Kelbert Krisztina többek között Szegedy Georgináról, valamint Szegedy Györgynéről is jegyez egy-egy könyvet. A Szegedy-család történetének fonalát ott vettük fel, hogy a família első okleveles említése Hunyadi Mátyás uralkodásáig vezethető vissza, a Szegedyek 1464-ben Sáros vármegyében jutottak birtokhoz.
A történésztől megtudtuk, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Szegedy Pál alispán 1691-ben szerezte meg Acsád és Köveskút földbirtokokat a telekesi Török-családtól. Az acsádi kastélynak volt egy korábban létező formája is, viszont a ma látható épület mezőszegedi Szegedy Ferenchez köthető. Szegedy Ferenc kiemelkedő alakja volt a családnak, a bécsi Theresianumban nevelkedett, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követ, a hétszemélyes tábla bírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja volt, sőt, Győrnél csatába szállt Napóleon ellen.
Szegedy Ferenc – aki a korban szintén viszonylag ismert Szegedy Róza testvére –, a birtokközpontként szolgáló, valószínűleg 1790 körül emelt késő barokk kastélyt 1824-ben klasszicista stílusban alakíttatta át.
A klasszicista irányú átépítéssel párhuzamosan létrehozták az angolparkot, valamint a legendás platánsort. Azóta is Acsád egyik büszkesége a negyvennégy, ma már több mint kétszáz éves platánfából álló sor. A platánsorról nevezték el a falu új kezdeményezését, a Platán Fesztivált
– hangsúlyozta Kelbert Krisztina.
Szegedy Ferencnek nem volt utódja, 1848-as halála után a kastélyt unokatestvére, Szegedy Károly táblabíró ága örökölte. Az acsádi birtok következő tulajdonosa Szegedy Károly fia, Szegedy Lajos lett, aki a rendkívül befolyásos császári és királyi kamarás pozíciót töltötte be. Szegedy Lajos 1867-ig tulajdonolta a kastélyt, halálát követően két gyermeke, György – akit cikkünk legelején említettünk –, valamint Béla lett a birtok ura.
Szegedy György anyai ágon is arisztokrata családból származott, nagyapja az a Mailáth György volt, aki országbíróként, valamint a Magyar Főrendi Ház elnökeként tevékenykedett. Szegedy György jogi és gazdasági tanulmányai után a magyar kancelláriánál dolgozott Bécsben, az 1867-es kiegyezés előtt továbbította az üzeneteket Ferenc József császár és király, valamint Deák Ferenc között.
Szegedy György 1871-ben úgy döntött, hogy elköszön a közéleti szerepvállalástól, házasságot kötött Gerliczy Irma bárónővel, majd hazatértek „a család ősi fészkébe”, Acsádra. Kelbert Krisztina szerint azóta sem tudjuk a közélettől történt visszavonulás okait. Szegedy György ezután javarészt birtokainak szentelte életét, valamint több pozíciót is betöltött szombathelyi és Vas vármegyei hitelintézetekben.
Az acsádi birtok ura jelentős összeget fordított gazdálkodási tevékenységének modernizációjára, valamint jótékony célokra. A Szegedyek aktív szereplők voltak – beleértve az anyagi hozzájárulást – a szombathelyi közkórház létrehozásában, fejlesztésében.
Kilenc évvel Bell találmánya után már távbeszélőt használtak
A kastély korábbi, klasszicista stílusú átalakítása után Szegedy György is jelentős változtatásokat végzett az épületen. Az 1900-as évek elején U-alakú bejárattal – amelynek egyik felén ma a Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott szociális otthon portája működik – bővítették a komplexumot.
A birtokközpont
huszonkettő lakószobával,
négy előszobával,
tizenegy személyzeti szobával,
egy konyhával,
egy éléskamrával,
egy mosókonyhával,
valamint egy vasalószobával rendelkezett.
A már említett angol stílusú parkba Grazból hozattak különleges fafajtákat, például mamutfenyőt és szomorú bükköt. A falu úgy tartja számon, a parkban áll az ország legidősebb páfrányfenyője is, amit 1808-ban ültettek.
Kelbert Krisztina egyik könyvében úgy fogalmazott, hogy
a Szegedy–Gerliczy-család Vas vármegyében folytatott életmódja a 19. század végi, 20. század eleji magyarországi vidéki arisztokrácia mentalitását és életvezetését tükrözte. A vidéki főúri családok férfitagjai elsősorban terjedelmes birtokaik irányításával, modernizálásával, új típusú technikák, módszerek és fajták bevezetésével foglalkoztak, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén, mind pedig az uradalmaikban alapított gyárakban, illetve feldolgozó üzemekben.
A családnak az acsádi uradalom mellett Zala, Somogy, Komárom, valamint Szabolcs vármegyékben is voltak földjei. Acsádon a növénytermesztéssel párhuzamosan szimentáli szarvasmarhákkal foglalkoztak, ami a vármegye határain túl is elismerést váltott ki.
A birtok modernizációjának szintjét jól jellemzi, hogy mindössze kilenc évvel Alexander Graham Bell találmányának megjelenése után, 1885-ben Acsádon már föld alatti kábellel működő Bell-távbeszélőt állítottak fel a kastély és az istállók között. Az innováció kontextusba helyezéséhez érdemes rögzíteni, hogy a magyar területeken csak három évvel később szabályozták a távírda, a távbeszélő és egyéb hasonló berendezések használatát.
Rejtélyes látogató a kriptánál
Szegedy György 1911-ben, felesége, Gerliczy Irma 1944-ben hunyt el. A kastélyt lányuk, Szegedy Georgina örökölte, aki férjével, Pető Ernővel élt a birtokon. Szegedy Georgina az első világháború idején a Magyar Vöröskereszt szolgálatába állt. A második világháborút és a kommunista hatalomátvételt követően a Szegedy-család is a politika kereszttüzébe került.
Szegedy Georginára óriási politikai nyomás nehezedett, majd 1949-ben – megelőzve az államosítást –, a szombathelyi közkórháznak ajándékozta az acsádi kastélyt. Szegedy Georgina az ajándékozásnál családja kórházalapítói és a szociális területen végzett több évtizedes tevékenységére hivatkozott. A közkórház igazgatója férje, Pető Ernő volt. Az ajándékozási irat szerint Szegedy Georgina elsősorban a tüdőbetegeken kívánt segíteni. A Szegedyek más birtokrésze is hasonló sorsra jutott, a badacsonyi kúriát, ami jelentős szőlőtermelő központ volt, 1951-ben ajándékozta el a család.
Kelbert Krisztina a Szegedy-család leszármazottjaira vonatkozó kérdésünkre kifejtette:
próbáltam felkutatni őket. Georginának nem volt gyermeke, viszont a testvérének, Erzsébetnek igen, sőt, unokái is. Az acsádi szájhagyomány úgy tartja, a kriptánál, ahol a család több tagja is nyugszik, körülbelül évtizedenként egyszer valaki megjelent egy virággal, állítólag Németországból. Én nem találkoztam vele, a nevét sem tudom. Talán egyszer újra felbukkan valaki.
A történész által említett kripta az acsádi katolikus templomnál található, viszont a bejáratát befalazták. A középkori eredetű, barokk stílusban átépített templom még a kastélynál is hosszabb történelemmel rendelkezik.
Kelbert Krisztina végül arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kastélyból az ’50-es években kórház lett, de Szegedy Georgina és édesanyja már jóval korábban szociális szolgálatba állította az épület egy részét. Volt olyan időszak, amikor a szombathelyi kórház ágyneműit, ruháit Acsádon mosták, valamint rászorulókat és hadviselt katonákat fogadtak a birtokon.
A kastélyban a második világháború idején német, majd szovjet katonák állomásoztak. A kórházi funkció után 1968-tól működik idősek szociális otthonaként. Az épület az intézmény miatt korlátozottan látogatható, viszont szombaton, az I. Acsádi Platán Fesztiválon megnyitják a Dísztermet az érdeklődők előtt, ahol Kelbert Krisztina is előadást tart.
Az acsádi platánsor 2025. decemberében bekerült a Vas Vármegyei Értéktárba, a falu júniusban a Nemzeti Művelődési Intézet Vas Vármegyei Igazgatóságának szabadtéri kiállításán is bemutatkozhatott. A település Facebook-oldalán közzétett poszt szerint Györe Eszter független polgármester beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy Acsádon a múlt és a jelen harmonikusan összefonódik.
(Borítókép: A Szegedy-kastély udvara. Fotó: Wikipédia)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!