Mi is az a STEAM? Bár a mozaikszó elsőre bonyolultnak tűnhet, a mögötte rejlő logika végtelenül egyszerű: a természettudomány (Science), a technológia (Technology), a mérnöki gondolkodás (Engineering), a művészetek (Arts) és a matematika (Mathematics) fúzióját takarja. A kulcsszó az interdiszciplinaritás – ha a való élet problémáit sem lehet egyetlen tudományág mentén megválaszolni, akkor a jövő generációinak felkészítésében is kulcsfontosságú a tantárgyközi kapcsolatok erősítése és az integrált, gyakorlatorientált szemléletmód elmélyítése.
Márton Zoltánt 2024 júliusában nevezte ki Kovács Levente rektor az Óbudai Egyetem STEAM Irodájának és a Magyarországi STEAM Platformnak a vezetésére, amely mostanra oktatásinnovációs hálózattá nőtt.
„Nem kevesebb forog most kockán, mint az ország jövője”
Megkérdeztük, mi a tétje annak, ha túl kevesen lépnek rá a technológiai és tudományos pályák ösvényére Magyarországon.
Nem kevesebb forog most kockán, mint a nemzetközi versenyképességünk és az ország jövője. A jövő munkaerőpiacát ugyanis már nem önmagában a lexikális tudás fogja meghatározni, hanem az, hogy ki tud modern, transzverzális – azaz több területen is rugalmasan alkalmazható – kompetenciákat felmutatni
– fogalmazott Márton Zoltán. A szakember szerint a mesterséges intelligencia korában egyetlen részterület betanulása már nem lesz elég. „A felgyorsult technológiai változások éppen azt követelik meg a jövő szakembereitől, amit a hagyományos értékelési rendszerek önmagukban nehezen tudnak mérni: hogy képesek-e gyorsan alkalmazkodni, önállóan, kritikusan gondolkodni, és csapatban, empatikusan problémát megoldani.”
Rávilágított, hogy az előző kormány hazai szakpolitikai stratégiájának kiemelt célkitűzése volt, hogy 2030-ra a felsőoktatásban tanulók fele (50 százaléka) a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (MTMI) területeket válassza.
„A feladat nagyságát hűen tükrözik a legfrissebb felvételi adatok: jelenleg a jelentkezők alig egyötöde indul el ebbe az irányba.”
„A lányok aránya pedig a műszaki és informatikai szakokon – a választott területtől függően – mindössze 15-20 százalék között mozog” – vázolta fel a szakember.
A Magyarországi STEAM Platformnak és a formálódó országos hálózatnak éppen ezért kiemelt, rendszerszintű küldetése, hogy jelentősen növelje a pályaválasztók bázisát, és érdemben javítsa a nemek közötti arányt ezeken a területeken.
A Minecrafttól a biztonságtudományon át az oktatásig
Márton Zoltán okleveles polgári- és biztonságvédelmi mérnöktanár végzettsége ellenére ma azzal foglalkozik, hogy megszerettesse a gyermekekkel a tudományokat, támogassa a hazai oktatás módszertani megújulását, és Kelet-Közép-Európában népszerűsítse a STEAM-oktatás előnyeit.
Karrierjének gyökerei egy gyerekkori elektronikai szenvedélyig és a nagyapjával közös barkácsolásokig nyúlnak vissza. „Ha fizikáról vagy elektrotechnikáról kérdeztem, olyan gyakorlatias és emlékezetes módon magyarázta el a működési elveket vagy az áramköröket, ami teljesen lenyűgözött” – emlékezett vissza. Bár kiváló tanárai voltak, a hagyományos, elméletközpontú órákon a kreatív energiái nehezebben találtak utat, így korán kialakított egy saját tanulásmódszertant, hogy önállóan fedezhesse fel a tudás gyakorlati hasznosítását.
Amikor a fizikai áramkörök tesztelése és a hibák szimulálása már túl időigényessé vált, a virtuális térben keresett szabad utat a kreativitásának. A Minecraft játékban bonyolult logikai kapukat és automatizált rendszereket épített, amelyeket később az Óbudai Egyetem első Nyári Gyerekegyetemi táborában, elmondása szerint hatalmas sikerrel ültetett át a gyakorlatba. YouTube-videókat is készített, amelyekben a népszerű játék mechanikáján keresztül mutatta be a valóságban is ismert elektronikai törvényszerűségeket.
A vagyonvédelem világa is érdekelte, így a védelmi témák iránti vonzalma végül az Óbudai Egyetem biztonságtechnikai mérnöki szakára vezette. Hamar felismerte azonban, hogy mérnöki és tanári tudását akkor tudja a legteljesebben a társadalom szolgálatába állítani, ha a jövő innovátorainak és mérnökgenerációinak kinevelését támogatja.
Ennek a víziónak a nemzetközi gyümölcse a 2023-ban elindított STEAMCRAFT Erasmus+ projekt. A nemzetközi támogatást nyert kezdeményezés egy egyedi Minecraft-módosítás segítségével teszi élményszerűvé a fenntarthatóságra és az energetikai rendszerek működésére való nevelést.
A projekt az osztrák, a magyar és a finn oktatási rendszerek alapos elemzésére épül. A linzi Johannes Kepler Egyetem STEAM Doktori Iskolájával, valamint a Jyväskyläi Egyetem Finn Oktatáskutató Intézetével együttműködve teszik kézzelfoghatóvá a megújuló energiák vagy az okosvárosok működését az általános iskolások számára.
Magyar műhelyből közép-kelet európai központ
A Magyarországi STEAM Platform egy uniós szövetség hazai bázisa. A történet 2018-ban kezdődött, amikor az Óbudai Egyetem vezetésével Magyarország csatlakozott az Európai Bizottság oktatási döntéseit támogató, brüsszeli székhelyű EU STEM Coalition szervezethez. A szakember szerint ahhoz, hogy ez a nemzetközi nyitás sikeres legyen, elengedhetetlen volt Navracsics Tibor akkori európai uniós biztos, valamint Palkovics László, akkori innovációs és technológiai miniszter stratégiai támogatása és személyes védnöksége.
Az akkori szakpolitikai alapozásnak köszönhetően mára az Óbudai Egyetem szintet lépett: intézményünk kiemelt regionális bázisként felel a közép- és kelet-európai (CEE) régió STEAM hálózatának megerősítéséért
– világított rá Márton Zoltán, aki szerint a régió országaiban az egyedi kezdeményezések összehangolására egyre nagyobb az igény, különösen az olyan integrált, rendszerszintű modellek iránt, mint amilyet Magyarországon sikerült felépíteni. A szervezet kiemelt célja éppen ezért az európai koalíción belüli V4 STEAM Tanács megalakítása, amellyel a hazai módszertant és az intézményi tudást megoszthatják a visegrádi partnerországokkal.
A rendszer stabil hátterét maga az Óbudai Egyetem garantálja, amelyet kiterjedt nemzetközi pályázati sikerek egészítenek ki. Ezek a források a néhány százezer eurós projektektől egészen a nagyszabású, uniós kutatás-fejlesztési programokig terjednek – mint amilyen a nemzetközi kutatói mobilitást és az oktatástechnológiai vállalatokat (EdTech) támogató EdTech Talents Horizon Europe projekt is
– részletezte. Elmondta, hogy a formálódó ökoszisztéma (a Quadruple Helix modell) igazi lényege a hazai ipar, a kormányzat, a civil társadalom és az oktatás szerves összekapcsolása. Szerinte a jövő iskoláját nem pusztán importált technológiai eszközökre kell alapozni, hanem arra, hogy a magyar EdTech-cégek, -startupok és -mérnökök saját, hazai innovációi kerüljenek be közvetlenül a tantermekbe.
Tehetséges középiskolásokat mentorálnak a felsőoktatásba lépés előtt
A Magyarországi STEAM Platformnak és az Óbudai Egyetemnek van egy olyan kiválósági programja, amelyet a Nemzeti Tehetség Program finanszíroz. Ez a kezdeményezés 10 hónapon át 20 tehetséges, 11–12. évfolyamos fiatalnak biztosít ösztöndíjat, és enged exkluzív bepillantást az egyetemi kutatások és laborok kulisszái mögé – még a hivatalos felsőoktatási felvételi eljárás előtt.
A program lényege, hogy a tanuló még időben, tét nélkül tapasztalja meg a különböző irányokat, és így tudatosan dönthesse el, mi érdekli igazán, és melyik terület áll hozzá a legközelebb
– fogalmazott Márton Zoltán, aki a tehetségprogram vezetője is. A kezdeményezés ugyanakkor messze túlmutat a száraz szakmai ismereteken. A kiemelkedően tehetséges, magukkal szemben gyakran magas elvárásokat támasztó fiatalok mentorálása során a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a holisztikus szemléletre.
Meggyőződésünk, hogy a tehetséggondozás akkor igazán hatékony, ha a szakmai fejlődés mellett a diákok mentális és fizikai jóllétére is figyelmet fordítunk
– mutatott rá a platform vezetője. Éppen ezért, mielőtt a fiatalokat beengednék a 3D nyomtatók, a robotika és a mesterséges intelligencia világába, a résztvevők egy úgynevezett „Booster Alapprogramon” vesznek részt. Ez a modul kifejezetten az önismeretre, a stresszkezelésre, a tudatos karriertervezésre és egy stabil, modern „digitális immunrendszer” felépítésére fókuszál, hogy a jövő generációi ne csak felkészült mérnökök, hanem kiegyensúlyozott felnőttek is legyenek.
Márton Zoltán szerint a legnagyobb strukturális kihívást ma már nem az eszközhiány jelenti. Magyarországon az elmúlt években ugyanis közel 300 modern oktatásmódszertani terem, STEAM-labor, alkotóműhely és tudásközpont épült fel, mintegy 22 millió eurós összköltségvetésből.
„A valódi feladatot most a meglévő elméleti alapok és a gyakorlatorientált, élményalapú oktatási módszertanok még szorosabb összekapcsolása jelenti”.
A szakember rámutatott: a nemzetközi felsőoktatási trendekkel összhangban a legmodernebb hazai képzéseken is egyre inkább előtérbe kerül, hogy a fiatalok képesek legyenek önállóan, kritikusan és összefüggéseiben alkalmazni a megszerzett tudást.
Szerinte ez a szemléletváltás már a küszöbön áll, amit az Óbudai Egyetemen megrendezett Nemzetközi STEAM Fesztivál is bizonyít. Az egynapos eseményen közel kétszáz vállalati partner, szakértő, oktató és diák találkozott egymással. A legkisebbek, a Kezdő kategória versenyzői mutatták a legnagyobb aktivitást: tőlük többek között a víz körforgását modellező rendszerek, hidroponikus növénynevelők és tisztavíz-programok állták ki a próbát.
A fiatalok olyan magabiztossággal és természetességgel mutatták be saját tervezésű, napenergiával működő vagy környezetvédelmi szerkezeteiket, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne
– számolt be róla. Közülük is kimagaslott az Orchidea Iskola két tehetséges diákja, Murat Birol Bayjyyev és Sam Bagheri, akik Eziz Bayjiyev felkészítő tanár mentorálásával egy kész mérnöki koncepciót tettek le az asztalra.
A fiatalok egy olyan piezoelektromos energiapadló-rendszert terveztek, amely a folyosókon történő lépések mechanikai energiáját alakítja át valós időben elektromos árammá.
A projekt nemcsak a fenntartható energiatermelést célozza meg, de a gyakorlatban az egyetemi infrastruktúrába integrálva, lépésről lépésre haladva világíthatná meg a hallgatók talpa alatt a folyosókat. Márton Zoltán a helyszínen látva a diákok precíz műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveit, azonnal névjegykártyát cserélt a csapattal a közös munka folytatásának reményében. Hasonló kis feltalálókról nemrég mi is írtunk az innovációs olimpia kapcsán.
(Borítókép: Márton Zoltán 2026. június 30-án. Fotó: Kertész Renáta / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!