik meg, amikor az oda kinevezett közjegyző meghal, nyugdíjas lesz, lemond, vagy más székhelyre helyezik át.
Felhívták a figyelmet, hogy az ország gazdaságföldrajzi adottságai miatt egyes közjegyzői irodák ügyszáma és bevételei között lényeges különbségek vannak. Különösen Budapesten és a nagyobb városokban több a gazdasági ügylet, illetve nagyobb a jogtudatosság, többen készíttetnek közjegyzővel szerződéseket, végintézkedést, többen vesznek fel hitelt stb. Vidéken kisebb az ingatlanok értéke, ezért alacsonyabb az ügyértékkel összefüggő közjegyzői díj, valamint kevesebben vesznek fel hitelt többek között a bankfiókok megszűnése miatt is.
A közjegyzői irodák jelentős része már most is a fennmaradásért küzd. Amennyiben a közjegyzői helyek számát növelik, azzal a veszéllyel jár, hogy elsősorban vidéki régiókban nem jut elegendő ügy a közjegyzői irodáknak ahhoz, hogy kitermeljék saját költségeiket.
Ha pedig nem tudják fenntartani működésüket, akkor újabb szolgáltatás tűnik el a vidékről a boltok, bankfiókok, posták stb. után, így az ott élők társadalmi esélyegyenlősége tovább romlik. Emlékeztettek: a mai közjegyzői létszám a 2000-es években alakult ki, az akkori ügyforgalomra tekintettel. Azóta mind a közjegyzői okiratok, mind a hitelesítések száma jelentősen (60, illetve 75 százalékkal) csökkent, így a létszám növelése ezért sem indokolt.
Nem lehet a területi kötöttséget megszüntetni
Aziránt is érdeklődtünk, mit szólnak hozzá, hogy miközben a kormány a bírósági végrehajtói rendszert államosítani és nonprofittá akarja tenni, a közjegyzőknél versenyt akarnak kialakítani. A MOKK szerint ahhoz, hogy az ország minden részében, nagyjából egyenlő távolságra elérhető legyen egy iroda, a székhelyek területi illetékességét korlátozzák. Ilyen a hagyatéki eljárás, az előzetes bizonyítás, a közjegyző előtti egyezségi eljárás, a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásba való bejegyzés stb. A szabályozás emellett mérsékli azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a székhelyek elhelyezkedéséből adódó ügyforgalomból fakadnak. Például az elektronikus úton kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárásoknál (ilyen az összes, évi mintegy félmillió eljárás több mint 99 százaléka) egyenlően osztja szét a rendszer az ügyeket a közjegyzői irodák között.
Ha ezt a területi kötöttséget megszüntetik, az irodák a gazdaságilag prosperálóbb régiókba helyezik át székhelyüket, és a gazdaságföldrajzi adottságokból adódóan gazdaságilag kevésbé aktív régiókban nem marad közjegyző, ami rontja az ott élők társadalmi esélyegyenlőségét
– húzta alá válaszában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
(Borítókép: Magyar Péter és Görög Márta 2026. június 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!