Ezt a kijelentést Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke tette a portugáliai Sintrában megrendezett éves fórumon június 29-én.
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatón beszél Frankfurtban, Németországban . Fotó: THX/VNA
Beszédében kijelentette, hogy a régió ellenálló képességének javulásához két kulcsfontosságú tényező járul hozzá a szilárd pénzügyi szabályozási keretrendszer és a zöld átállás terén elért előrelépések. A szigorúbb költségvetési szabályozás, a jobb bankirányítás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába történő beruházások kézzelfogható eredményeket kezdtek hozni.
Szemléltetésül Lagarde asszony az amerikai Silicon Valley Bank 2023-as csődjét hozta fel, amely nem destabilizálta az euróövezet bankjait. Európa ellenállt Donald Trump amerikai elnök vámnyomásának, és legutóbb a történelem legnagyobb olajellátási zavarának is.
Az EKB vezetője elemezte, hogy az önrezilienciával minimalizálhatná a sokkok inflációra gyakorolt hatását. Ez lehetővé tenné az EKB számára, hogy rugalmasan igazítsa politikáját a hatás mértékéhez. Lagarde asszony továbbá kifejtette, hogy a monetáris politika gyakran a hivatalos végrehajtás előtt lép hatályba. Ez több időt ad az EKB-nak a sokkok gondos felmérésére, mielőtt döntést hozna a cselekvési módról.
Az EKB éves fórumára mindössze néhány héttel azután került sor, hogy az intézmény kamatot emelt, hogy megfékezze a közel-keleti konfliktus által gerjesztett árakat. A regionális feszültségek mára enyhültek a békemegállapodásnak köszönhetően, bár Lagarde asszony úgy értékelte, hogy a megállapodás még nem igazán fenntartható. Ennek fényében a politikai döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy szükséges-e további monetáris szigorítás. Az olajárak csökkenése ellenére egyes EKB-tisztviselők továbbra is támogatják a további kamatemeléseket.
Továbbá az EKB elnökének nyilatkozata közvetlenül azelőtt hangzott el, hogy az euróövezet közzétette júniusi inflációs jelentését. Az elemzők azt jósolták, hogy a régió inflációja a májusi 3,2%-ról 3%-ra csökken. Ez a fejlemény arra késztetett néhány kutatócéget, mint például az Oxford Economics és a Capital Economics, hogy úgy véljék, az EKB leállítja a kamatemelést. Mindazonáltal a piac továbbra is arra számít, hogy az EKB további 0,25 százalékponttal emeli a betéti kamatot, így az eléri a 2,5%-ot.
Az euróövezet üzleti aktivitása 2026 júniusában tovább csökkent, de a ütem lassult, ami a gazdaság fokozatos stabilizálódására utal.
Az S&P Global június 23-án közzétett felmérése szerint az euróövezet összetett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) elérte a 49,5 pontot, ami növekedés a 2026. májusi 48,5 ponthoz képest, és három hónapja a legmagasabb szint. Bár még mindig az 50 pontos küszöb alatt van, ez az eredmény arra utal, hogy a gazdasági lassulás enyhült.
Lehet, hogy ez is tetszik
Chris Williamson, az S&P Global vezető közgazdásza úgy véli, hogy az euróövezet gazdasága továbbra is ellenáll a recesszió kockázatának. Azt állítja, hogy az üzleti tevékenység 2026 júniusi enyhe visszaesése arra utal, hogy a régió GDP-je valószínűleg gyakorlatilag változatlan marad 2026 második negyedévében.
Ez a javulás részben az árnyomás és az energiaköltségek enyhülésének köszönhető, amely az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes békemegállapodást követte. Ennek eredményeként a turisztikai és szabadidős ágazat kilátásai is pozitívabbá váltak, mivel az utazási kereslet fokozatosan helyreáll, miután a közel-keleti konfliktus hatással volt rá.
A fellendülés azonban továbbra is törékeny, mivel az új megrendelések száma tovább csökken. Eközben a feldolgozóipar továbbra is növekszik, a PMI 2026 júniusában elérte az 51,3 pontot. Összességében az euróövezet gazdasága a javulás jeleit mutatta az előző hónapokhoz képest, bár továbbra is gyenge kereslettel és geopolitikai helyzetekből adódó kockázatokkal néz szembe.
Korábban, június 11-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokk, amely immár a negyedik hónapja tart, a korábban vártnál meredekebben fogja visszahúzni az euróövezet növekedését, miközben az inflációt is növeli.
Az új előrejelzések szerint az euróövezet gazdasági növekedése idén mindössze 0,9%-ot fog elérni, ami alacsonyabb az IMF által áprilisban előrejelzett 1,1%-nál, mielőtt 2027-re 1,2%-ra emelkedne.
Eközben az idei inflációt 2,8%-ra becsülik, ami magasabb az áprilisban előrejelzett 2,6%-nál, és 0,8 százalékponttal magasabb, mint az Egyesült Államok és Izrael 2026 februárjának végén Irán elleni katonai hadjáratának megindítása előtti időszak.
Az IMF azzal érvel, hogy még ha az olaj- és gázárak meredek emelkedése csak átmeneti is, a fogyasztói bizalom továbbra is gyengülni fog az energiapiac hosszabb ideig tartó zavarai miatt, növelve a kiadáscsökkentések kockázatát.
Az IMF szerint a Hormuzi-szoros csaknem teljes blokádja a Perzsa-öbölből érkező tengeri olaj- és gázszállítmányok elől fokozta az energiaellátásra nehezedő nyomást. Az IMF azt is megjegyezte, hogy a termelőlétesítmények károsodása további hónapokkal meghosszabbíthatja az ellátási hiányt.
Az IMF becslése szerint, ha az energiasokk a vártnál tovább tart, az infláció és az inflációs várakozások tovább emelkedhetnek, miközben a bizalom csökkenése vagy a pénzügyi stressz gyengítheti a keresletet.
Az IMF szintén kiemelte az EKB előtt álló kihívásokat, amely június 11-én 2,25%-ra emelte az irányadó kamatlábat, hogy mérsékelje a válság gazdasági hatásait és megfékezze az inflációt.
Ugyanezen a napon az EKB 0,9%-ról 0,8%-ra csökkentette az euróövezet 2026-os gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben az inflációs előrejelzését 3%-ra emelte, ami jelentősen meghaladja a 2%-os célt.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a közvetlen prioritás az „inflációs várakozások stabilan tartása és az energiasokk hatásának enyhítése a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül” anélkül, hogy túlzottan növelnék a közkiadásokat – ami súlyosbítaná a költségvetési hiányt.
Forrás: https://baotintuc.vn/kinh-te/chu-tich-ecb-chau-au-dang-ngay-cang-kien-cuong-hon-truc-nhung-cu-soc-kinh-te-20260630171259684.htm