Későbbi online közleményükben már azt írták, hogy ezek a csapások szerkezeti károkat okoztak az épületekben, megzavarták az infrastruktúra energiaellátását, és egyes esetekben tüzet is kellett oltani, aminek nyomán még vízkárok is keletkeztek.
Kedden késő este már azt közölték, hogy az egyesült arab emírségekbeli adatközpontokban folynak a helyreállítási munkálatok. A korábbi AWS-fennakadásokkal ellentétben, amelyek szoftverhibák miatt világszerte kiterjedt leállásokat okoztak, ezek a mostani fizikai károkat okozó támadások, úgy tűnik, csak helyi és korlátozott zavarokat eredményeztek.
Viszont az Amazon Web Services három közel-keleti létesítménye elleni iráni dróncsapások okozta károk világosan megmutatták, hogy egyfelől nagyon gyors és kiterjedt a térségben az adatközpontok növekedése, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy az iparágnak, illetve a felhőalapú infrastruktúrának milyen nagy a sebezhetősége konfliktusok esetén.
Kritikus globális infrastruktúra
Az Amazon Web Services a világ legtöbbet és leggyakrabban használt online szolgáltatásainak ad otthont, sok kormányzati részleg, egyetem és vállalkozás számára biztosítja a háttérben működő felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrát. A vállalat most azt javasolta a Közel-Keleten szervereket használó ügyfeleinek, hogy adataikat költöztessék át más régiókba, és tereljék el az online forgalmukat az Egyesült Arab Emírségekből és Bahreinből.
Az Amazon általában úgy konfigurálta a szolgáltatásait, hogy egyetlen adatközpont elvesztése ne okozzon megrázkódtatást a működése szempontjából
– mondta Mike Chapple, a Notre Dame Egyetem IT professzora az APNewsnak.
Ilyenkor az ugyanabban a zónában lévő másik adatközpontok átvehetik a feladatokat, és ez legtöbbször zökkenőmentesen meg is történik – akár minden nap – a kiegyensúlyozott munkaterhelés érdekében – tette hozzá. Ugyanakkor több adatközpont elvesztése egy zónán belül már komoly problémákat okozhat, mivel könnyen eljöhet az a pont, amikor már egyszerűen nincs elég szabad kapacitás az összes beérkezett feladat kezelésére.
Fontos, hogy hol van az adatközpont, és mennyire biztonságos
Az AWS nem árulja el, hogy összesen hány tárolóegysége van, csak azt közli, hogy adatközpontjait 39 földrajzi régióba csoportosította, ebből három a Közel-Keleten található: az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Izrael területén.
Minden AWS-régiót legalább három adatközponti zónára osztanak, ahol minden zóna elszigetelt és fizikailag jelentős távolságra van egymástól, mondjuk, legfeljebb 100 kilométeren belül és ún. „ultraalacsony késleltetésű hálózatok” kötik össze őket, amelyek csökkentik az adatátviteli időkieséseket.
Az AWS azt mondja, hogy adatközpontjai redundáns víz-, áram-, távközlési és internetkapcsolatokkal rendelkeznek, így vészhelyzet esetén is képesek a folyamatos működésre. A fizikai biztonság is fontos, ezek pedig kiterjednek a biztonsági őrökre, kerítésekre, videómegfigyelésre és riasztórendszerekre, de ezek technikák inkább a behatolók távoltartására szolgálnak, a dróncsapást nem tudják elhárítani.
A felhőalapú számítástechnika nem varázslat
Chapple szerint a mostani támadások emlékeztetnek arra, hogy a felhőalapú számítástechnika nem varázslat, hiszen még mindig fizikai létesítményeket igényel, amelyek viszont mindenféle katasztrófa-forgatókönyvvel szemben sebezhetők. Az AWS és mások által működtetett adatközpontok hatalmas létesítmények, amelyeket nem lehet csak úgy elrejteni, pláne hogy komoly hűtővízigénnyel működnek.
Éppen ezért most a Közel-Keleten bármely felhőszolgáltató szolgáltatásait igénybe vevő cégeknek, szervezeteknek azonnali lépéseket kell tenniük, és számítástechnikai kapacitásukat mielőbb más régiókba kell áthelyezni, ha minimalizálni akarják esetleges adatvesztésüket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!