Szerdán Moszkvába utazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki egyrészt a Barátság-vezetéken bekövetkezett leállásról, másrészt arról tárgyalt, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak.
A sejtetést Vlagyimir Putyin orosz elnök erősítette meg – ez abból a videóból derül ki, amelyet szerdán este tettek közzé a Ria Novosztyi hírügynökség Kreml-csatornáján. Putyin elmondja benne, hogy a kedden Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetése alapján két ukrán–magyar kettős állampolgárt, „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”, enged szabadon. A személyeket – Orbán kérésének megfelelően – Szijjártó hazaviheti a gépével.
A Kreml egy második videót is közzétett, ez már a Barátság-kőolajvezeték problémájával foglalkozik, egészen pontosan az energetikai kérdések kerülnek szóba. Putyin a videóban annyit mond, hogy Oroszország mindig is megbízható partner volt az energiaszállításokban és tisztában van vele, milyen az olaj- és gázpiaci helyzet a világban. Azt megérti, hogy a szénhidrogének kérdése aggasztja a magyarokat, és Oroszország kész megtenni minden tőle telhetőt, de nem minden múlik rajta – mondta Putyin.
A Barátság leállása egyébként amiatt következett be, mert orosz bombatalálat érte.
https://x.com/Kremlinpool_RIA/status/2029233969749709298
A Román Albert nevű, ukrán–magyar kettős állampolgárságú férfi elfogásáról február végén számolt be az orosz védelmi minisztérium, ehhez videót is csatoltak. Ezen a fogoly azt mondta, hogy 2020 óta Magyarországon élt, ám amikor átlépte az ukrán határt, elfogták és elvitték egy ungvári hadkiegészítő parancsnokságra, ahol az orvosi vizsgálaton annak ellenére is alkalmasnak találták, hogy agyhártyagyulladása, több törése és 11 agyrázkódása volt.
https://hvg.hu/itthon/20260225_ukran-magyar-kettos-allampolgarsagu-katona-orosz-hadifogoly
Ukrán állampolgárságát átoknak nevezte, majd elmondta: a vizsgálatot követően buszba ültették, kiképzésre küldték, és a Cservona Kalina dandárba osztották be, ahol megadta magát, miután sebesülését követően sem vonták vissza.
Szijjártó már az útja elején jelezte: reméli, hogy a „megbeszélések után többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Putyin szavaiból pedig kiderült, hogy ő már korábban letárgyalta az ügyet Orbánnal.
A miniszter úgy értékelte a helyzetet, hogy „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak vagy eltűntek, de akadnak olyanok is, akik orosz hadifogságba estek. Az általa kényszersorozásnak hívott intézkedések miatt a külügyminiszter hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet.
A hadkötelezettség tautológiája
A kényszersorozás értelmetlen fogalom, tautológia, hiszen a hadkötelezettség intézményében helyet kapó sorozás – kötelező katonai szolgálat –, ami nemcsak az ukrán, hanem a magyar jogrendszernek is szerves része, már definíciójából eredően, önmagában is kényszer.
Így sült el Semjén korábbi „mentőakciója”
Az ukrán hadifoglyok kimenekítése nem példa nélküli: 2023-ban Semjén Zsolt szervezett hasonló – minden jel szerint – magánakciót. Miután az Orosz Ortodox Egyház tudatta, hogy a „magyar fél kérésére” 11 hadifoglyot szállítanak ide, a miniszterelnök-helyettes megerősítette és elbüszkélkedett a hírrel. A gond csupán annyi volt, hogy az állítása szerint az általa koordinált és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével végrehajtott műveletről nem értesítették a kormány tagjait.
A Semjén posztja előtt nyilvánosságra kerülő sajtóértesüléseket a kormány tagjai – köztük a területért felelős Szijjártó Péter külügyminiszter – többször cáfolták, tagadták és nevezték fake newsnak, azaz álhírnek.
https://hvg.hu/itthon/20230609_semjen_zsolt_hadifoglyok_magyarorszag_ortodox_egyhaz
Miután a miniszterelnök-helyettes ráhúzta az ügyet az azt minden eszközzel tagadó kormányra, rendkívül kellemetlen és ellentmondásos helyzet bontakozott ki. Az ukrán külügy bekérette a magyar ügyvivőt, mivel Budapestről semmilyen információt nem kaptak az ukrán színekben harcoló katonákról, akik közül néhányról azt sem tudták, hogy hadifogságba estek – eltűntként tartották számon őket.
Ezután Kijev azzal vádolta Magyarországot, hogy a katonákat elszigetelten tartják, nem engedik hozzájuk az ukrán diplomatákat, és korlátozzák a rokonaikkal való érintkezést. Ezzel szemben a magyar kormány azt állította, hogy az érintettek „szabad emberek”.
A Magyarországra szállításukat az ukrán katonák sem értették, akik közül – mint utólag kiderült – többen nem is voltak etnikailag magyarok, a nyelvet sem beszélték. A DW riportja szerint
a tizenegy érintett közül csak egy volt magyar nemzetiségű. Mi több, két hadifogoly arról számolt be, hogy az orosz hírszerzés kifejezett kérése volt a Magyarországra szállításuk előtt, hogy vallják magukat magyarnak.
Emellett azt is elmondták, hogy arra is felszólították őket: ne térjenek vissza Ukrajnába, mert különben nem lesznek később hasonló mentőakciók. A 11 katonából hét fél hónapon belül visszatért Ukrajnába.
A mostanihoz hasonló ügyet akkor nemzetközi jogi szempontból a HVG-nek értékelő Lattmann Tamás elmondta: „Háború esetén a hadköteles állampolgár nem vonhatja ki magát a katonai szolgálat alól. Ez szigorúan véve azt is jelenti, hogy fogságba kerülés esetén – ha lehetősége van rá – köteles megszökni, hazatérni.” Hozzátette, hogy a genfi egyezmény lehetőséget ad a foglyok kiadására harmadik államnak, ám ebben az esetben ugyanúgy hadifogolyként kell kezelni őket.
Egy ukrán katonát se Oroszország, se Magyarország nem szabadíthat fel, mentesíthet a katonai kötelezettségei alól.
Ezért szerveződött újabb menekítés
A hadifoglyok kérdése azután kapott ismét figyelmet a Fidesz részéről, hogy
az M1 A háború borzalmai című műsorában magukat orosz hadifogságba esett kárpátaljai ukrán katonáknak mondó emberekről vetítettek le videófelvételeket, akik a magyar állam segítségét – vagy név szerint Orbán Viktor kormányfő közbenjárását – kérik kiszabadításuk érdekében.
A köztévé új, CGI-technikával csatatérszerűvé varázsolt stúdióból jelentkező műsorában a 444 vette észre, hogy három olyan hadifogolyról is szerepelnek bejátszások, akik magyar nyelven beszélnek az ukrajnai sorozás borzalmairól, illetve hálálkodnak az orosz hadseregnek, amiért emberségesen bántak velük, miután foglyul ejtették őket. A megbízhatatlan hitelességű közösségi médiás forrásból származó videókban nettó orosz, illetve magyar kormányzati propagandát mondanak fel az érintettek.
Nemzetközi megállapodások, köztük a genfi egyezmények is tiltják, hogy a hadifoglyokat „a nyilvánosság kíváncsiságának” tegyék ki, megalázva őket emberi méltóságukban a kényszer alatt készült felvételekkel. Az eset jogi és morális aspektusa azonban hidegen hagyta a köztévé propagandistáit. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász ezt a hadijog potenciális megsértéseként értékelte a Telexnek.
Nyitókép: X / Ria