Lakhatási válság: támogatási konstrukciók finomhangolása
Ahogy arról az Index közel három éve konzekvensen beszámol, Magyarországon lakhatási válság van. „Akárhogy akarjuk címkézni, évek óta lakhatási válság van Magyarországon” – erősítette meg az Indexnek Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. A szakértő szerint az elmúlt évek után egy teljesen új korszak kezdődhet az ingatlanpiacon, tekintve hogy már az állami támogatások sem tudják megmozgatni a piacot. Az ugyanis már nem reagál ugyanazzal az intenzitással a keresletélénkítő állami programokra, mint korábban. Az Otthon Start Program kezdetben jelentős keresletet terelt a piacra, mára azonban a legerősebb hatása lecsengett. A magas négyzetméterárak mellett ráadásul a vásárlók jelentős része egyszerűen elérte a megfizethetőségi határt.
A kínálati oldalon ugyan több ezer lakásprojekt van előkészítés alatt, ezek azonban legkorábban egy-másfél, de inkább két év múlva jelenhetnek meg tömegesen a piacon. Mire ez megtörténik, az Otthon Start keresletélénkítő hatása még tovább halványulhat.
„Emiatt az új kormány számára nem jelent azonnali kényszert a rendszer teljes újraírása, ugyanakkor a támogatási konstrukciók finomhangolása reális forgatókönyv lehet”
– monda Szegő Péter, aki szerint a lakáspolitika fókusza fokozatosan a keresletoldali ösztönzésről a kínálati és strukturális megoldások felé mozdulhat el.
A Tisza-kormány – egyelőre – fenntartja az otthonteremtéshez kapcsolódó állami támogatásokat. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint a piac számára a legfontosabb a kiszámíthatóság. Úgy vélik, az ingatlanszektor már túl van azon az időszakon, amikor teljesen új támogatási konstrukciók néhány hónap alatt képesek voltak radikálisan átírni a keresletet.
„Az ingatlanpiacnak most nem újabb sokkszerű beavatkozásokra, hanem kiszámíthatóságra van szüksége. A támogatási rendszert nem szabad egyik napról a másikra kivezetni vagy radikálisan átírni, mert az könnyen befagyaszthatná a piacot, ugyanakkor hosszabb távon nem egészséges, ha a lakáspiac szinte teljesen állami támogatásokra épül. A jó megoldás az lenne, ha a jelenlegi konstrukciók fokozatos finomhangolással maradnának fenn, miközben a piac lassan visszatérne a fenntarthatóbb, piaci alapú hitelezés felé” – mutatott rá Pélyi András, az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont vezérigazgatója.
A Tisza programjában helyet kapó Wekerle Sándor Program és az uniós bérlakásépítési elképzelések kapcsán a szakértők azt mondták: ha valóban nagyobb volumenű bérlakásépítés indul el, az alapvetően alakíthatja át a magyar lakáspiac szerkezetét. A jelenlegi modell ugyanis szinte teljes egészében a tulajdonszerzésre épül. Egy szélesebb, professzionális bérlakáspiac stabilabb és rugalmasabb mobilitást teremthetne, különösen a fiatalabb generációk számára. Emellett a nyugdíjasotthonok és intézményesített lakhatási formák megjelenése új üzletágakat és üzemeltetési piacot is létrehozhat.
Az ingatlanpiaci szereplők szavait a Magyar Nemzeti Bank friss lakáspiaci jelentése is alátámasztja. Az MNB rámutat:
az elmúlt 25 évben nem volt példa olyan mértékű reál-lakásáremelkedésre, mint tavaly, ennek köszönhetően jelentősen nőtt a lakások túlértékeltsége.
Az Otthon Start javította ugyan a lakásvásárlás elérhetőségét, ám közben olyan keresleti hullámot indított el, amely tovább emelte az amúgy is túlfűtött árakat. A jegybank előrejelzése szerint idén már mérséklődhet az áremelkedési ütem, de a túlértékeltség valószínűleg ezzel is magas szinten marad. Eközben történelmi csúcsra jutott a lakáshitelezés, de a rekordpénzek egyelőre nem a lakhatási válság megoldását szolgálják.
Szakítsanak a NER-féle piactorzítással!
Az ingatlanpiachoz ezer szállal kötődő építőipar szereplői is „megtették tétjeiket”. A HÁsZ Kft. ügyvezetője lapunknak adott interjújában egyenesen azt kérte a Tisza-kormánytól, hogy szakítsanak az építőiparban a NER által meghonosított piactorzító gyakorlattal. Szabó Bence gyakori jelenségként említette, hogy a nagyobb építőipari tendereket rendre a Fidesz-kormányhoz köthető vállalkozások nyerték el – jelentősen túlárazott ajánlatokkal. A magukat a piacon megmérettető szereplők pedig legfeljebb alvállalkozóként vehettek részt a projektekben.
Az építőipar jelentős szeletét nem piaci alapon határozták meg a szereplők, ami jelentősen torzított az iparág versenyképességén. A gazdaság egészének is jót fog tenni, ha végre valódi piaci verseny alakul ki. Az állam részéről tulajdonosi szemléletre van szükség, nem az állami megrendelések baráti leosztására, jelentősen túlárazva
– fogalmazott a cégvezető.
Hasonlóan vélekedett egy interjúban az ÉVOSZ elnöke. Koji László – aki nemrég az Indexnek is értékelte az építőipar helyzetét – úgy fogalmazott: a legfontosabb szempont a kiszámíthatóság, hiszen az építőipar hosszú távú tervezésre épül. Ez különösen igaz az építőanyag-gyártásra és -kereskedelemre, de ugyanúgy a tervezői és kivitelezői tevékenységekre is. Legalább három olyan területet látunk, ahol a kormányzat részéről kiemelten fontos lenne a kiszámíthatóság biztosítása: a szabályozási környezetben, a piacfelügyeletben, valamint az állam megrendelői szerepvállalásában.
„Bízunk benne, hogy ez a stabilitás megvalósul, és abban is, hogy az új miniszterelnök által meghirdetett, szakmai alapokra helyezett kormányzás valóban épít majd az ágazati szereplők tudására és tapasztalataira. Az új miniszterelnök elsődlegesen nem politikai, hanem szakmai kormányzást hirdetett, ebből kiindulva abban bízunk, hogy a kormány építeni fog a szakmai szereplőknél meglévő tudásra, ezáltal olyan változások történnek, amelyeket a piaci szereplők is magunkénak éreznek” – tette hozzá.
Egészségügyi átvilágítás
Talán az egészségügy (és az oktatás) területén van a legtöbb tennivalója a Tisza-kormánynak – nem véletlen, hogy választási kampányukban, programjukban is e két terület kapta az egyik, ha nem a legnagyobb hangsúlyt. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke részletesen beszélt az Indexnek az egészségügyben tapasztalt hiányosságokról. A MOK az elmúlt években a kormányzati akarat egyik legkeményebb kritikusa volt, a tavaszi kormányváltás után egészen más helyzetbe került: a kamarához és az egykori orvosmozgalomhoz kötődő szereplők közül többen kerültek az Egészségügyi Minisztérium vezetésébe, a kormány pedig visszaadja a kamara kötelező tagságát és etikai jogkörét.
Eközben átvilágítás indul a kórházigazgatók és a háttérintézmények vezetőivel szemben, ami akár a vezetők leváltását is jelentheti. A MOK elnöke emellett az alulfinanszírozás évtizedeiről, az állami és magánellátás összefonódásáról, a „feudális orvosbárói” attitűdökről, a kórházak bezárásáról és arról kérdeztük, hogyan őrizheti meg egy mozgalom a függetlenségét, miután bekerült a hatalomba.
Soha nem látott kihívások, amire új stratégia szükséges
A munkaerőpiacon is bőven akad kihívás a Tisza-kormány számára – melyben az oktatás, képzés átstrukturálásának is komoly szerepe lesz. Az elmúlt 16 év kormányzásának egyik sikertörténete, hogy ma közel 1 millióval dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010-ben. Ugyanakkor a közel teljes foglalkoztatottság elérése mellett is számos iparág küzd munkaerőhiánnyal.
Ahogy arról beszámoltunk, a magyar munkaerőpiac olyan kihívásokkal néz szembe, melyek külön-külön is komoly alkalmazkodást követelnének meg, együtt azonban már rendszerszintű válaszokat igényelnek. A demográfiai hanyatlás, az egyre súlyosbodó munkaerőhiány, az alacsony felnőttképzési aktivitás és a mesterséges intelligencia lassú munkahelyi terjedése egyszerre alakítják át a gazdaság működését. A vállalati és gazdasági szereplők egyetértettek abban: a probléma már nem a jövő, hanem a jelen része.
A Tiszának tehát ezen a területen nem az Orbán-kormányok politikáját „kellene helyrehoznia”, hanem a szélsebesen változó globálisan trendekhez szükséges alkalmazkodnia ahhoz, hogy a termelékenység hozzájáruljon a magyar gazdaság növekedéséhez.
Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy konferencián bejelentette: a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a felnőttkori oktatás teljes újragondolása lesz, ezért az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban külön stratégiaalkotó egység jön létre annak érdekében, hogy a szak- és felnőttképzésért még inkább a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazítsák.
Két motor is kifulladt, itt rejlik kiaknázatlan lehetőség
Erre a megállapításra jutott a GKI is, amely legfrissebb elemzésében azt írja: a magyar gazdaság két fő növekedési motorja kifulladt, a termelékenység lesz az új kormány legnagyobb kihívása.
A gazdaságkutató felidézi, hogy 2012 és 2024 között a magyar gazdaság éves átlagban 2,5 százalékkal nőtt. Ebből 1,1 százalékpontot a tőkebeáramlás adott, 0,8-at a munkaerő-bővülés és csak 0,6-ot a termelékenység. A problémát az, hogy mára a tőke és a munkaerő hozzájárulása elapadt.
A tőkeállomány bővülése 2012 és 2024 között évente átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az uniós források révén. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2019-ig dinamikusan nőtt, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Az új kormánynak ugyan sikerült jelentős uniós forrást szereznie, de a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez hasonló tőkebeáramlás a következő években nem valószínű.
2012 és 2024 között a munkaerő éves átlagban 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A V4-ek, Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült legnagyobb arányban bővítenie a foglalkoztatást. A folyamat 2012–2016 között volt a legdinamikusabb: négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt. Ezután a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a növekedés lelassult, 2020–2024 között a munkaerő már átlagosan nem járult hozzá a GDP-hez, 2025-től pedig demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak száma csökkenni kezdett.
A GKI szerint azért a termelékenység az új kormány legfőbb kihívása, mert „ez az egyetlen tényező, amelyben még van mozgástér, és amelyikben Magyarország a leginkább lemaradt”. 2012–2024 között a termelékenység átlagosan csak 0,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a növekedés sem volt folyamatos: a kedvezőbb éveket rendre stagnálás vagy visszaesés követett. A régiós versenytársak közül egyedül Csehországban volt hasonlóan mérsékelt az ütem, de ott lényegesen magasabb szintről indult. „Mivel a foglalkoztatottság bővülése már nem, a tőkeállomány bővülése pedig csak kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez, a termelékenység az egyetlen terület, ahol az új kormány érdemi kiaknázatlan tartalékokra számíthat” – erősítette meg a szervezet.
Új alapokra helyezett iparstratégia?
A hazai ipar teljesítménye az elmúlt parlamenti ciklusban nagyban hozzájárult a magyar gazdaság stagnálásához. A 2022–2026 közötti kormány erre adott magyarázata rendre a külső tényezők emlegetésén alapult. A legtöbbször az hangzott el, hogy legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági teljesítménye stagnál, ezáltal a magyar ipar, és tágabb értelemben a magyar gazdaság is egyben helyben áll.
Az elmúlt időszakban számos közgazdász, gazdasági elemző értekezett arról, hogy a magyar ipartratégia alapos újragondolást igényel. Kérdés, hogy Tisza-kormány mit kezd Magyarország igencsak nagy autóipari, és immár akkumulátorgyártási kitettségével. Ahogy arról beszámoltunk, csúszik a termelés megkezdése a szegedi BYD-gyárban, a legnagyobb idehaza működő akkumulátorgyártók pedig finoman szólva sem büszkélkedhetnek 2025-os pénzügyi eredményeikkel.
A vállalkozó szektor is terítette kártyáit. Az ismert befektető, startupper, Balogh Petya vezetésével új szakmai kezdeményezés született. A Restart Hungary célja a hazai startup és innovációs ökoszisztéma szintlépésének, valamint a magyar gazdaság újraindulásának a támogatása. Szerintük szükség van Magyarország európai innovációs térképen történő újrapozicionálására, miközben lebontanák a startupokat fékező bürokratikus akadályokat és közvetlen nyomást helyeznének a döntéshozókra. A szervezet szerint a technológiai vállalkozások támogatása már nem szűk szakmai ügy, hanem a magyar gazdaság jövőjének egyik kulcskérdése.
Vita a Tisza és a vállalatok között
Mindeközben konfliktus alakult ki Magyar Péter és kormánya, valamint azon vállalatok között, melyek hangsúlyosan támaszkodnak vendégmunkások alkalmazására. A Tisza-kormány bejelentette, hogy a magyar munkavállalók érdekében korlátozzák a külföldi munkaerő alkalmazását.
Erre reagálva Bárány László, a Master Good ügyvezető igazgatója egy konferencián – majd lapunknak részletesen – kifejtette, a vendégmunkásstop nemcsak a termelés szempontjából jelentene nagy kiesést a baromfióriás számára, de a vállalat 120 milliárd forintos beruházása is füstbe menne külföldi dolgozók nélkül. Magyar Péter erre úgy válaszolt: „Olvastam a véleményeket és a fizetett cikkeket is, akár az Indexen jelentek meg, akár máshol. Az Index jó felület erre, ott korábban a kormány fizetett hazug cikkeket, most esetleg más”.
Magyar Péter a Master Goodról kijelentette: a cég alacsony fizetéseket ad, miközben az Orbán-kormányok idején több milliárd forintos állami forrásokhoz jutott. „Az a cégcsoport panaszkodik, amelynél össze sem tudom adni hirtelen, mennyi állami támogatást kapott” – jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve, hogy a munkásszállókon sokszor embertelen körülmények között élnek a vendégmunkások, a Kelet-Magyarországon élők pedig nem azt üzenik, hogy nincs magyar munkaerő. „Nem szeretném, ha a kormányt fenyegetnék, és a magyar embereket” – mondta Magyar Péter.
Nem a Master Good az egyetlen, amely arról számolt be, hogy „megfektetné” őket a vendégmunkás stop. A kormány szigorítási tervei nyomán egyre több vállalat, szakmai szervezet és érdekképviselet állítja: vannak ágazatok, ahol a harmadik országbeli dolgozók már nem alternatívát, hanem a működés alapfeltételét jelentik.
A Tej Terméktanács nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünk részére, amelyben többek között azt írja: egy esetleges vendégmunkásstop nem csupán munkaerőhiányt, hanem telepbezárásokat, termeléscsökkenést és versenyképességi veszteséget is okozhat.
A munkaadói érdekképviseletek, köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), elismeri a munkaerőpiac védelmének fontosságát, de úgy vélik, hogy egy hirtelen tiltás termelési fennakadásokat és munkahelyek veszélyeztetését okozhatná. Ezért inkább fokozatos, átmeneti szabályozást és célzott szigorítást javasolnak.
Nemcsak aszály és vízhiány, politikai vita is sújt
Kihívások tömkelegével kell szembenéznie az agráriumnak is. Amellett munkaerőhiány, aszály, vízhiány sújtja az ágazatot, politikai vita is „színesíti” a szektor mindennapjait. Az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet ellen indított frontális támadást egy független gazdaszervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Koncz Máté elnök nyílt levelet írt Kovács Petra Judit, az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Bizottsága elnökének címezve. Ebben többek között az szerepel, hogy szerintük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nem a termelők, hanem politikai érdekek mentén működik, miközben évente mintegy 20 milliárd forint tagdíjat szed be kötelezően a gazdáktól.
Felfelé ívelő pálya?
A piaci szereplők bíznak benne, hogy a 2010 utáni időszak „elmúltnyolcévezése” után – amikor is az Orbán-kormányok előszeretettel mutogattak vissza a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai kormányok teljesítményére – a Tisza-kormány „elmúlttizenhatévezés” helyett hű marad ígéreteihez, és felfelé ívelő, piaci pályára állítja az ország gazdaságát. A felelősség és feladat óriási, amihez a felhatalmazás kétségkívül adott.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. május 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!