A vendéglátó háborúzik a vendéggel – ott lesz Irán a nyári foci-vb-n?

Szombat reggel óta támadja az Egyesült Államok és Izrael Iránt, amelynek legfőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot már a csapások első hullámában megölték. Válaszként az iráni rezsim amerikai támaszpontokat vett célba a Közel-Kelet országaiban, rakétaesőt zúdított Izraelre és lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen normál esetben a világ olaj- és gázkereskedelmének 20 százaléka halad át.

Ez a háború várhatóan hosszabb lesz, mint a tavaly júniusi, amelyben az USA és Izrael az iráni nukleáris létesítményeket támadta, és amelynek végén Donald Trump amerikai elnök diadalittasan jelentette be: eltörölték azokat a föld színéről. Ennek ellenére a mostani – az amerikaiak által öt-hat hét hosszúságúra becsült – offenzívát Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is elsősorban azzal magyarázta: meg kellett előzni, hogy Teherán atomfegyvert fejlesszen ki, de a rezsimváltás elősegítése is az indokok között volt.

Az Athletic szerint Irán három okból maradhat távol a világbajnokságtól:

az amerikai támadások miatt bojkottálja,

valamely szervezet valamilyen okból úgy dönt, hogy a részvétele túl nagy biztonsági kockázattal jár,

az amerikai kormány nem engedi be a csapatát az országba.

A FIFA szempontjából az lenne a legkényelmesebb, ha Irán magától mondana le a szereplésről, ebben az esetben ugyanis legfeljebb abban a kérdésben kerülne döntéshozatali helyzetbe, hogy pótolja-e, és ha igen, melyik csapattal.

Határozhat úgy, hogy törli az irániak meccseit és csoportját, a G-t három csapatossá alakítja, de juthat arra is, hogy meghív valakit Irán helyére. Szóba jöhet az iraki válogatott, amelynek egyébként is van még esélye kijutni, hiszen interkontinentális pótselejtezőn szerepelhet, ahol Bolíviával vagy Suriname-mal kerül szembe. Amennyiben győz és önerőből továbbjut, az Egyesült Arab Emírségek léphet elő pótcsapatként, amely Iraktól kapott ki a pótselejtezős helyért zajló párharcban.

A könnyebbik út minden szempontból a csoport átalakítása lenne, hiszen egyelőre megbecsülni sem lehet, mikorra születik meg Teheránban a döntés a részvételről. Márpedig az idő sürget, mivel a vb-szereplés szerződéses és logisztikai előkészítése rendszerint hónapokat vesz igénybe.

Minderre az elmúlt évtizedekből precedens sincsen. Legutóbb 1950-ben fordult elő, hogy vb-re kijutott válogatottak visszaléptek a szerepléstől, akkor Skócia és Törökország csapata a sorsolás előtt, Indiáé és Franciaországé pedig utána döntött úgy, hogy nem utazik. Így a II. világháborút követő első tornát tizenhárom együttes részvételével tartották meg.

Ha az USA mond nemet

A Trump-adminisztráció korábban ígéretet tett arra, hogy minden a vb-n résztvevő csapatot és azok szurkolóit is beengedi az Egyesült Államokba, ám azt nem tudni, hogy erről szerződést is kötött-e a FIFA-val – és ha igen, egyáltalán betartaná-e. Az elnök tavaly hozott rendeleteivel már négy érintett ország – Irán, Haiti, Szenegál és Elefántcsontpart – drukkereinek beutazását ellehetetlenítette, ezekből csak különleges célból, például nagy sportesemények szereplőiként lehet beutazni.

Nem lehet kizárni tehát azt sem, hogy Trump vagy az amerikai kormányzat úgy határoz, hogy Irán válogatottja egyáltalán nem léphet be az Egyesült Államok területére. A vb tavaly decemberi sorsolására készülő iráni delegáció tagjainak vízumkérelmét is visszautasították első körben, végül aztán egy kisebb küldöttség részt vehetett a ceremónián.

Infantino békedíja

Ez volt az az esemény, amelyen Gianni Infantino FIFA-elnök a békedíjat adott át Trumpnak – az elismerést kifejezetten erre a célra hozták létre és az amerikai politikus lett az első díjazott.

A döntést a svájci sportvezető akkor azzal indokolta, hogy az elnök kulcsszerepet játszott a gázai tűzszünet elérésében. Igaz, csupán néhány héttel később katonai akciót indított Venezuelában, Nigériában és Iránban, és hasonló lépéseket helyezett kilátásba Grönlandot, egy másik vb-házigazdát, Mexikót, Kolumbiát és Kubát érintően is.

Mindez kínos helyzetbe hozta az elmúlt években Trumppal mindinkább összemelegedett Infantinót, aki azonban lerázta magáról a kritikus megjegyzéseket és megvédte a békedíj odaítéléséről hozott döntést, sőt részt vett az elnök által gründolt Béketanács alakuló ülésén is. Lehetséges azonban, hogy a magabiztos fellépése a jövőben már nem lesz elég, egyre többen kritizálják ugyanis a Trump-adminisztráció agresszív fellépését és azt, ahogyan teljes lelki nyugalommal hagyja figyelmen kívül a nemzetközi jog előírásait.

A német labdarúgó-szövetség például már január végén felvetette, hogy mindezek miatt meg kellene fontolni a vb bojkottját, amihez a friss fejlemények nyomán további országok is csatlakozhatnak.

A FIFA mindeközben azt kommunikálja, hogy a nagy nemzetközi futballesemények szervezőjeként az a feladata, hogy semleges maradjon. A BBC idézte fel, hogy Infantino, amikor tavaly az ENSZ illetékes testülete megállapította, hogy Izrael népirtást követ el a gázai palesztinok ellen, úgy fogalmazott: „a szövetség nem tud megoldani geopolitikai problémákat”.

Ha Irán mégis játszik

Amennyiben Irán részt vesz a tornán, az rendkívüli biztonsági kihívások elé állítja majd a szervezőket. Egyrészt azért, mert az eszkalálódó közel-keleti válság hatására tovább nőhet az esetleges megtorló akcióktól való félelem, másrészt mert a válogatott két mérkőzését is Los Angelesben játssza, abban a városban, amely a világ legnagyobb iráni közösségének otthona.

Ugyancsak a BBC idézte fel, hogy a négy évvel ezelőtti, katari világbajnokság – ahol Irán az Egyesült Államok csapatával került egy csoportba – éppen olyan időszakban zajlott, amikor Iránban fellángoltak a kormányellenes tüntetések. A Wales elleni mérkőzésük után össze is csaptak egymással a kormányváltást remélő és a rezsimet támogató szurkolók, s mivel Trump most a iráni vezetés leváltását is a háború céljául tűzte ki, ugyanez akár a Los Angeles-i utcákon is megismétlődhet.

Egyéb feszültségek

Bár a világpolitikai fejlemények miatt most kevesebb szó esik az amerikai belpolitikáról, világos, hogy még mindig nem nyugodtak le a kedélyek azután, hogy a szövetségi bevándorlási hivatal ügynökei két amerikai állampolgárt is megöltek Minneapolisban, és továbbra is folytatják akcióikat az illegális bevándorlók megtalálása céljából – amelyek keretében nem is olyan ritkán az országban legálisan tartózkodókat fognak el és zárnak be.

A meccseknek otthont adó tizenegy amerikai város sem jutott még hozzá ahhoz a 900 millió dollárhoz, amelyet még a részleges kormányzati leállás idején kellett volna folyósítani, emiatt pedig csúszásban vannak a biztonsági intézkedések előkészítésével. Ray Martinez, a miami rendezőbizottság vezetője arra figyelmeztetett, hogy ha nem érkezik meg a pénz, akkor csak a stadiont és a környezetét tudják biztosítani, az egyéb szurkolói események, közös meccsnézések veszélybe kerülhetnek. „Ha nem kapjuk meg a forrást, annak katasztrofális következménye lesz a tervezésre és a koordinációra” – jelentette ki.

És akkor még nem esett szó a Mexikóban történtekről, ahol az El Menchóként ismert drogkartellvezér, Nemesio Oseguera Cervantes halála miatt erőszakhullám söpört végig. Az országban a tervek szerint tizenhárom vb-meccset rendeznek majd, közülük négyet a Jalisco állambeli Guadalajarában. Ez a város annak a bűnszervezetnek, a Jalisco New Generation Cartelnek (JNGC) a központja, amelyet El Mencho irányított.  

A nagyhatalmú férfi akkor halt meg, amikor az elfogására indított katonai akció után Mexikóváros felé szállították. A CJNG tagjai ezt követően országszerte járműveket gyújtottak fel és utakat torlaszoltak el, valamint több helyen rátámadtak a rendfenntartó erőkre. Az akcióikban több tucatnyian haltak meg. A FIFA mindennek ellenére jelezte, hogy nem rendült meg a bizalma az országban.