Olvasási idő kb. 3 perc

A jövőben komoly bírsággal sújthatják a mezőgazdasági járművek vezetőit, ha sárt hordanak fel az aszfaltozott utakra.

Az új KRESZ a jövőben jóval szigorúbban büntetheti, ha valaki sarat hord fel a közutakra. A szabály eddig is létezett, ám szeptembertől pontosan meghatározzák, ki a felelős, mikor kell takarítani, és mennyi a bírság összege – írja a Beol.hu.

Keményen bünteti a sárfelhordást az új KRESZ

A gazdákat és mezőgazdasági gépek vezetőit érintő előírás kimondja: földútról aszfaltra, szilárd burkolatú útra felhajtás előtt minden sarat el kell távolítani a járműről.

Súlyos bírság szabható ki, ha nem takarítják le a sarat a mezőgazdasági járműről, mielőtt felhajt az aszfaltútra

Súlyos bírság szabható ki, ha nem takarítják le a sarat a mezőgazdasági járműről, mielőtt felhajt az aszfaltútraShutterstock

A kötelezettség nem csak a jármű kerekeire vonatkozik, a vázszerkezetet és a munkagépeket – például az ekét vagy a tárcsát – is meg kell tisztítani.

Amennyiben nem megfelelő a tisztítás, és mégis sár kerül az úttestre, a felvitt szennyeződést azonnal el kell takarítani. 

Ha kint marad a sár, figyelmeztető táblát kell kitenni mindkét irányból, komolyabb esetben pedig a közút kezelőjét is értesíteni kell. 

Minderre azért van szükség, mert a rázkódás miatt menet közben lehulló sár csúszóssá teheti az úttestet, és komoly balesetveszélyt jelent. 

A sárfelhordás szabálysértésnek minősül, az új KRESZ tervezete a büntetések összegét is pontosan meghatározza. Helyszíni bírságként 30–65 ezer forint szabható ki, míg közigazgatási eljárásban – különösen balesetveszély vagy lakossági bejelentés esetén – 150–300 ezer forintos büntetés jöhet. Emellett a közútkezelő a takarítás költségét is kiszámlázhatja.

A legsúlyosabb újdonság balesetnél lép életbe: ha egy autó megcsúszik a sáros úton, és nem volt takarítás, nem volt kint tábla, a mezőgazdasági gép üzembentartója teljes kártérítési felelősséggel tartozik, ráadásul szeptembertől a gondatlan veszélyeztetés is könnyebben megállhat. 

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen.

hirdetés