Nagy Márton arról is beszélt, hogy a teljes gazdaságfejlesztési kiadások 41 százaléka közvetlenül vállalkozásfejlesztési célokra jut. Idetartozik többek között a Széchenyi Kártya Program, az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások, a Demján Sándor Program, az Eximbank tőkeprogramja, a turisztikai fejlesztési pályázatok, valamint a foglalkoztatást támogató források is.
A miniszter hangsúlyozta: a Demján Sándor Program megvalósítása ütemezetten halad. Ennek részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett tőkefinanszírozási program keretösszegét 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelik. Beszélt arról is, milyen szempontok alapján dönt a kormány a gazdaságfejlesztési források elosztásáról. Mint mondta, ennek négy fő dimenziója van:
az ágazati szempontok, a regionális elosztás, a vállalatméret, valamint a tulajdonosi háttér.
Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program elsősorban a vidéki térségeket és a kis- és középvállalkozásokat támogatja. A Demján Sándor Program és a 150 gyár program szintén a vidéki gazdaság erősítését célozza, ezen belül különösen a keleti régiók felzárkóztatását, miközben a nyugati országrész is felkészült a további ipari fejlesztésekre.
Nagy Márton hangsúlyozta: amikor a kormány a támogatások elosztásáról dönt, először azokat a dimenziókat kell meghatároznia, amelyek mentén a forrásokat szétosztják. Hozzátette: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyre több területen kapcsolódik be ezeknek a forrásoknak az allokációjába.
Előadása végén Nagy Márton hangsúlyozta: a stratégiai jelentőségű ágazatokban meg kell őrizni a magyar tulajdont. Mint fogalmazott, ez a terület folyamatos nyomás alatt áll, ezért különösen fontos, hogy a hazai tulajdonrészt megvédjék ezekben a szektorokban.