Az orosz közösségi médiában nagy visszhangot keltett egy videósorozat, amelyben egy Alexander Lunyin nevű férfi, aki állítása szerint az orosz fegyveres erők aktív katonája, nyilvánosan felszólítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború befejezésére.
A díszegyenruhában, kitüntetésekkel megjelenő férfi azt állítja, hogy csak egy személyes beszélgetés győzheti meg Vlagyimir Putyint a béketárgyalások megkezdéséről. Azt is mondta, hogy az orosz katonák „öngyilkos parancsok” miatt halnak meg tömegesen, és embertelen körülmények között harcolnak a fronton.
Figyelmeztet, hogy ha erre nem kerül sor, a hadsereg „a Kreml ellen fordíthatja fegyvereit”.
De ki ez az ember? Egyelőre semmi nem biztos. A felhasználói fiók idén márciusban jött létre, független forrásokból nem lehet megerősíteni, hogy a férfi valóban aktív szolgálatban álló katona. Az orosz hatóságok – sem a Kreml, sem a Védelmi Minisztérium – mindeddig nem reagáltak nyilvánosan a videókra.
Információs hadművelet lehet
Az ukrán Focus által idézett Dmitro Sznyegirev katonai-politikai szakértő szerint azonban
nem szabad orosz katonai lázadás előjelét látni az ügyben.
Véleménye szerint az ilyen videók az orosz titkosszolgálatok információs műveletének részét képezhetik. „Ez klasszikus figyelemelterelés. Amíg mindenki erről a férfiről beszél, nem esik szó Oroszország katonai kudarcairól a Krímben vagy Pokrovszk térségében” – mondta a szakértő.
Ha a titkosszolgálatok nem reagálnak, az azt jelenti, hogy ez nekik érdekükben áll. Céljuk a katonai ellenzék létezésének imitálása, az elégedetlenek azonosítása, és a figyelem elterelése a frontvonalbeli gondokról.
A szakértő a 2023-as, Jevgenyij Prigozsin által szervezett „igazságosság menetét” sem tartja valódi puccsnak. Szerinte az is egy titkosszolgálati akció volt, amelynek célja Szergej Sojgu védelmi miniszter és körének félreállítása volt. Prigozsin csupán eszköz volt ebben a játszmában, és a menet ürügyet szolgáltatott a nagyszabású tisztogatáshoz a tábornoki karban.
A választások árnyékában
Sznyegirev szerint a közeljövőben nem kell számítani katonai felkelésre Oroszországban, hisz a potenciális lázadásvezéreket már régen semlegesítették vagy elszigetelték. Spontán társadalmi zavarok azonban nem zárhatók ki, különösen annak fényében, hogy szeptember végén parlamenti választások lesznek Oroszországban. Ha a frontvonalbeli kudarcok és a belső feszültségek egyszerre csúcsosodnak ki, a választások éppen kapóra jöhetnek azoknak, akik változást szeretnének. Az már érdekesebb kérdés, hogy ki vehetné át a stafétát az Egységes Oroszországtól. Közvélemény-kutatások szerint
az Egységes Oroszország 46,2 százalékon áll,
az Oroszországi Liberális Demokrata Párt 13,9 százalékon,
az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 13,1 százalékon,
az Új Emberek 11 százalékon,
az Igazságos Oroszország 5,9 százalékon.
Szóval valószínűleg a párt marad, de az égető kérdés az, hogy marad-e Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök népszerűsége ugyanis 2026 eleje óta meredeken zuhan: az év eleji 77,8 százalékról április végére 65,6 százalékra esett vissza az állami VTsIOM felmérése szerint. Ez a legalacsonyabb érték az Ukrajna elleni invázió kezdete óta.
Mi történik a Krímben, amiről el kell terelni a figyelmet?
Amennyiben valóban a katonai kudarcokról tereli el a figyelmet a férfi, ahogy azt az elemző is állítja, nem árt tudni, mi is történik a Krím félszigeten. Az utóbbi napokban az ukrán dróntámadások súlyos üzemanyaghiányt és áramkimaradásokat okoztak, emiatt az orosz hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek. Szevasztopolban napok óta nincs áram, a javítási munkálatokat pedig a légiriadók folyamatosan akadályozzák.
A magyar származású Robert Brovdi ukrán drónparancsnok szerint szerda hajnalban hét alkalommal támadták meg Szevasztopol fő transzformátorállomását. Az orosz adminisztráció ezt követően megtiltotta az üzemanyag polgári célú értékesítését, így csak kormányzati szervek juthatnak üzemanyaghoz.
A Krímet Oroszországgal összekötő Kercs-szoroson szerda óta hosszú sorok kígyóznak.
🔴 Massive traffic jams form at Crimea bridge.
Over 1,800 vehicles are queuing to leave the peninsula after Russia occupation authorities halted all transit across the bridge for six hours overnight due to air raid alerts. pic.twitter.com/IogirrqIVS
— UNITED24 Media (@United24media) June 26, 2026
A helyiek frusztrációja egyre nő, sokan a közösségi médiában panaszkodnak megélhetési gondjaikról. Az orosz hatóságok a gyerekek nyári táboroztatását szeptember 1-jéig felfüggesztették a félszigeten.
From “I’m not leaving Crimea” to “We’re leaving tomorrow” in just one day
You are now witnessing a remarkably fast process of a Russian woman coming to terms with reality. It took just 24 hours.
She is now packing her bags and preparing to leave with her daughters.
Her… pic.twitter.com/htmOraDfM4
— NEXTA (@nexta_tv) June 24, 2026
Kijev célja a félsziget kulcsfontosságú ellátási útvonalainak és közlekedési kapcsolatainak megbénítása, amivel az oroszok logisztikai kapcsolatait kívánják elvágni. Zelenszkij szerint a krími hadművelet „gondosan kiszámított”, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek Oroszországot béketárgyalásokra kényszeríthetik.
⚡️ The moment Ukraine’s Special Operations Forces eliminated the railway bridge over the North Crimean Canal
Crimea is looking a little more like an island every day🤌 pic.twitter.com/fQcGMAcHqk
— NEXTA (@nexta_tv) June 23, 2026
Az Index folyamatosan nyomon követi az orosz–ukrán háború legfontosabb híreit. Kattintson ide és ne maradjon le semmiről!
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!