A rendszerváltást követő ufóláz csúcspontján, 1992-ben ufó-leszállópályát létesítettek a Budaörsi repülőtéren, sőt már a nagy találkozás várható dátuma is megvolt. A különleges fogadóállomást Földi Tivadar, a Műszaki Egyetem mérnöktanára tervezte, aki fizikusként olyan kutatási irányokat is kijelölt, amelyek ma a NASA munkájában is szerepet játszanak.
A rendszerváltást követően kinyíltak a határok, a közbeszéd is bátrabbá, nyíltabbá vált. Az előnyök mellett az emberek talán a kelleténél is fogékonyabbak lettek a titkokra és konteókra, ami az országon végigfutó ufólázra is magyarázatot adhat. Arról, hogy a földönkívüli-észleléseket és paranormális jelenségeket kritikával kell kezelni, a zseniális Déri János 1990-ben indult Nulladik típusú találkozások című műsora is igyekezett felhívni a figyelmet, ám paradox módon sokakat összezavart, hogy a tévést dokumentumműsorokból ismerték, nem mindenki értette, hogy áljelenségek leleplezése a cél. Érdekes egyébként, hogy sokszor a földönkívüliekkel foglalkozó szervezetek is óvatosan kezelték az észleléseket. Huba Csaba, az 1992-es budaörsi leszállópályaügyben kulcsszerepet játszó Budapesti Ufó Egyesület titkára például így nyilatkozott a magyar gabonakörökről:
hozzánk mindig Nyugatról érkeznek ezek a hírek. Ha ott látnak valamit, akkor nálunk is, de mindig csak azután.
Korábbi gyűjtésünkben összeszedtünk néhány emlékezetes esetet a korszakból a zichyújfalui gabonakörtől a feneketlen-tavi óriásszivarig. Annak, hogy ezeket a jelenségeket többen is látták, pszichológiai magyarázata is lehet, az élénkülő légi forgalomról és technikai fejlődésről nem is beszélve. Ma már vannak földönkívülieknek tulajdonított jelenségek, amelyekről egyértelműen tudjuk, hogy tréfáról volt szó. A zichyújfalui gabonakör gimnazista alkotói például a Friderikusz Show-ban számoltak be tettükről.
A reptér környéke (Fotó: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
A rendszerváltás korabeli ufóészlelések egyik központja a Budaörsi repülőtér környéke volt, ahol olyan szavahihető emberek is találkoztak furcsa jelenségekkel, mint például Tóth Éva repülési vezető, aki elmondása szerint többször látott körözni egy furcsa tárgyat a budaörsi lakótelep fölött. A szakember mindig jelentette feletteseinek a furcsa fényt, ám az – mintha csak tudott volna erről – ekkor rendszerint elsötétült. Az észlelések hatására a Budapesti Ufó Egyesület vetette fel, hogy ufó-leszállópálya is várhatná a barátkozó kedvű földönkívülieket.
(Fotó: Wikimedia Commons)
A pályát végül az Ambus&Co vállalat készítette el, Földi Tivadar fizikus tervei alapján. Földi a Műegyetem elvégzését követően Simonyi Károly mellett volt tanársegéd, majd az ELTE Általános Technikai Tanszékén dolgozott. Tudományosan igen felkészült fizikus és villamosmérnök volt, több mint 40 találmányát ismerjük, amelyek között világszabadalmakat is találunk. A holdi légkör modelljének létrehozásával kapcsolatos kutatásai pedig a NASA egyik programjának is irányt mutattak. Bár az újságok azt írták, a tervek szerint 150 méter hosszú világító ufófigura köszöntötte volna a kapcsolatfelvételre vágyó földönkívülieket, ezt forrásunk nem erősítette meg.
Magyarország első civilizáció-közi repterét végül 1992 májusában avatták fel,
nagyszabású világító alak helyett pedig egy futballpálya-méretű, cirill zs betűhöz hasonló ufólehívójel készült.
Ufó-leszállópálya Budaörsön (Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár)
Megkerestük Kalmár Jánost, a Magyar Ufókutatók Szövetségének elnökségi tagját, aki a leszállópályaügy idején a Budapesti Ufó Egyesület Paranormális Jelenségekkel Foglalkozó Csoportjának vezetője volt, és részt vett a reptér kialakításában. Kalmár elmondta, hogy a furcsa alakot egy 1970-es évekbeli spanyolországi észlelés során látták egy földönkívüli űrhajónak vélt tárgyon, ezért használták ezt lehívójelnek. Mintegy 200 × 400 méteres területen több méter szélességben terítettek műanyag fóliát a repülőtér előzetesen gaztól megtisztított részére, erre fehér murvát szórtak. A leszállópályára egyébként egy nagyjából 2 méter mély aknát is terveztek, amelybe japán műszerek kerültek volna, ezekkel tervezték észlelni a földönkívüli űrhajókat. A Budaörsi repülőtéren hivatalosan is engedélyeztetni kellett a leszállópálya létesítését, amire annak rendje és módja szerint sor is került, ám ahogy a jel elkészült, az ufóegyesület nem folytathatta tovább a leszállópályával kapcsolatos munkálatokat, nem sikerült a japán műszer telepítése sem. Ám a sajátos fényjelenségekről szóló beszámolókat továbbra is kapták a budaörsi lakótelepen élőktől.
A budaörsi lakótelep környéke (Fotó: Szabó Gábor – We Love Budapest)
A távoli vendégek leszállásának várható dátuma is volt, egy jós és egy természetgyógyász állítása szerint ennek 1992. október 16. és 17. között kellett volna bekövetkeznie. Ám ekkor tudomásunk szerint nem látogatott Budaörsre egyetlen ufó sem.
Források:
Sz. K.: Kis magyar ufórejtély, Esti Hírlap, 1992. július 1.
Budaörsre csalják az ufókat, Ország-Világ, 1991. október 23.
Ufó-leszállópálya Budaörsön, Kisalföld, 1992. május 12.
(Borítókép: Szabó Gábor – We Love Budapest)
Már kapható a
We Love Budapest könyvÉNEK MÁSODIK KIADÁSA!
Nem kevesebbre vállalkoztunk a We Love Budapest újságíróiként, mint hogy megírjuk Budapest mind a 23 kerületének történetét. Az első kiadás már el is fogyott, csapj le az új, második kiadásra, és lepd meg vele magadat vagy szeretteidet – akár karácsonyra!
A színes grafikákkal és fotókkal illusztrált könyvet itt rendelhetitek meg!
hirdetés
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!
Címkék