1986 óta töretlen népszerűségnek örvend a XI. kerületi Borpatika, ami 2026-ban új tulajdonosokhoz, három lelkes fiatalhoz került. A retró hangulat és a klasszikus kínálat a vérfrissítés után is változatlan, de alkalmazkodnak a mai igényekhez, hogy továbbra is szerethető, időtálló egységként működjenek a Bartók Béla út közvetlen szomszédságában.
Család, barát, kolléga
A Borpatika 1986 júniusában nyitotta meg a kapuit. Az üzemeltető egy kedves házaspár volt, akik egy régi perecraktárból alakították ki a ma már ikonikusnak mondható vendéglátóegységet. A barátságos légkör, a házias ízek és a megfizethető, minőségi borkínálat hamar népszerűvé tette őket – anno Cseh Tamás is a törzsvendégük volt –, és úgy tűnt, nem fog rajtuk az idő vasfoga.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
Juraszek Kriszti, az egyik új tulajdonos élénken emlékszik az első alkalomra, amikor vendégként járt a helyen.
2018. augusztus 10-én, a tizennyolcadik születésnapomon jártam először a Borpatikában. Már akkor nagyon megtetszett, aztán akkor kerültem ide felszolgálóként, amikor az egyetem előtti évben munkát kerestem. Végül három-négy évig dolgoztam itt a tanulmányaim alatt, sőt még utána is egy ideig. A MOME-ra jártam, dizájnkultúrát tanultam, szóval egyáltalán nem kapcsolódott a vendéglátáshoz, inkább a klasszikus diákmunkahelyzet volt: valamiből meg kell élni, és ez olyan állás volt, amit viszonylag szabadon lehetett az időbeosztásba illeszteni.
Kriszti és Zsuzsi (Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
Kriszti nemcsak főnökként, de szinte családtagként is tekintett munkaadóira, és akkor is tartotta velük a kapcsolatot, amikor elkezdte a saját területén építeni a karrierjét. A szimpátia kölcsönös volt: amikor 2026 elején a házaspár úgy döntött, befejezi a „borpatikus”-pályafutását, Kriszti volt az első, akit megkerestek, nem venné-e át a helyet.
Nyilván ezt egyedül nem tudtam volna csinálni, így került a képbe a testvérem, Zsuzsi és Zsolti, aki nagyon jó barátom több mint 10 éve. Most már hivatalosan is együtt visszük a helyet.
Juraszek Zsuzsi színházi rendező, míg Simon Zsolt esztétika szakon végzett, így viccesen úgy hivatkoznak magukra, mint a Borpatika bölcsészei, akik az egyik eredeti tulajdonos, Móni mentorálása mellett tanulnak bele a vendéglátós világba. Zsuzsi elkezdte a szakácsképzést, de a gyakorlatban Móni az, akitől a legtöbbet tanul.
Nagyon figyelünk arra, hogy az alapokból ne veszítsünk. A napi rutinban óriási segítség, hogy alkalmazottként itt maradt velünk Móni. Tőle bármit meg lehet kérdezni, mindent elmagyaráz, és vele együtt gyakorlatilag az egész háttér a régi – nemcsak ő, hanem a könyvelők, a beszállítók is. Az, hogy ezt nem nulláról kellett felépíteni, ajándék. Persze nem könnyű, vannak viszontagságok, de közben egy nagyon klassz lehetőség.
Zsuzsi, Zsolti és Kriszti (Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
Változtattak, de a lényeg megmaradt
Az étlap átalakítása volt az első olyan döntés, amivel az új csapat tudatosan kijelölte az irányt. A korábbi, klasszikus csárda jellegű széles kínálat helyett az egyszerűbb, rövidebb, átgondoltabb koncepció mellett döntöttek. A legnagyobb kedvenceket megtartották, de szűkítették a menüt, így a kevesebb több mottó alapján állandó jó minőséget tudnak biztosítani.
Móni segítségével végignéztük, mik azok az ételek, amik igazán a helyhez tartoznak, így a mostani étlapot nevezhetjük Borpatika All-Star menünek. Nehéz döntés volt, mi maradjon, mert mindig felmerült, hogy ezt vagy azt egy-egy törzsvendég mennyire szereti, de végül az alapján döntöttünk, mi az, ami hosszú távon működik.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A változtatások során fontos szempont volt, hogy a hely hagyományai ne sérüljenek, ami nemcsak az ételekre, hanem az italokra és a beszállítói kapcsolatokra is igaz. A borok továbbra is kizárólag magyar, elsősorban mátrai pincészetektől érkeznek, és a kancsós vagy üveges kiszerelés mellett autentikusan, aknákból is mérik őket. A legnépszerűbb a gyümölcsösen üde Irsai Olivér, de a mai igényekhez igazodva az italkínálatban megjelent a Tubi és a mákpálinka is.
Nagyon szerencsés, hogy a törzsvendégkör nagy része megmaradt, közben viszont új arcok is érkeztek. Délutántól már azt lehet mondani, hogy a vendégek 70-80%-a fiatal, egyetemista korosztály.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A juhtúrós sztrapacska a sztár
A kínálat legnépszerűbb eleme a juhtúrós sztrapacska szalonnapörccel és lila hagymával. A gulyásleves szintén nagy favorit, amit a külföldiek is előszeretettel rendelnek, ugyanis egy mutatós minibográcsban hozzák ki.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A helyben sült tepertős pogácsa és a rántott húsos szendvicsek, kolbászok szintén kapósak, de a házias csirkepaprikás vagy a naponta változó ebéd is pörög.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A menü további slágerei közé tartozik a húsleves és a cigánypecsenye, desszertfronton pedig a palacsinták viszik a prímet. Az ízek nem bisztrós csavarokat és kreatív újragondolásokat hoznak, hanem azt a megszokott, nosztalgikus hangulatot, amit egy 40 éve működő helytől vár az ember. A húsok javarészt egy érdi hentestől érkeznek, a nokedlit pedig kézzel szaggatják.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
„Nem megváltoztatni szeretnénk, hanem restaurálni”
Kriszti szerint a Borpatikához nem felújítandó vendéglátóhelyként, hanem örökségként kell viszonyulni, ahol a cél nem a gyökeres változtatás. Különösen nehéz megtalálni az egyensúlyt egy ilyen tér megújításában, hogy hogyan lehet korszerűsíteni anélkül, hogy a hely elveszítené azt, amitől hiteles és őszinte.
Ez az épület műemlék, és mivel a Borpatika 40 éve működik itt, én magát a helyet is kicsit így kezelem. Nem megváltoztatni szeretnénk, hanem restaurálni. Nagyon könnyű átesni a másik oldalra, amikor valaki mesterségesen próbál retrót csinálni: vesz egy régi rádiót, használt bútort, vagy direkt kopottra festi a falat. Ezek a dolgok itt adottak, nem kell megtervezni, de persze közben figyelni kell arra is, hogy megfeleljen a mai igényeknek. Bizonyos dolgokat muszáj cserélni, felújítani, korszerűsíteni, úgy, hogy közben ne veszítsük el a hely lelkét.
(Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A jövőre nézve nemcsak a vendéglátásban gondolkodnak, hanem abban is, hogy a Borpatika közösségi és kulturális szerepet kapjon.
Több költő és író barátunk van, sok ilyen eseményen voltunk már, és nagyon örülnék, ha itt is lennének felolvasóestek, akusztikus koncertek, borkóstolók. Nekem személyesen az is fontos lenne, hogy valamilyen formában kisebb kiállítások is megjelenjenek a térben, de egyelőre arra koncentrálunk, hogy belerázódjunk a mindennapokba, utána pedig jöhet minden más.
Galéria: Borpatika
Árak:
levesek: 1490 Ft-tól
főételek: 2790 Ft-tól
desszertek: 1390 Ft-tól
napi menü: 2590 Ft (leves, főétel, desszert)
ELÉRHETŐSÉGEK
Borpatika
Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a We Love Budapest!
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!
Címkék