Az egész országot hetek óta sújtó csapadékszegény időjárásnak és forróságnak köszönhetően a vízfelületek nagysága csökken. Azt, hogy tatabányai tavak mellett élő madárállomány miként viselkedik ennek hatására, egy fotós kapta lencsevégre.
Az 1900-as évekre a tatabányai bányászati tevékenység következtében a város menti aknák mellett mesterséges tavak és meddőhányók jöttek létre, a térség erőműi mellett pedig a homokbányászat nyomán kialakult hatalmas gödröket töltötte fel az eső és a talajvíz. Az elmúlt évszázad során a partok mentén virágzó élővilág bontakozott ki, hiszen a folyamatosan jelen lévő víz enyhülést és táplálékot biztosított az állatoknak. Az aszály azonban látványos munkát végez, a víz lassan, de biztosan tűnik el belőlük.
A Tatabánya-Bánhida melletti Farkas-tavakban már alig van víz. A terület kedvelt kirándulóhely legendás, sokszínű vízimadár-állománya miatt. De vajon meddig?
Eltűnik a víz a tavakból
A vízfelszín fokozatos csökkenése és a száraz környezet a madarakat is egybe tereli, hiszen egyre kisebb területen tudnak táplálkozni. A helyiek napok óta aggódva figyelik, mi történik a máskor enyhet adó, hűs-fás tó közelében.
„Óriási élmény volt, mert már délelőtt több mint negyven, délután pedig több mint száz fehér gólya gyűlt itt össze. Viszont brutális látni a tó kiszáradását. Nem vicc, a Farkastó szinte eltűnt. A gólyákon kívül volt még szürkegém, kócsag, küszvágó csér és mintha egy ölyvet is láttam volna a sok aprómadár mellett. Láttál már ennyi gólyát egy rakáson? És pont itt Tatabányán! Óriási! És egyben szomorú, mert
az egyre csökkenő vízvételi lehetőség miatt gyűlnek így össze a madarak a vízlelőhelyeken.” – összegezte Solymos Ákos fotós.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A több napja tartó extrém kánikula egy úgynevezett hőkupolának köszönhető, mely várhatóan még szerdán is érezteti a hatását. A magasnyomású légköri képződmény úgy tölti be éppen hazánk egét,
mintha fedő lenne,
az alatta lévő, süllyedő meleg levegő miatt alig van felettünk felhő, így az enyhülést adó csapadék sem érkezik. A tavak és folyók vize folyamatosan párolog, gyors és látványos apadást generálva.
(Címlapképünk illusztráció.)
A légköri jelenségek egész Európa időjárására hatással vannak.
Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!