Tizenöt éves mélypontra került a magyar cégvezetők bizalma a saját vállalatuk növekedésével kapcsolatban, egy éves távlatban csupán a 31 százalékuk vár növekedést
– derül ki a PwC Magyarország most bemutatott felméréséből. Igaz, a helyzet nem egyedi, a PwC nemzetközi felmérésében is mélypontra, 30 százalékra esett a saját cégükkel kapcsolatban optimisták aránya. (A felmérést most 15. alkalommal készítették el, azaz a 2008-as válság értékelése ezekben a számokban nincs benne.)
A vezetők optimistábban látják a világgazdaság helyzetét, mint a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, sőt, ennyire optimisták még soha nem voltak – mondta el Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Igaz, itt fontos hozzátenni, hogy a felmérés 2025 őszén készült, azaz a mostani közel-keleti krízis hatása még nem látszhat rajta. A magyar cégek vezetőinek 71 százaléka bízik abban, hogy a világgazdaság nőhet idén (a nemzetközi felmérésben ez az arány 61 százalék), a magyar gazdaság gyorsulását viszont az előző évi 60 után már csak 53 százalék reméli. Ellenben az egy évvel korábbinál másfélszer többen – 19 helyett 33 százaléknyian – számítanak stagnálásra.
Az új első számú kockázat a magyarországi szabályozási környezet. Ezúttal ezt 51 százalék mondta azt, hogy ettől kell a leginkább félni, ez után következik 43-43 százalékkal az infláció és a makrogazdasági volatilitás. Ahogy a PwC vezetői a HVG kérdésére elmondták, a szabályozási környezet kapcsán a magyar gazdaságpolitika, az MNB politikája és az EU-s szabályozások változása is felmerült kockázatként.
Az elmúlt napokban a geopolitikai konfliktusok lettek a legfontosabb hírek, de az őszi felmérésben ezt még csak 37 százalék nevezte nagyobb kockázatnak. 2025 egyik legnagyobb nemzetközi káoszának okozója, a vámháború ellenben csak a magyar cégvezetők 12 százaléka szerint fogja negatívan befolyásolni a nyereséget.
Túl a nemzetközi és a magyar politikán az egyik legnagyobb kérdés a következő években a cégvezetők számára az, hogy a mesterséges intelligenciával mit tudnak kezdeni. A felmérésben részt vevő magyar cégvezetők 77 százaléka nem tapasztalt még sem költségcsökkenést, sem bevételnövekedést az AI használatával, többletbevételről mindössze 13 százalék számolt be – tette hozzá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. Árnyalja a képet az, hogy azok a cégek, ahol stabil technológiai környezet, felelős AI-keretrendszer és integrált ütemterv van, háromszor nagyobb valószínűséggel érnek el pénzügyi előnyöket a mesterséges intelligencia használatával.
Magyarországon rosszabb a helyzet: nagyjából azonos felkészültség mellett lényegesen kisebb eredményeket tudtak a cégek az AI-ból realizálni, mint más országokban.
Külföldön is csak 12 százalék azoknak az aránya, akik az AI használatával költségcsökkentést és bevételnövekedést egyaránt el tudtak érni, de Magyarországon ez az arány mindössze 6 százalékos. Mezei Szabolcs ezt nevezte a mostani felmérés egyik legfontosabb megállapításának. Mint mondta, muszáj vizsgálni, mi lehet az oka annak, hogy miközben a magyar cégek AI-felkészültsége ugyanolyan, mint másoké, ez kevesebb eredménnyel járt, kezdve onnan, hogy például ugyanazt értjük-e felkészültség alatt.
A kutatás arra is kitért: a magyar vezérigazgatók a munkával töltött idejük 60 százalékát egy évesnél rövidebb távú tevékenységekre fordítják (globálisan ez az arány 47 százalék), míg öt évnél hosszabb távú ügyekre a munkaidejük 10 százaléka jut csak.
Nyitókép: Shutterstock