Vajon mi köze a Star Warsnak, az Alice Csodaországban-nak és a Monty Pythonnak a filmhez?
1. A Fantasztikus labirintust (1986) a Muppet Show atyja, Jim Henson rendezte a Monty Python-os Terry Jones forgatókönyvéből, a történet pedig Henson és a nagyszerű gyermekkönyv szerző Dennis Lee közös ötletén alapult. Az executive producer nem más volt, mint George Lucas, így a film a Henson Associates és a Lucasfilm koprodukciójában valósult meg, A forgatókönyvön Laura Phillips, Lucas, Lee és Elaine May többször is javított –
ennek ellenére a békesség kedvéért hosszú évekig Jones kapta a film egyedüli forgatókönyvírói kreditet.
A film fantasztikus lényeit Brian Froud tervezte, és Jim Henson Creature Shop nevű műhelye készítette el – Henson és Froud korábban A sötét kristály (1982) című filmen dolgozott együtt. A filmet 1985 áprilisa és szeptembere között forgatták Upper Nyackben, Piermontban és Haverstraw-ban, New York államban, valamint az Elstree Studiosban és a West Wycombe Parkban, az Egyesült Királyságban.
Forrás: MOKÉP
2. Mielőtt David Bowie megkapta volna a koboldkirály ikonikus szerepét, a készítők több más világhírű popsztárt is számításba vettek. Jim Henson fejében komolyan felmerült Michael Jackson, Sting, Prince és Mick Jagger neve is a karakter megformálására – jó kérdés, miért pont zenészekben gondolkodott. Végül azért döntöttek Bowie mellett, mert úgy érezték, az ő különleges, kaméleonszerű kisugárzása tökéletesen illik a rejtélyes karakterhez. Bowie nemcsak játszott a filmben, hanem az egész soundtracket is ő szerezte, beleértve a híres Magic Dance című dalt.
7 kultikus gyerekfilm, ami traumatizált minket kiskorunkban
Ezek a filmek elvileg a legkisebbeknek készültek, de egy picit túl komolyra, szinte traumatikusra sikeredtek.
3. A főszereplő Sarah karakterére egy rendkívül kiterjedt, hónapokig tartó meghallgatássorozat keretében keresték a tökéletes színésznőt. Olyan, később világhírűvé vált fiatal tehetségek is jelentkeztek a szerepre, mint Helena Bonham Carter, Jane Krakowski, Sarah Jessica Parker és a mindössze 14 éves Jennifer Connelly. Jim Henson végül azért választotta Connellyt, mert elmondása szerint a lányban megvolt az a tiszta, ártatlan, mégis határozott kisugárzás, ami pontosan illett a mesebeli utazáshoz. Connellynek ez a szerep hozta meg az igazi nemzetközi áttörést. A színésznő zsenge kora miatt aztán el is maradt a forgatókönyvben még szereplő csók Sarah és Jareth között.
Forrás: MOKÉP
4. A Fantasztikus labirintus nyitójelenetében látható bagoly volt az első fotorealisztikus, számítógépes grafikával (CGI) létrehozott állat egy mozifilmben. Bár a technológia ma már kezdetlegesnek tűnik, 1986-ban hatalmas technológiai áttörést jelentett. Ezt a digitális animációt az akkori Lucasfilm kötelékébe tartozó szakemberek hozták létre, akikből később a Pixar animációs stúdió megalakult. Ez az úttörő lépés alapvetően egyengette az utat a későbbi, vizuálisan fejlett hollywoodi alkotások előtt.
5. Jim Henson lényegében számítógépes grafika nélkül, fizikai effektekkel teremtette meg a film varázslatos világát – a már említett baglyot leszámítva. A Manók Városának és a Labirintusnak a felépítése hatalmas stúdiótereket igényelt, amelyekben a falakat és a folyosókat teljesen kézzel készítették el. A Ludo nevű óriási lény mozgatásához például két bábművésznek kellett bemásznia a nehéz jelmezbe, akik belülről miniatűr monitorokon látták a külvilágot. A film forgatása során több száz egyedi bábot és maszkot használtak fel, ami rendkívüli logisztikai kihívást jelentett.
Forrás: MOKÉP
6. A labirintus kialakítása tele van optikai csalódásokkal és vizuális rejtvényekkel, amelyeket a nézők elsőre talán észre sem vesznek. A film leginkább észbontó jelenete, a Jareth kastélyában játszódó végső lépcsőházi üldözés közvetlenül M.C. Escher híres, Relativitás (Relativity) című 1953-as litográfiáján alapul. Jim Henson és Brian Froud látványtervező olyan fizikai teret akartak létrehozni,
ahol a gravitáció törvényei megszűnnek létezni,
és a szereplők különböző síkokon sétálhatnak. A monumentális díszlet megépítése hatalmas mérnöki bravúr volt, ahol a lépcsőket, ajtókat és folyosókat egymáshoz képest 90 és 180 fokkal elforgatva rögzítették a stúdióban. Jennifer Connellynek és a David Bowie-t helyettesítő kaszkadőröknek komoly nehézséget okozott az egyensúlyozás, miközben a kamerákat is folyamatosan forgatni kellett a forgatás alatt.
7. A rendező szándékosan elrejtette David Bowie arcának körvonalait a környezetben, például a sziklák, a fák és a falak textúrájában. Összesen hét ilyen rejtett arc található a film különböző jeleneteiben, amelyek a Labirintus mindent látó természetét szimbolizálják. Ez a kreatív megoldás arra ösztönzi a rajongókat, hogy újra és újra megnézzék a filmet a részletek felfedezése érdekében.
8. Jareth, a Koboldkirály ikonikus kristálygömbös trükkjeit természetesen nem David Bowie adta elő. A mutatványok mögött Michael Moschen profi zsonglőr állt, aki teljesen vakon, Bowie háta mögé bújva nyújtotta be a karjait a színész kabátja alatt. A jelenet felvételéhez több tucatnyi próbára volt szükség a tökéletes hatás eléréséhez.
Forrás: MOKÉP
9. David Bowie Jarethként viselt jelmezeit Brian Froud tervező alkotta meg, aki a 19. századi romantikus költők és a modern rocksztárok stílusát ötvözte. A feszülős nadrág azonban váratlan technikai és „cenzurális” problémát okoztak a forgatáson, mivel Bowie anatómiája túlságosan is hangsúlyossá vált a kamerák előtt,
ami egy családi filmnél nem volt megengedhető.
A probléma orvoslására a jelmeztervezőknek különleges, rejtett ágyékvédőket és béléseket kellett beépíteniük a nadrágokba. A stáb tagjai a forgatás során egymás között viccesen csak a „Dudor”-ként emlegették ezt a jelenséget, ami azóta is visszatérő poén a film rajongói körében.
Forrás: MOKÉP
10 éve hagyott el minket David Bowie: íme a legendás zenész 10 legemlékezetesebb filmszerepe
A meghatározó rocksztár többször is tiszteletét tette a vásznon, szinte mindig izgalmas eredménnyel.
10. A történet egyik legfontosabb karakterét, Hoggle-t egy Shari Weiser nevű, alacsony növésű színésznő keltette életre, akinek a nehéz és meleg jelmezben kellett játszania. A karakter arcának finom mimikáját és érzelmeit azonban a nehéz kosztüm miatt nem tudta irányítani: az arcmozdulatokért, a szemöldök ráncolásáért és a szájmozgásért egy külső, rádióvezérlésű animatronikus rendszer felelt.
Ezt a rendszert négy különböző bábművész irányította a háttérből távirányítókkal,
akiknek másodpercre pontosan össze kellett hangolniuk a mozdulataikat a színésznő lépteivel. Ez a rendkívüli csapatmunka tette lehetővé, hogy Hoggle arca meglepően élethűnek és kifejezőnek tűnjön a filmvásznon.
Forrás: MOKÉP
11. Amikor Sarah leesik a mélybe, a Labirintus falából kinyúló, beszélő kezekből álló lények, a Segítő Kezek mentik meg, illetve lassítják le a zuhanását. Ezt a lenyűgöző vizuális hatást teljesen élőszereplős technikával valósították meg, számítógépes grafika nélkül. A jelenethez egy hatalmas, sötét falat építettek a stúdióban, amelyen több száz lyukat fúrtak ki a készítők. A lyukakon keresztül bábművészek dugták ki a szürke kesztyűbe öltöztetett kezeiket, és ők maguk formálták meg a beszélő arcokat. Jennifer Connellyt valójában egy speciális hevederben lógatták a fal elé, így a színésznőnek fizikailag is a statiszták tömegével kellett érintkeznie a felvételek alatt.
12. A film történetét és vizuális világát jelentős részben Maurice Sendak híres gyermekkönyvei, különösen az Ahol a vadak laknak (Where the Wild Things Are) és az Outside Over There ihlették. Sendak olyannyira hasonlónak érezte a forgatókönyvet a saját műveihez, hogy a produkció korai szakaszában jogi lépésekkel fenyegette meg a készítőket. A helyzetet végül úgy oldották meg, hogy Jim Henson a film végefőcímében hivatalosan is elismerte Sendak munkásságának inspiráló hatását. Ennek az irodalmi kapcsolatnak a nyomaként Sarah szobájában a film elején konkrétan láthatóak is ezek a könyvek a polcon. Hanson maga sem tagadta a hasonlóságot, de szerinte ennél fontosabb inspirációt jelentett az Óz, a nagy varázsló és az Alice Csodaországban jelentette.
Forrás: MOKÉP
13. A Fantasztikus labirintus az 1986-os bemutatásakor pénzügyi szempontból hatalmasat bukott a mozikban, és a gyártási költségeinek csupán a töredékét tudta visszahozni az első hetekben. A film becsült költségvetése körülbelül 25 millió dollár volt, amihez képest a nyitóhétvégéjén mindössze 3,5 millió dollárt termelt az észak-amerikai piacokon – a végeredmény pedig alig 12,7-12,9 millió dollár lett. A gyártó stúdió és Jim Henson óriási reményeket fűzött a premierhez, de a film elvérzett az akkori nyári kasszasikerekkel szemben. A nézők és a családok Amerikában
túlságosan sötétnek és furcsának találták a történetet,
így a mozik gyorsan le is vették a műsorukról. Ez a kudarc annyira megviselte Jim Hensont, hogy élete hátralévő részében már nem is rendezett több egész estés játékfilmet. Bár Amerika elfordult a produkciótól, a nemzetközi piacok sokat javítottak a végeredményen. A film világszerte összesen körülbelül 34 millió dollárt gyűjtött össze, ami éppen csak meghaladta a gyártási és marketingköltségeket. Az igazi anyagi megváltást és a nyereséget azonban nem a mozik, hanem a későbbi VHS-, DVD- és Blu-ray kiadások hozták el. A kultuszfilmmé válás után a házimozi-piacon eladott több millió hordozó tette végül valóban nyereségessé a filmet.
14. Magyarországon 1988. július 7-én mutatta be a MOKÉP a mozikban a filmet, ahol David Bowie hangját Máté Gábor, Jennifer Conellyét pedig Kökényessy Ági adta. Új szinkronnal 1999. december 24-én a TV2-n vetítették le, a két főhős magyar hangja: Szakácsi Sándor és Zsigmond Tamara volt.
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!