Egyszerűen nem lehet abba belefutni, hogy ne másolják a film alapjait.
Bár rengeteg film készült a július 4-i ünnepről Amerikában, közülük a legjobb, de biztosan a legnépszerűbb minden bizonnyal az, amelyik magáról az ünnepről kapta a nevét, A függetlenség napja (1996). Ami azért vicces, mert a leghazafiasabb film rendezője és egyben forgatókönyvírója és executive producere, Roland Emmerich történetesen nem amerikai, hanem német, aki Stuttgartban látta meg a napvilágot, de ez ilyen szempontból mellékes. És Emmerich munkája azért is fontos, mert ez az a film, amely megteremtette azt a sablont, amelyhez azóta minden földönkívüli inváziós film megpróbált felnőni.
Forrás: RTL
7 érdekesség A függetlenség napjáról
Egy sajtótájékoztató poénjából született meg az 1996-os év legtöbbet kaszáló filmje, amiben eredetileg Eddie Murphy, Tom Cruise vagy Keanu Reeves lett volna a vagány pilóta Will Smith helyett.
A függetlenség napja egyszerű történettel dolgozott. Idegen űrhajók jelennek meg a Föld felett, és mire az emberek rájönnek, hogy nem békével érkeztek, már túl késő. A csészealjak támadás indítanak, 36 emberi várost pusztítva el, köztük a Fehér Házat, Los Angelest, New York Cityt, Chicagót, Jeruzsálemet és másokat. Míg a támadás világszerte zajlik, összesen 108 várost pusztítva el,
a film az Egyesült Államok visszavágására összpontosít.
Az amerikaiak maradék erejükkel ellencsapást indítanak Will Smith és Jeff Goldblum vezetésével az idegenek ellen, amelyre pont július 4-én kerül sor, ami megmagyarázza a film címét is.
Forrás: RTL
A film 30 évvel ezelőtt, 1996. július 3-án került a mozikba (néhány mozi már egy nappal korábban, 2-án vetíteni kezdte), éppen időben az ünnepi hétvégére. A 75 millió dolláros költségvetéssel készült film hatalmas sikert aratott, és világszerte 817,4 millió dolláros bevételt hozott, ebből Észak-Amerikában 306,1 millió dollárt. Bár katasztrófafilm, A függetlenség napja egyben egy földönkívüli invázióról szóló film is, és talán az egyik legjobb ebben a műfajban. Vicces belegondolni, hogy
ugyanebben az évben egy második földönkívüli inváziós film is megjelent,
Tim Burtontől a Támad a Mars!, amely decemberben került a mozikba. Az utóbbi azonban vígjáték volt, és bár mindkettőben idegen lények támadták meg az Egyesült Államokat, a két film aligha lehetne különbözőbb. Emmerich segített megteremteni azt a stílust, azokat az alaptémákat és azt az ütemeket, amelyeket azóta az összes földönkívüli inváziós film megpróbált lemásolni.
Forrás: RTL
Ezeknek a filmeknek a többsége azonban minőségben meg sem közelítette A függetlenség napját. Az A Föld inváziója – Csata: Los Angelest (2011) kétségkívül ez a film ihlette, akárcsak Emmerich későbbi saját inváziós filmjét, a Moonfallt. Az olyan katasztrófafilmek, mint az Armageddon és a Deep Impact, szintén annak köszönhették létezésüket, amit Emmerich tett A függetlenség napjával. Még a Transformers-filmekben is lemásoltak néhány kulcsjelenetet, vagyis Roland Emmerich 30 évvel ezelőtt készült klasszikusa megkerülhetetlenné vált, ha valaki földönkívüli inváziós sci-fit vagy katasztrófafilmet készít.
KÉPGALÉRIÁNKBAN MEGNÉZHETED MENNYIT VÁLTOZTAK A FILM SZTÁRJAI 30 ÉVVEL KÉSŐBB:
Így néznek ki ma A függetlenség napjai sztárjai
20
Forrás: screenrant.com
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!