Kedden tette közzé a Sándor-palota azt az indítványt, amelyben Sulyok Tamás a közjogi méltóságok elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítások miatti aggályait fogalmazta meg az Alkotmánybíróságnak (AB).
A többoldalas szöveg lényege, hogy a köztársasági elnök azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tisztázza, „mi számít valójában Alaptörvény-módosításnak”, és meddig terjed az Országgyűlés alkotmánymódosító hatásköre.
A beadvány hátterében az a közéleti vita áll, hogy egy esetleges alkotmánymódosítással idő előtt meg lehetne-e szüntetni egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők (például alkotmánybírák, legfőbb ügyész vagy más vezetők) megbízatását.
Az indítvány négy fő kérdésre vár választ:
Az Alkotmánybíróság eldöntheti-e, hogy egy „alkotmánymódosításnak” nevezett jogszabály valóban alkotmánymódosítás-e? Vagy köteles elfogadni azt, ahogyan az Országgyűlés elnevezte?
Az Alaptörvény módosítása csak általános szabályokat tartalmazhat-e? Vagy lehet benne olyan rendelkezés is, amely egy konkrét személyre vagy konkrét esetre vonatkozik?
Az Alaptörvény mint a jogrendszer alapja fogalmilag kizárja-e az ilyen egyedi rendelkezéseket? Az indítvány szerint az alkotmány alapvetően általános, normatív szabályokat tartalmaz, nem egyedi döntéseket.
Ha egy rendelkezés valójában nem tekinthető alkotmánymódosításnak, de mégis annak nevezve fogadják el, akkor ez sérti-e az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárási szabályokat?
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök június 11-én fordult az AB-hoz az ügyben. Sulyok Tamás azzal kapcsolatban fordult a testülethez, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amelyek „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Az államfő pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatja ezeket.
A köztársasági elnök indítványa rekordgyorsasággal került az Alkotmánybíróság elé, végül június 19-én az AB közleményben tudatta, hogy az államfő Alaptörvény-értelmezési indítványának tárgyalását határozatképtelenség miatt levette napirendjéről, mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A köztársasági elnök még aznap közölte, hogy tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!