A múlt hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus a magyarokra is hatással volt, ugyanis a Dubajban vakációzó honfitársaink számára nem épp idilli véget ért a kellemes pihenés. Hiszen épp az egy nyaralás szépsége, hogy egy álomvilágból visszaérkezünk otthonunkba és ezzel együtt a valóságba. Nos, esetükben ez közel sem így történt. Rémálommá vált mindaz, amit addig varázslatosnak gondoltak, és még csak maguk mögött sem tudták hagyni a félelmetes közeget, hiszen a légtérzár miatt több mint ötezer magyar ragadt a Közel-Keleten. Legalábbis ennyien regisztráltak konzuli védelemre – a legtöbben közülük, 2667-en, az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajban –, és továbbra is szinte lehetetlen kijutni a térségből.
Bár az Emirates légitársaság legfrissebb közleményéből az derül ki, hogy már március 2-án este megkezdték járataik üzemeltetését korlátozott számban, arról is írtak, hogy elsőbbséget élveznek azok az ügyfelek, akik korábban foglaltak. A légitársaság közvetlenül felvette a kapcsolatot azokkal, akiknek átfoglalták a jegyüket ezekre a korlátozott járatokra. Felhívták az utasok figyelmét, ne menjenek ki a repülőtérre, hacsak nem kaptak erről külön értesítést, ugyanis minden más járat további értesítésig felfüggesztve maradt. Arról is biztosították utasaikat, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és ennek megfelelően alakítják ki a működési ütemtervet. A frissítéseket webhelyükön és a hivatalos közösségimédia-csatornáikon teszik közzé.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is posztolt arról, hogy megkezdődött a Dubajban rekedt magyarok kimenekítése. Mint arról írtunk is, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy Abu-Dzabi és Dubaj repülőterei részlegesen megnyitnak, de azt kérik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben rekedt emberek csak a légitársaságokkal való egyeztetés és a tőlük kapott jelzés után induljanak ki az adott légikikötőbe.
A Flydubai húsz napon keresztül ingyenes átfoglalást biztosít, az Emirates pedig a korábban már foglalással rendelkezett utasoknak ad elsőbbséget. A légitársaságok folyamatosan közlik majd, hogy mely járataikat indítják útnak
– tájékoztatott. A miniszter azt is tudatta, a katari turisztikai ügynökség bejelentette, hogy átvállalják az országban rekedt turisták pluszköltségeit.
Efféle szélsőséges, pánikszerű helyzetben kérdések milliói árasztják el az ember fejét: „Mikor és hogyan jutok haza?”, „Mi lesz az állásommal?”, „Vajon állja mindezt a biztosító, vagy saját pénztárcából kell kihúznom a plusznapokat?”. Lapunk most utánajárt mindezeknek, és igyekszünk megválaszolni minden, még nyitva maradt kérdést.
Az állását senki nem veszítheti el
Az Index felkereste Karáth Barbara munkajogászt azzal kapcsolatban, mi történik azokkal a munkavállalókkal, akik a dubaji helyzet miatt nem tudnak eljutni munkahelyükre. A szakember elmondta:
A munkavállaló hiányzása igazolt, mert ez egy vis maior helyzet. Vészhelyzetbe került, így annyi kötelezettsége van, hogy erről tájékoztassa a munkáltatóját.
Hozzátette: „Nem érheti hátrány semmiképp, amennyiben jelzi a történéseket, és folyamatosan tájékoztatja a munkáltatóját az eseményekről. A munkáltatónak saját érdekeit is néznie kell, és ugyan pótolhatja a munkaerőt, ha szükségesnek érzi, arra az időre, amíg az adott munkavállaló kiesett, de el nem bocsáthatja ezen indok miatt.”
A szakember azt is leszögezte, tekintve, hogy igazolt hiányzásról van szó, a munkavállaló bevétele sem csökkenhet emiatt. Azonban fontosnak tartotta kiemelni, ez csak az alapbért jelenti, a jutalékok más besorolás alá esnek. Karáth Barbara úgy fogalmazott: „Ha mégis hátrány éri a munkavállalót, megteheti a szükséges jogi lépéseket. Nem jogszerű, ha ezzel az indokkal szüntetik meg a jogviszonyát, mivel egy hatáskörén kívül álló, szélsőséges helyzet áldozata lett.”
A biztosító nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd
Malcsikó Gábor, az Uniqa Biztosító lakossági üzletági igazgatója az Indexnek elmondta, hogy az utasbiztosításokban gyakorlatilag minden esetben kizárásként szerepelnek a háborúval összefüggő események. A helyzet azonban nem ennyire fekete-fehér, ugyanis a legtöbb érintett nem háborús területre utazott ki, hanem egyszerűen a légtérzár miatt ragadt kint – mondjuk, egy dubaji szállodában.
Az Uniqa ezért egyedi döntést hozott, amely alapján azon ügyfeleiknek, akik a légtérzár miatt nem tudnak időben hazatérni, díjmentesen meghosszabbítják az utasbiztosítási fedezetüket a hazaérkezésükig.
Azt szerettük volna, hogy ne kelljen még azzal is foglalkozniuk, hogy a biztosítási fedezetük másnaptól már nem él tovább
– fogalmazott az igazgató.
A meghosszabbítás a háborúval nem összefüggő balesetekre, megbetegedésekre és az asszisztenciaszolgáltatásokra vonatkozik. Malcsikó Gábor egy konkrét példával szemléltette. Ha valaki Dubajban ragadt, lejárt az utasbiztosítása, de közben, mondjuk, elesik, és eltöri a lábát, az nem háborús esemény, a fedezete ugyanúgy él, mint ha eleve hosszabb időre kötötte volna.
Az igazgató felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert problémára is. Ha valakinek lejár a biztosítása, és a saját biztosítója nem hosszabbítja meg automatikusan, elméletileg köthet újat online – csakhogy szinte minden biztosító feltételei között szerepel, hogy a szerződést még az ország elhagyása előtt kell megkötni. Aki már kint van, technikailag nem felel meg ennek a feltételnek.
Valószínűleg ilyen esetben minden biztosító méltányossággal fog élni, mert ez nem olyan helyzet, ahol az ügyfél csalni akarna
– jegyezte meg Malcsikó Gábor, hozzátéve, hogy ez végső soron az adott biztosító kárrendezési gyakorlatától és méltányossági eljárásától függ.
A kényszerű kint tartózkodás többletköltségei – szállás, étkezés – azonban jellemzően nem részei az utasbiztosítási fedezetnek. Malcsikó Gábor kiemelte, hogy a légtérzár a légitársaságoknál is vis maiornak számít, ezért az utasokkal szembeni kötelezettségeik sem feltétlenül érvényesülnek. Dubaj ebből a szempontból kivételes, hiszen maga az emirátus vállalta, hogy a kint rekedt turisták szállásköltségét fedezi – de ez az ő gesztusuk, nem a biztosítóé.
A kint ragadt krónikus betegek – akiknek például elfogy az inzulinjuk vagy a vérnyomáscsökkentőjük – helyzete külön figyelmet érdemel. Malcsikó Gábor szerint a krónikus betegség önmagában nem kizárás, és az asszisztenciaszolgálat ilyen esetben is segít, legalább abban, hogy az ügyfelet elirányítsa orvosi ellátóhoz vagy gyógyszertárhoz, ahol a szükséges gyógyszert be tudja szerezni.
Az igazgató szerint a legfontosabb, hogy mindenki ellenőrizze, a saját biztosítója biztosított-e automatikus fedezethosszabbítást. Ha nem, gondoskodnia kell róla, hogy a biztosítását valamilyen formában meghosszabbítsa. A háborúval összefüggő események ugyan kizártak, de egy háborútól független baleset vagy megbetegedés esetén az utasbiztosítás változatlanul védelmet nyújt – feltéve, hogy él a fedezet.
Felhívta a figyelmet, hogy a kint rekedt utasok gyűjtsenek össze minden dokumentumot, ami a későbbi kárigény benyújtásához szükséges lehet: beszállókártyát, eredeti repülőjegyet, a járattörlésről kapott írásos értesítéseket, e-maileket, SMS-ek és telefonos applikációk értesítéseinek képernyőfotóit, valamint reptéri igazolásokat. Ez azokra is vonatkozik, akik nem közvetlenül a háborús övezetben ragadtak, hanem az érintett térségben szálltak volna át egy másik gépre.
Természetesen nemcsak azoknak van dolguk a biztosítóval, akik kint ragadtak egy külföldi országban a háborús helyzet miatt, hanem azoknak is, akik nyaralásuk helyett Magyarországon ragadtak. Ilyenkor két eset lehetséges. Ha az utazás meghiúsult, és az ügyfél bizonyítottan nem utazott ki, az utasbiztosítás díja visszajár. Emellett létezik külön útlemondási biztosítás, amelyet a biztosítás megkötésekor lehet igényelni, és amely meghatározott okok – például súlyos betegség – miatt bekövetkező utazáselmaradás esetén egy bizonyos összeghatárig téríti a repülőjegy és a szállás árát. A háborús esemény miatti lemondás azonban általában nem része ezeknek a fedezeteknek.
A háborúval összefüggésbe hozható útlemondás vis maiornak minősül, és ezt az útlemondási biztosítások jellemzően nem fedezik
– szögezte le Malcsikó Gábor, hozzátéve, hogy ez biztosítónként eltérő lehet, a piacon azonban ez a jellemző gyakorlat.
A háborús és terrorcselekményhez kapcsolódó kockázatok a jövőben is kizárt kockázatok maradnak az utasbiztosításokban – ezt az Uniqa is megerősítette. Ugyanakkor a biztosító közölte, hogy folyamatosan vizsgálja, hogyan lehetne a mostani tapasztalatok alapján egyértelműbb, ügyfélbarátabb feltételeket és kiegészítő fedezeteket kialakítani – például járattörlés, légtérzár vagy utazási korlátozások esetére.
(Borítókép: Illusztrált képünkön Emirates repülőgépek parkolnak a dubaji nemzetközi repülőtéren. Fotó: Jumana El Heloueh / Reutes)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!