A Nemzetközi Űrállomás pályafutása a következő évtized elején véget ér, a NASA tervei szerint pedig irányított módon vezetik majd vissza a Föld légkörébe. A küldetés végén a még megmaradó darabok a Csendes-óceán egy távoli térségébe, a Point Nemo néven ismert óceáni zónába zuhannának.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!
A NASA célja, hogy az űrállomás nyugdíjaztatása közben a lehető legkisebb legyen az emberekre leselkedő veszélyt, ám a terv egyre több környezetvédelmi kérdést is felvet. Az Ocean Foundation szakértői szerint egy ekkora szerkezet óceánba juttatásának hatásait eddig nem vizsgálták kellő alapossággal.
Attól tartanak, hogy a légkörben nem minden alkatrész ég majd el, a sűrűbb elemek pedig a tengerfenéken kötnek ki. A probléma nemcsak az, hogy pontosan milyen anyagok maradnak meg, hanem az is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a mélytengeri élővilágra. A szakértők szerint éppen ez a bizonytalanság az egyik legnagyobb gond. Úgy vélik, egy ekkora visszatérés előtt részletes környezeti hatásvizsgálatra lenne szükség.
Emellett azt is szeretnék, hogy nyilvánosságra hozzák, mely alkatrészek élhetik túl a légköri belépést. A vita jogi oldalról is érdekes, mert a jelenlegi nemzetközi szabályozás a szárazföldre hulló űrszemét esetére tartalmaz felelősségi előírásokat, a nyílt óceánokra azonban nem.
Az Ocean Foundation szerint ez komoly hiányosság, amelyet a jövőben rendezni kellene. A NASA álláspontja ugyanakkor változatlan: a Point Nemo továbbra is a legbiztonságosabb célpont, mert rendkívül távol esik a lakott területektől. A végső döntésig azonban várhatóan tovább folytatódik a vita arról, hogy a világ legnagyobb irányított űreszköz-visszatérése milyen hatással lehet a bolygó óceánjaira.
Ezek is érdekelhetnek:
Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a Holddal
Az vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka?
Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról
Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!
Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit?
Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?
Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni
Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?
(Forrás: Space.com)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben