Az Európai Unióban dolgozók minden ötödikét éri munkahelyén magas hőmérséklet, így az extrém hőség az éghajlatváltozással összefüggő, leggyorsabban terjedő foglalkozási kockázatok egyikévé vált az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A leginkább veszélyeztetettek azok, akik a szabadban vagy forró zárt terekben dolgoznak. A mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, az ipar, a sürgősségi szolgálatok és a turizmus tartoznak azok közé az ágazatok közé, amelyeknél a hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a legnagyobb egészségügyi és termelékenységi hatások jelentkeznek.
A mezőgazdaság és az építőipar áll a frontvonalban
A mezőgazdaságot következetesen az extrém hőségnek leginkább kitett ágazatként azonosítják.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a mezőgazdasági munkások hosszan tartó, közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, miközben fizikailag megterhelő munkát végeznek, ami tovább emeli a testhőmérsékletet. Az építőipari munkások hasonló kockázatokkal szembesülnek: gyakran hosszú órákat töltenek a szabadban, nehéz fizikai munkát végeznek, ráadásul védőruházatot viselnek, amely akadályozza a szervezet természetes hőleadását.
Az Eurofound 2024-es Európai Munkafeltétel-felmérése szerint a mezőgazdasági dolgozók 68, az építőipari munkások 52 százalékát érik magas hőmérsékletek munkaidejük legalább egynegyedében. Az iparban (33 százalék) és a közlekedésben (33 százalék) is széles körben jelen van a hőterhelés.
A felmérés azt is kimutatta, hogy azoknak az európai munkavállalóknak az aránya, akiket munkaidejük egynegyedétől háromnegyedéig magas hőmérséklet ér, 1995 óta 13 százalékról 2024-re 21 százalékra emelkedett, ami jelzi, hogy a hőhatás a munkaerőpiac egyre nagyobb részét érinti.
Mely foglalkozások a leginkább érintettek?
A kitettség elsősorban foglalkozás, és nem ágazat szerint tér el jelentősen.
Az Eurofound adatai szerint messze a leginkább érintettek a szakképzett mezőgazdasági dolgozók: 72 százalékuk számolt be arról, hogy munkaidejük legalább egynegyedében magas hőmérsékletben dolgozik.
Őket követik a szakmunkások (53 százalék), míg a gépkezelők és gépkezelő operátorok (42 százalék), valamint az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók (40 százalék) szintén magas szintű kitettségről számolnak be. Más foglalkozási csoportok, például a szolgáltatási és értékesítési területen dolgozók kevésbé érintettek, ahogy az az alábbi ábrán is látható.
A vezetők, a magasan képzett szellemi foglalkozásúak és az adminisztratív alkalmazottak jóval alacsonyabb hőterhelésről számolnak be.
A férfiakat jóval nagyobb arányban éri hőterhelés
A hőhatás nemek szerint is jelentősen eltér, mivel a legnagyobb kockázatú foglalkozások többsége továbbra is férfiak által dominált.
Az Eurofound szerint a férfiak 34 százalékát érik magas hőmérsékletek munkaidejük legalább egynegyedében, míg a nőknél ez az arány 18 százalék.
Számos, a hőség által leginkább érintett ágazatban sok a szezonális, a migráns és az önfoglalkoztató munkavállaló, akiknek a munkajogi védelme gyakran gyengébb, és a szakszervezeti képviselet szintje is alacsonyabb.
A hőség egyre súlyosabb munkahelyi egészségügyi kockázat
Az extrém hőség sokkal többet jelent annál, hogy a dolgozók kényelmetlenül érzik magukat.
Az EU-OSHA szerint a hosszan tartó hőhatás kiszáradáshoz, hőkimerüléshez és hőgutához vezethet, valamint súlyosbíthatja a szív- és légzőszervi megbetegedéseket. A magas hőmérséklet rontja a koncentrációt és a reakcióidőt is, növelve a munkahelyi balesetek kockázatát.
A kockázatok foglalkozásonként is különböznek.
A gazdálkodók és az erdőgazdálkodásban dolgozók egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a kullancsok által terjesztett betegségeknek, az allergéneknek és a légszennyezésnek, míg az építőipari munkásokra egyre inkább hatnak a városi hőszigetek, amelyekben a hőmérséklet jóval meghaladja a környező területekét. A sürgősségi dolgozók – köztük a tűzoltók, rendőrök és mentőápolók – gyakran a legveszélyesebb körülmények között dolgoznak, amikor hőhullámok következményeire reagálnak.
Termelékenységcsökkenés
Az Allianz Trade egy friss jelentése szerint, amikor a hőmérséklet nagyjából 30 °C fölé emelkedik, a termelékenységi veszteségek meredeken felgyorsulnak, és átmeneti, időjárással összefüggő fennakadás helyett tartósan fékezik a gazdasági növekedést.
A leginkább érintett ágazatok közé tartozik az építőipar és a mezőgazdaság, mivel a munkát gyakran lassítani kell, vagy teljesen le kell állítani a nap legforróbb óráiban.
A hőség ugyanakkor az egész gazdaságban szélesebb körű zavarokat okoz. Az iparban nőnek a hűtési költségek, miközben csökken a dolgozók termelékenysége, a közlekedési hálózatokban pedig késések lépnek fel, ahogy az utak felpuhulnak, a sínek pedig kitágulnak vagy meghajlanak. Az elektromosenergia-rendszerekre is egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel a hűtés iránti kereslet éppen akkor emelkedik, amikor a gáz-, szén- és atomerőművek hatékonysága a melegebb folyóvizek miatt romlik, mert azok kevésbé képesek hűteni.
A mezőgazdaság különösen sérülékeny marad, mivel a növényeket és az állatállományt közvetlenül érinti a hosszan tartó hőség és az aszály, ami növeli a gyengébb terméshozam és a magasabb élelmiszerárak kockázatát.
Az Eurostat adatai szerint a mezőgazdaság 2024-ben az EU bruttó hazai termékének 1,2 százalékát adta, ám jelentős különbségek vannak a tagállamok között: Görögországban a GDP több mint 3, Romániában pedig 2,5 százalékát teszi ki.
Az építőipar ezzel szemben az EU GDP-jének mintegy 9 százalékát adja, és körülbelül 18 millió embernek biztosít munkát az Európai Bizottság adatai szerint. Ez egyszerre teszi az európai gazdaság egyik legnagyobb ágazatává, és egyben azon szektorok egyikévé, amelyeket a növekvő hőmérséklet a leginkább megzavar.
Hogyan lehet megvédeni a munkavállalókat?
A legutóbbi hőhullám ismét felerősítette az igényt a munkavállalók erősebb védelmére egész Európában.
Számos ország megerősítette vagy életbe léptette a hőség idején alkalmazandó munkahelyi intézkedéseket, többek között korlátozta a szabadtéri munkavégzést a legforróbb órákban, lerövidítette a műszakokat, illetve előírta, hogy a munkáltatók biztosítsanak ivóvizet, árnyékot és plusz pihenőidőt.
Eközben ezen a héten az Európai Szakszervezeti Szövetség felszólította az Európai Bizottságot, hogy vezessen be az egész EU-ra kiterjedő, kötelező szabályokat a munkahelyi hőterhelésre, beleértve a maximális megengedett munkahőmérsékletet, a kötelező, fizetett hűtési szüneteket és az ivóvízhez való garantált hozzáférést, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi, nemzeti szabályokból álló mozaik számos munkavállalót nem véd meg kellőképpen.