A jegybank a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re. A tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetők felé a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, amelyet csak napokkal később tett meg – olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
Az MNB folyamatos felügyelési tevékenysége keretében tekintette át, hogy a Mol megfelelt-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásainak a Barátság kőolajvezetéknek az orosz–ukrán háború miatti váratlan és tartós leállása, illetve a kieső olajimportnak az Adria-kőolajvezetéken való pótlásáról született döntése kapcsán.
Napokig hallgatott a Mol a kulcsfontosságú fejleményről
A Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért 2026. január 27-i orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után a Mol 2026. február 16-án – csak a történtek súlyosságáról, esetleges energiapolitikai hatásáról beszámoló sajtóhírek és kormányzati bejelentések után – tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről, az olaj más vezetéken való pótlásának szándékáról és a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről. Most a felügyelet feltárta:
a MOL már ez év február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának előkészítésére.
„Legkésőbb ezen időponttól tehát a kibocsátó olyan információk birtokában volt, amelyek érintették a MOL Nyrt. megítélését, és hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. Márpedig ezeket a törvény szerint maximum egy munkanapon belül, rendkívüli tájékoztatás keretében – a jogszabályban előírt kommunikációs felületeken – közzé kellett volna tennie” – olvasható a jegybank közleményében.
Ennek hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a kibocsátó üzletmenetére, eredményére, importjának volumenére.
Mindezek miatt sérülhetett a Mol részvényei kapcsán hozott befektetési döntéseik megalapozottsága. A feltárt jogsértés miatt az MNB figyelmeztette a kibocsátót, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki rá, illetve kötelezte a felügyeleti határozat közzétételére.
Súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a Mol – egy kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett eseménnyel kapcsolatban – a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt.
Ismétlődő szabályszegésről van szó, hiszen az MNB már korábban is elmarasztalta a kibocsátót rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az MNB azt is megvizsgálta, hogy a Mol által késve közzétett információ egyes részletei már a hivatalos bejelentés előtt nyilvánosságra kerültek-e. A jegybank szerint ez azonban nem menti a vállalatot a szabályszegés alól. A befektetők ugyanis joggal számítanak arra, hogy a tőzsdei cégek a fontos információkat időben és a hivatalos közzétételi felületeken nyilvánosságra hozzák. Az elemzők, a piaci szereplők és a média is abból indul ki, hogy a Molt érintő, a tőkepiac szempontjából lényeges információkat a vállalat a jogszabályoknak megfelelően, a hivatalos csatornákon és a meghatározott határidőn belül teszi közzé.
Az MNB szerint ugyanakkor az, hogy az információ egy része már a Mol hivatalos bejelentése előtt is nyilvánosságra került, jelentősen csökkentette azok előnyét, akik esetleg korábban értesültek róla. Márpedig ez az információs előny alapfeltétele annak, hogy bennfentes kereskedelemről lehessen beszélni.
A jegybank ezért az összegyűjtött adatok alapján nem látta indokoltnak bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárás indítását.
Az MNB ugyanakkor együttműködik az ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, és minden rendelkezésére álló dokumentumot, illetve információt átad a hatóságnak.
Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálja a Mol több vezetőjének év eleji részvényügyleteit. A legutóbbi fejlemény szerint a Fővárosi Főügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi elutasító döntését, és nyomozást rendelt el az ügyben. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis több olyan kérdés maradt tisztázatlan, amelyeket csak egy nyomozás során lehet megfelelően feltárni.
Az ügy előzménye, hogy január 27-én leállt az orosz kőolaj szállítása Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken. Ezt követően több Mol-vezető is jelentős mennyiségű részvényt értékesített. Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes január 27-én 29 852 Mol-részvényt adott el, részvényenként 3978 forintos átlagáron, összesen 118,7 millió forint értékben.
A január 29-i közzététel szerint Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója már január 26-án megvált 52 795 részvénytől, átlagosan 3820 forintos árfolyamon, ami közel 201,7 millió forintos bevételt jelentett számára. Február 5-én Anthony Radev igazgatósági tag 160 072 részvényt értékesített 4013 forintos átlagáron, így mintegy 642,4 millió forint bevételre tett szert. Egy nappal később, február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 részvényt adott el 4016 forintos átlagáron, amivel hozzávetőleg 604,9 millió forintot realizált.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!