Az elmúlt napokban nagy vita alakult ki Donald Trump és szövetségese, az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni között. Azonban nemcsak a dél-európai állam kormányfője fordult el az amerikai elnöktől, hanem más vezetők is újraértékelik a Donald Trumphoz fűződő kapcsolatukat.
Korábban az európai populista politikusok számára Donald Trump mondhatni „igeforrásnak” számított, és politikai tőkeként használták fel, ha jó viszonyt ápoltak az amerikai elnökkel, mint ahogy tette azt Orbán Viktor is, de ma már nem feltétlenül előnyös a Trumppal való barátság.
Az elmúlt években az európai jobboldali vezetők egyre része az amerikai elnök támogatását annak bizonyítékaként könyvelték el, hogy politikájuk már globális szintre emelkedett. Azonban ahogy többen is a 2027-es választásra készülnek, köztük az olasz, a francia és a lengyel politikusok is, átgondolják, mekkora értéke van az Egyesült Államokkal való barátságuknak.
Donald Trump ázsiója sokat romlott, különösen ha a vámháborút, a Grönland annektálására irányuló kísérletet vagy az energiaárakat az egekbe emelő iráni háborút tekintjük. Ezeket az akciókat korábban politikai szövetségesei üdvözölték, azonban rájöttek, hogy ami látszólag külpolitikai nyereség, az szavazatvesztést okoz számukra.
Eszkalálódott a helyzet Róma és Washington között
Erre a legjobb példa Giorgia Meloni olasz miniszterelnök esete, akit eddig az amerikai elnök legjelentősebb európai szövetségeseként tartottak számon. Miután Donald Trump azt állította, hogy Meloni a G7-csúcstalálkozón könyörgött neki egy közös képért, az olasz kormányfő kifakadt, és élesen kritizálta az amerikai elnököt.
Donald Trump közösségi oldalán írt bejegyzésében azzal indokolta állítását, hogy az olasz miniszterelnöknek rosszul áll a népszerűségi indexe, ezért volt szüksége a közös képre, de erre Giorgia Meloni megjegyezte, hogy „a barátságod biztosan nem segített rajta”, illetve hogy a népszerűsége nem rá, mármint az amerikai elnökre tartozik, és azt javasolja neki, inkább a sajátjára figyeljen.
Nem kér a francia szélsőjobb Donald Trumpból
Franciaországban Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártjának vezetője hasonlóan áll Donald Trumphoz, és határozottan visszautasította az amerikai elnök támogatását a közelgő francia elnökválasztásra, valamint „kiszámíthatatlannak” nevezte Trump viselkedését.
Noha a Trump-adminisztráció meghatározó szereplői rendre kiállnak az európai szélsőjobboldali, nacionalista pártok mellett, az amerikai elnök támogatása „mérgezett ajándékká” vált − fogalmazott Jean-Yves Dormagen, a francia Cluster17 közvélemény-kutató intézet elnöke.
Donald Trump valóban problémát okoz ezeknek a vezetőknek. Bár táboruk megosztott az amerikai elnök megítélésében, egyre inkább fenyegetésként tekintenek rá
− tette hozzá.
A Cluster17 még januárban, hét európai uniós tagállamban végzett felmérést, amelyből kiderült, hogy a jobboldali szavazók ugyan pozitívabban látják Donald Trump tevékenységét, de a vizsgált országok teljes lakosságára levetítve már csupán a kisebbség gondolta az amerikai elnököt „Európa barátjának”. A Nemzeti Tömörülés szimpatizánsainak 18, az Olaszország Fivéreinek 23, míg az AfD támogatóinak mindössze 25 százaléka vélekedett így.
Megbízhatatlannak vélik az amerikai elnököt
A brit Public First cég júniusi felmérése szerint az AfD szavazóinak 31, a Nemzeti Tömörülés szimpatizánsainak pedig csak 36 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államok „megbízható szövetséges”.
Az Egyesült Királyságban különösen teherré vált Donald Trump a Nigel Farage vezette jobboldali-populista Reform UK számára, elsősorban a bizonytalan szavazók körében. Hasonló a helyzet Franciaországban is, ahol az amerikai elnök népszerűtlen a jobbközép szavazók között, amelyeket igyekszik megnyerni magának a Nemzeti Tömörülés. Ez pedig így különösen kínos helyzet Washington számára, hiszen éppen azok a politikusok távolodnak el Trumptól, akiket eddig a leginkább meg akart nyerni magának.
Orbán Viktornak sem jött be a Trumphoz dörgölőzés
A Fehér Ház az elmúlt évben közzétett nemzetbiztonsági stratégiájában is méltatta az európai „hazafias pártok növekvő befolyását”. Az ezt követő hónapokban az adminisztráció a kijelentést tettekre is váltotta, és több olyan mozgalommal is tárgyalt, amelyek így reménykednek abban, hogy több szavazatot kaphatnak az amerikai támogatás miatt.
Itt óhatatlanul is eszünkbe juthat, hogy J. D. Vance néhány nappal a választás előtt Magyarországon járt. Bár végül a Fidesz nem profitált az amerikai alelnök budapesti látogatásából, és Orbán Viktor pedig 16 év után elbukta a választást.
Részben emiatt egyre több európai szélsőjobboldali vezető véli úgy, hogy felül kell vizsgálnia az amerikai elnökkel való viszonyát, de akár teljesen hátat is fordíthat neki. A Fehér Ház ettől függetlenül támogatni fogja európai politikai szövetségeseit, akik az „egyes európai nemzetek karakterének és történelmének nyílt ünneplése” mellett állnak ki.
Véget ért egy politikai románc
A változás leginkább Olaszországban és Németországban szembetűnő, ahol a szélsőjobboldal támogatta eddig leginkább az amerikai elnököt. Giorgia Meloni az elsők között gratulált Donald Trumpnak, amikor 2024-ben újraválasztották. Aztán amikor az amerikai elnök kirobbantotta a vámháborút, az olasz miniszterelnök még akkor is igyekezett közvetíteni Washington és Európa között.
Pedig kapcsolatuk ígéretesen alakult, 2025 áprilisában Donald Trump a Fehér Házban még „nagyon különleges személynek” nevezte Giorgia Melonit, valamint elfogadta a Rómába szóló meghívást is, bár végül nem utazott el az olasz fővárosba. Az iráni háború alatt viszont már Meloni nem engedélyezte, hogy az amerikai repülőgépek igénybe vehessék az olaszországi katonai bázisokat.
Németországban bizalmi válságot okozott az iráni háború Donald Trump és az AfD között, de már a konfliktus előtt is arra hívta fel a párt képviselőinek figyelmét, hogy a tartományi választások előtt ne utazzanak az Egyesült Államokba.
Lengyelország kivétel, de nincs egységes álláspont
A számos negatív példa ellenére nem minden jobboldali európai vezető gondolja úgy, hogy meg kéne szakítania a kapcsolatot az amerikai elnökkel. Erre a legjobb példa Lengyelország, ahol a Jog és Igazságosság Párt (PiS) továbbra is szoros kapcsolatban áll Donald Trumppal. 2027-ben a V4 tagországban is választások jönnek, amelynek szoros politikai és katonai partnere az Egyesült Államoknak. Washington ráadásul felvetette, hogy állandó katonai bázist hozna létre Lengyelországban.
Karol Nawrocki lengyel elnök szintén támaszkodik az amerikai elnökkel való szoros kapcsolatára a Donald Tusk ellen folytatott politikai küzdelemben. Wojciech Szacki, a Polytika Insight politikai rovatának vezetője kijelentette, hogy a PiS számára sokkal több haszna van annak, hogy jó viszonyt ápoljanak Donald Trumppal. Ráadásul Karol Nawrocki révén közvetlen kapcsolatban áll a Fehér Házzal.
Jaroslaw Kaczynski június 19-én méltatta a két elnök kiváló kapcsolatát, és sikerként könyvelte el, hogy egy állandó amerikai katonai bázis létesülhet Lengyelországban. Ugyanakkor a Cluster17 felmérése teljesen más számadatokat mutat, hiszen a lengyeleknek csupán 17 százaléka tartja Trumpot „Európa barátjának”. A felmérések alapján látható, hogy az amerikai elnök második ciklusa alatt sorra veszíti el szövetségeseit, és a félidős választásokon pedig belpolitikai szempontból is presztízsveszteséget könyvelhet majd el.
(Borítókép: Donald Trump Washingtonban 2026. június 18-án. Fotó: Aaron Schwartz / Pool / CNP / ZUMA Press / Northfoto)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!