Június 29-én, hétfőn fogadta Brüsszelben Van Ven-tao kínai kereskedelmi minisztert Maros Sefcovic kereskedelmi biztos.
A felek azután találkoztak, hogy az utóbbi időben folyamatosan romlott EU és Kína közötti kapcsolatok, amit leginkább az ázsiai ország kereskedelmipolitikája okozott – értve ezalatt a kínai ipar túlzott állami támogatását, az uniós piacot elárasztó e-kereskedelmi kínai termékek, valamint a kínai exporttilalmakat és importkorlátozást az olyan kulcsfontosságú nyersanyagok esetén, mint például a ritkaföldfémek vagy más kritikus nyersanyagok.
A találkozót ezért nagy várakozás előzte meg, amit technikai szinten már több hete előkészítettek a felek. A biztos és a miniszter találkozójának a fő témája a kereskedelmi egyensúly helyreállítása lett volna, mivel az EU és Kína közötti kereskedelemben naponta egymilliárd eurós deficit keletkezik.
A mostani találkozót lezáró közös közleményben a felek kijelentették,
új alapokra helyeznék a kapcsolatokat, és létrehoznak olyan munkacsoportokat, amelyek a kereskedelmi egyenlőtlenségeken javítanának és más vitás kérdéseket is rendeznének.
Emellett abban is megállapodtak, hogy a munkacsoportok technikai szinten folytatják az együttműködést, aminek eredményeiről Sefcovic és Van-teo majd idén ősszel fog ismét tárgyalni.
A napi egymillió eurós kérdés
Az elmúlt időszakban sokat romlott a bizalom, valamint a külkereskedelmi deficit a két ország között, amin a kínai kereskedelmi politika csak tetézett: míg a kínai termékek uniós piaci részesedése folyamatosan nő, addig Brüsszel szerint Peking agresszív politikájával próbálja kiszorítani az európai cégeket saját piacáról – míg Kína új vámszabályokkal és más eszközökkel nehezíti az európai termékek piacra kerülését Kínában, addig a kritikus iparágak állami támogatásával még inkább csökkenti az európai cégek részesedését a kínai piacon.
Emellett az EU a geopolitikai helyzet változásával úgy értékeli, a kínai beruházások és befektetők immáron biztonsági kockázatokat is jelenthetnek Európára.
Emiatt Brüsszelből az utóbbi időben egyre bizalmatlanabbul tekintettek Pekingre, és a kereskedelmi deficit, valamint Kína ezen agresszív kereskedelempolitikája miatt a tagállamok egy része, valamint az Európai Bizottság is határozottabb fellépés mellett érvelt – ezzel, bár nem így nevezve, de nemrég a tagállamok a legmagasabb, állam- és kormányfő szinten foglalkoztak az EU-csúcson.
A mostani találkozón a felek megállapodtak az első EU–Kínai Kereskedelmi és Beruházási Konzultáció keretében a kapcsolatok javításában, a miniszteri szintű párbeszéd erősítésében, valamint célul tűzték ki, hogy a két fél közötti kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá és stabilabbá váljanak.
Van Ven-tao és Maros Sefcovic 2026. június 29-én
Fotó: Maros Sefcovic / x
Továbbá létrehoznak munkacsoportokat, amelyek kiemelt ügyeken – azon belül is leginkább a két fél közötti érdekellentétek és konfliktusok alapjaiként szolgáló problémák – megoldásán dolgoznak. Ennek meghatározták négy fő területét is:
kereskedelmi és beruházási egyensúly;
exportkérdések kezelése;
a szellemi tulajdonjogok védelme;
valamint a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO reformja.
Ezenkívül megegyeztek abban, hogy egy új monitoring mechanizmusban a felek közötti kereskedelmet vizsgálják. E során rendszeresen cserélnek egymással releváns adatokat, célja pedig a transzparencia növelése, a kölcsönös bizalom építése, valamint a kereskedelmi érdekellentétek kezelése – ez lehetőséget nyújt a feleknek, hogyha hirtelen megnövekedne bizonyos termékek esetén az import, akkor gyors politikai egyeztetést kezdeményezhessenek és lehetőleg megoldást találjanak.
Továbbá a találkozó után kiadott közös közleményben külön kiemelték, hogy az egymás piacára való jutást segítő intézkedések javíthatnak a felek közötti bizalmon, ezekkel kapcsolatosan pedig a jövőben további lépéseket fognak tenni – ez egyébként az egyik legnagyobb uniós követelés volt, és úgy tűnik jelenleg, hogy Kína hajlandó lehet változtatni ezen politikáin.
Sefcovid és Van-tao egyeztetése során szóba kerültek a kritikus ritkaföldfémek és más fontos nyersanyagok is, ami kapcsán a felek egyetértettek a globális ellátási láncok stabilitásának a fontosságában. Mivel az európai autóipar és egyéb zöldiparok számára fontos ritkaföldfémek több mint 70 százalékával Kína rendelkezik, így ez lényegében azt jelenti,
Kína ígéretet tett az európai ellátási láncok biztosítására, és azt nem fogja exportkorlátozással veszélyeztetni.
Ugyan az utóbbi időben az Európai Bizottság sokat tett azért, hogy a ritkaföldfémek és egyéb kritikus nyersanyagok kapcsán diverzifikálja a forrásait, de még így is kitett Kínának.
Emellett a felek egyetértettek a WTO reformjának szükségességében, ami elsősorban szintén a nemzetközi szerződések betartásának fontosságát hirdető Európa számára fontos kérdés, ahogy a szellemi tulajdonjogok kapcsán vállalt további technikai szintű egyeztetések is – korábban Kína kapcsán gyakran felmerült, hogy cégeik nyugati technológiákat másolt le, viszont az elmúlt évtizedekben egyes területeken a kínai termékek a világ élmezőnyébe kerültek, például az elektromos autók, vagy az okostelefonok kapcsán.
A technikai szintű, szakértői munkacsoportok eredményeit a felek majd ősszel fogják egy újabb miniszteri találkozón átvitatni.
Új alapokról állapodtak meg, de azokat le fogják-e fektetni?
A találkozó előtt egy, a témával foglalkozó magas rangú uniós tisztségviselő az Indexnek arról beszélt, hogy az EU célja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok újrakalibrálása Kínával, és azok strukturális szintű megváltoztatása, mivel a jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok már régóta fenntarthatatlanok az EU szemszögéből.
Utóbbinak jó példája a napi egymillió eurós külkereskedelmi deficit, vagy hogy Kína olykor fegyverként használhatja a ritkaföldfémek exportját és az ellátási láncokat.
Emiatt a találkozó előtt lapunknak úgy fogalmazott:
Érdekeltek vagyunk a Kínával folytatott párbeszéd erősítésében és elmélyítésében, de a párbeszédnek immáron eredményeket is kell hoznia
– mondta, miközben az uniós követelést röviden úgy foglalta össze, nem várnak mást Pekingtől, mint az igazságos és reciprocitáson alapuló kereskedelmi kapcsolat létrehozását – ezzel egyébként megismételte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek jó ideje fenntartott álláspontját a témában.
A legnagyobb kérdés ugyanakkor a teljesítésben van: ugyan Sefcovic és Ven-tao most sok mindenre fogott kezet, de sok mindent bír el a papír, és a kérdés, hogy van-e valós szándék a feleknek az abban vállaltak betartására – Kína ugyanis sokszor úgy próbálja az uniós egységet megtörni, hogy egy tagállamnak nagy infrastrukturális beruházást, vagy nagy gyárak létrehozását ígéri.
(Borítókép: Maros Sefcovic 2026. április 24-én. Fotó: Annabelle Gordon / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!