Az ortodox világ egyik legrégebbi spirituális központjában okozott tüzet egy orosz drón. A helyreállítás évekig tarthat az idén 975 éves kolostorban. Munkatársunk korábban készült fotóin mutatjuk meg a székesegyházat és környezetét.
Megkezdik az előkészületeket a Pecserszka Lavra alapításának ezeredik évfordulójának megünneplésére, az erről szóló rendeletet pedig már aláírta, jelentette be az ukrán alkotmány napján Volodimir Zelenszkij a kijivi barlangkolostorban.
A szervezők időhiányra nem panaszkodhatnak, az államfő negyed évszázadot adott nekik a felkészülésre. A Pecserszka Lavra az idén augusztusban, az Istenszülő elszenderedése (a római katolikusoknál: Nagyboldogasszony) napján fenállásának 975-ik évfordulóját ünnepli.
A Nagyboldogasszony-székesegyház (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
Az ortodoxia felecsülhetetlen jelentőségű helyszínét június 15-én, hajnalban érte támadás, a Nagyboldogasszony-székesegyház tetőszerkezetének nyolcvan százaléka megrongálódott.
A károk felmérése azonnal megkezdődött, a helyreállítás pedig akár két évig is eltarthat, mondta Makszim Osztapenko, a műemlékegyüttes igazgatója. A munkálatok költsége meghaladhatja a fél milliárd hrivnyát (mintegy 3,4 milliárd forintot), és az összeg még nőhet.
A Nagyboldogasszony-székesegyház arany kupolái (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
A támadás éjjelén az oroszok hetven rakétával és hatszáztizenegy drónnal támadták Ukrajnát. Húsz rakéta és majdnem harminc drón elérte célját. Kijivben öten ember meghaltak és legalább harmincan megsebesültek.
A Lavra szerzetesei hegyoldalba vájt barlangokban éltek.
Elhalálozásuk után a barlangok különleges mikroklímájában holttesteik mumifikálódtak és máig fennmaradtak.
Ikonosztáz a Nagyboldogasszony-székesegyházban (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
Nem ez az első alkalom, hogy a XVII. század óta újjáépített és kibővített kolostorban háborúk és hódítók okoztak károkat.
Falfestmény a Nagyboldogasszony-székesegyházban (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
Feldúlták a tatárok és megsérült a II. világháborúban is. Kijiv ostromában megsemmisült a Nagyboldogasszony-székesegyház, a mostanit 1991-ben, a Szovjetunió szétesése után építették újjá.
Falfestmény a Nagyboldogasszony-székesegyházban (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
A huszonhét hektáros kolostoregyüttesért régóta küzdenek a Moszkvához hű és az autokefál, önálló ukrán ortodox egyházat támogató szerzetesek és hívek.
Sétány a Pecserszka Lavra udvarán, háttérben a Nagyboldogasszony-templom, archív fotó: Makai József
A barlangkolostor alsó- és felső Lavrából áll.
A Nagyboldogasszony-székesegyház és a Szent Antal és Szent Teodóz refektórium-templom (j.) (Pecserszka Lavra, Kijiv), archív fotó: Makai József
A felső egy látogatható múzeumegyüttes, az alsóban szerzetesek élnek.
A Szent Antal és Szent Teodóz refektórium-templom (Pecserszka Lavra, Kijiv), fotó: Makai József
Kijivben attól tartanak, hogy megpróbálnák ellopni az ikonokat, erekélyéket, és megfigyelik őket.
Ikonfestő műhely (Pecserszka Lavra, Kijiv), fotó: Makai József
Az Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) hét éve kapta meg (azóta is csak részlegesen elsimert) önállóságát Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárkától.
Falrészlet a kijivi Pecserszka Lavrában, fotó: Makai József
Ezt azonban Konstantinápollyal régóta ellenséges Orosz Ortodox Egyház – a legnagyobb keleti ortodox egyház – nem ismeri el.
Harang a Pecserszka Lavra harangtonyában, fotó: Makai József
Az oroszokhoz az Ukrán Ortodox Egyház – Moszkvai Patriarchátus (UPC – MP) volt lojális.
Kilátás a Pecserszka Lavra harangtornyából, fotó: Makai József
A háború kitörése után elvileg megszakították a kapcsolatokat Moszkvával, ám a gyanú szerint még mindig oroszbarát nézeteik vannak és elismerik az orosz egyház fennhatóságát.
Pecserszka Lavra (Kijiv), fotó: Makai József
A kolostort két hete dróntalálat érte, így égett a székesegyház és a város az orosz támadás után (a Guardian felvételei):
Szöveg, fotók: Makai József