Virovácz Péter rögtön leszögezte, aki most hurrá optimizmust akar hallgatni a magyar gazdaságról, az rossz helyen jár. Az elemzés vezérfonalának pont ezért szerelmi metaforát választott: kétségtelenül kialakult egyfajta romantikus vonzalom a magyar gazdaság iránt, ami nem alaptalan, hiszen a hároméves stagnálásból az idei első negyedévben végre kimozdult az ország, és a piacok megelőlegezett bizalommal segítik a forintot és a hozamkörnyezetet.
„Megpróbálok rávilágítani arra, hogy nyilván egy hosszú távú kapcsolatnak mik lehetnek a buktatói, és azért a magyar gazdaság esetében bizony bőven van ilyen. A szavazók nyitottak egy új fejezetet politikailag, és nagyon úgy néz ki, hogy gazdaságpolitikailag is.
És van nagyon sok ígéret, ami mind szép és jó, de a gond az, hogy vannak adottságai is a magyar gazdaságnak, van egy keretrendszer, ami azért hozhat még bonyodalmat.
„Tehát nagyon jó ez a rózsaszín köd, de ahogy majd egyre jobban megismerjük a gazdaságunkat, meg a befektetők is kicsikét leszállnak erről a rózsaszín ködről, akkor látják, hogy azért nem minden annyira rózsaszín”.
A forint látványos erősödése, amely a választások után új lendületet kapott, valóban kedvező kiindulópont – véli a vezető elemző, azonban szerinte az új kormány nehezített pályán mozog: megörökölt nagy hiánnyal egy költségvetést, amellyel kezdeni kell valamit, a növekedés egy része pedig átmeneti, egyedi költségvetési intézkedésekből fakad. A különféle külső válságok pedig olyan veszélyt jelentenek, amelyre a kormánynak nincs ráhatása.
A triumvirátus, amely megköti a kormány kezét
Virovácz szerint három tényező keretezi be, mire képes egyáltalán a magyar gazdaság:
Az első a geopolitika: a 2020-as évek folyamatos háborúkról és sokkokról szólnak.
A második a gazdaságszerkezet, amelyet el kell kezdeni átalakítani, de ehhez nem egy, nem négy év, hanem két-három politikai ciklus kell, mire érezhetők a szerkezeti változások hatásai.
A harmadik – és talán legégetőbb – az ország demográfiai hanyatlása.
Az elemző szerint 2026-ban másfél százalékos gazdasági bővülés várható, ami a piaci konszenzus alatt van, és pesszimistább az MNB friss, 2 százalékos előrejelzésénél. A legnagyobb kérdőjelet a beruházásokban látja, amelyben egyelőre nem érzékeli a nagy pozitívumot, amely az MNB várakozását felfelé hajtotta. 2027-re már ő is 2,5 százalék körüli növekedéssel számol, ami nagyjából megfelel a piaci konszenzusnak. A lényeg viszont a léptékben rejlik: nem a 2010-es évek végének nagy felfutása jön vissza, hanem inkább az 1990-es évek közepére jellemző, mérsékeltebb, másfél-három százalékos dinamika.
A fogyasztás húzhatja most a gazdaságot, a beruházás kevésbé
Az elemző rámutatott, a beruházásoknál egy „stop and go” ciklus indul: az állami projekteket sorra felülvizsgálják, sok közülük befagy, így idén a beruházások legfeljebb pár tized százalékkal járulnak hozzá a növekedéshez.
Az uniós források érdemi lökése is csak később, jellemzően 2028-tól érződik, hiszen a negyedik negyedévben érkező pénzek nagyrészt már kész, átcímkézett projektekhez kötődnek.
Ami viszont tartósan húzhatja a gazdaságot, az a fogyasztás – kiváltképp, ha olyan intézkedések jönnek, amelyek a kisebb keresetűek jövedelmét bővítik.
A fogyasztói bizalom ugyanis hatalmas fordulaton ment keresztül pozitív irányba. Az üzleti bizalom azonban nem követi le ezt a nagy pozitív fordulatot – a nagy exportőröket továbbra is a vámháború, Tajvan vagy egy újabb Hormuzi-szoros körüli feszültség tartja sakkban. Azt is nehéz megmondani, hogy jelenleg le van zárva a Hormuzi-szoros vagy nincs, mivel az egyes források mást és mást írnak róla.
„Nemcsak a jövőben, hanem már itt és most is van demográfiai probléma”
A munkaerőpiac kérdésében fogalmazott legborúsabban Virovácz. A magyar gazdaság jövője szerinte importált munkaerő nélkül nem működtethető – épp ezért tartja jó jelnek, hogy a kormány a behozatali tilalmat felfüggesztve tárgyalóasztalhoz ült. A probléma ugyanis nem a távoli jövőé:
Nem 2030-ról meg 2050-ről beszélünk. Itt és most van demográfiai probléma
– fogalmazott, majd hozzáfűzte, 2022 közepe óta a ország harmadik legnagyobb városának megfelelő munkaképes lakosság tűnt el, a korfán pedig jól látszik, hogy a következő években tömegesen mennek nyugdíjba, miközben a belépő generáció létszáma rendkívül csekély.
Rávilágított, hogy a reprodukciós ráta 1,29 – vagyis a munkaerőpiacon a kínálatszűkülés nem fordul vissza. Mindez tartós bérnyomást és feszes munkaerőpiacot jelent: az átlagbér idén 13 százalék körül emelkedhet, ami egy három és fél évig stagnáló gazdaságban komoly inflációs kockázat. Az elemző itt nyíltan vitába szállt az MNB-vel: szerinte egy ilyen munkaerőpiac mellett a 2,5 százalék alatti infláció fenntartása túlságosan optimista feltételezés.
Periféria-országból kvázi eurózóna – meddig tart a románc?
A forint és a hozamok mozgása mögött Virovácz egy mélyebb átrendeződést lát: Magyarországot a piac ma már szinte eurózóna-országként kezeli. A magyar és az amerikai tízéves államkötvény hozama közötti különbség 100 bázispont alá süllyedt – vagyis az ország nagyjából úgy tud hitelt felvenni, mintha az Egyesült Államok lenne.
Ennek a fiskális hatása óriási: száz bázispont hozamcsökkenés a GDP fél százalékával mérsékelheti a hiányt, így a hat százalékos hiányszintről induló költségvetés akár 2030-ra 3 százalék alá vihető.
Az euró–forint-árfolyam szerinte a 350-360-as sávban tartósan fenntartható maradhat, akár a kamatvágási ciklus mellett is.
A valódi buktató azonban nem a költségvetés, hanem az infláció lesz: egy gyorsan konvergáló, periféria-országból felzárkózó gazdaságban az árszínvonal tartósan magasabban marad, mint az eurózónában.
A szlovák és a bolgár példa mutatja, mennyire fájdalmas lehet ez az átállás. Épp ezért az elemző arra is figyelmeztetett: 2030-ra teljesíthetők lehetnek a kritériumok, de ha akkor stabil árfolyam és rendezett gazdaság mellett kiírnák a kérdést referendumra, korántsem biztos, hogy a magyarok valóban az eurót választanák – hiszen addigra évekig stabil euró–forint-árfolyamot tapasztalnak, erős forinttal.
A románc tehát létezik – hogy nyári légyott vagy házasság lesz belőle, az még bőven nyitott kérdés.
(Borítókép: Magyar Péter június 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!