Ritkán látott pillanat áll a magyar vállalkozások előtt: a politikai változás egyszerre kecsegtet a tisztább piaci verseny lehetőségével, ám ezzel egy időben az európai konkurencia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a globalizáció nyomása kihívást jelent – mondta az Indexnek Balogh Petya. Az STRT Holding alapító tulajdonosa a Cégtudat Roadshow veszprémi állomásán arról beszélt: a következő években nem az lesz a kérdés, hogy egy cégnek van-e múltja, hanem az, hogy van-e tanulási képessége, bátorsága és jövőképe.
A vállalkozó viszi előre a világot
Az ismert befektető messziről indította gondolatmenetét: szerinte a világ addig mozdulatlan, amíg valaki nem álmodik nagyot, nem tesz bele munkát, pénzt, kockázatot, majd nem kezd el valamit felépíteni. Ebből következik számára az is, hogy a vállalkozók nem egyszerűen cégeket működtetnek, hanem országokat formálnak. Ha jobb vállalkozók vannak egy országban, abból jobb ország épül – fogalmazta meg előadásának alaptételét.
A veszprémi előadás és az országjáró program központi üzenete éppen ez: vállalkozóként is lehet, sőt kell tanulni. Balogh Petya szerint sok magyar kkv-vezetőnek még soha nem volt valódi, pozitív tanulási élménye cégvezetőként, miközben a következő időszakban olyan változások érik egyszerre a piacot, amelyekhez puszta rutinból már nem lehet alkalmazkodni. Az AI, a digitalizáció, az új versenyhelyzet és a nemzetközi piacok átrendeződése együtt teszi szükségessé, hogy a vállalkozók ne csak dolgozzanak a cégükben, hanem értsék is, merre tartanak.
A világot a vállalkozók viszik előre. Ők azok, akik észrevesznek, elkezdenek valami újat, és ezért pénzt, munkát, kockázatot vállalnak. Abban hiszek, hogy a világunkat mi, vállalkozók építjük, és ha jobb vállalkozók vannak egy országban, akkor abból jobb ország épül
– fogalmazott.
Balogh Petya saját pályáját hozta fel példaként. Első vállalkozásai kudarcok voltak, de szerinte éppen ezekből tanulta meg mindazt, ami később a sikerhez kellett. A nagy fordulatot az NNG jelentette: a 2004 végén alapított navigációs cég egyemberesként indult, később 850 fős vállalattá nőtt, 100 millió dolláros éves árbevétellel. A történet tanulsága számára nem önmagában a növekedés, hanem az, hogy egy cégnek nem elég sok bevételt csinálnia: abból meg is kell tartania valamit.
Miért nem nő a cég?
A befektető rámutatott, ha egy vállalkozás évekig nem nő, annak ritkán van pusztán piaci oka. Balogh Petya szerint egyetlen rossz év mögött valóban állhat a piac, a konjunktúra vagy egy külső sokk. Három, négy vagy öt év stagnálás után azonban már nem lehet mindent a környezetre fogni. Ilyenkor a cégvezetőnél kell keresni az elakadást: valamivel nem nézett szembe, valamit nem mondott ki, valamitől tart, vagy nem merte meghozni azt a döntést, amely a növekedéshez szükséges lenne.
Ennek mérésére hozta be a „Rule of 40” gondolatát: a növekedési ütem és a profitarány összege ideális esetben legalább 40. Egy magyar kkv-nál ez például jelenthet 20 százalékos növekedést és 20 százalékos profitot. Nem dogmaként, hanem iránytűként beszélt róla: a vállalkozónak értenie kell, hogy a növekedés és a nyereség között tudatos döntéseket hoz. Van év, amikor a cég többet forgat vissza, és van olyan időszak, amikor inkább a stabil profit válik fontossá.
Ha egy cég tartósan nem tud drasztikusan növekedni, ott mindig van egy emberi elakadás. Ez mindig a cégvezetőnél van. Valamit még nem fogadott el, valamit még nem mondott meg, valamit még nem épített be, valamitől még fél, és nem merte meglépni.
A másik kulcsfogalom Balogh Petya előadásában a product-market fit volt: az a pillanat, amikor az, amit a cég kínál, pontosan találkozik azzal, amit az ügyfél keres. Erre saját pályájáról hozott erős példát. Elmesélte, hogy egy reggel a cégük épületének kapujában egy Samsung-vezető várakozott, mert nem válaszoltak az e-mailjeire és nem vették fel a telefont, miközben a Samsung az ő navigációs szoftverükkel akart piacra vinni egy készüléket. Balogh Petya szerint ez az erős product-market fit: amikor nem a cég kergeti az ügyfelet, hanem az ügyfél keresi meg a céget.
Ezzel szemben a gyenge illeszkedést úgy írta le, mint amikor hárman tolnak fel egy öreg Ladát a hegyre: halad ugyan, de nem a motor viszi az autót, hanem az ember. Sok vállalkozás ebben az állapotban ragad: van munka, van némi előrelépés, de nincs áttörés. Balogh Petya szerint ilyenkor a legnehezebb döntés az, hogy a vállalkozó el tudja-e engedni azt, ami kicsit működik, annak érdekében, hogy megtalálja azt, ami igazán működhet.
A jövő nem titok, csak máshol már megtörtént
Balogh Petya felidézte, hogy amikor az iparág egyik nagy szereplője kinevette a navigációs ötletüket, megnézték, hogyan terjedtek el korábban az autók kényelmi funkciói: az ülésfűtés, az elektromos ablakemelő vagy az autórádió előbb a prémiumkategóriában jelent meg, majd néhány év alatt lecsorgott az olcsóbb modellekbe is. Ebből vezették le, hogy a navigációval is ugyanez fog történni.
Innen jutott el ahhoz az általános üzleti tanulsághoz, hogy „a jövő már eljött, csak nincs egyenletesen elkenve a bolygón”. Vagyis ami ma Amerikában, Nyugat-Európában vagy egy fejlettebb iparági környezetben történik, az néhány év múlva Magyarországon is megjelenhet. A vállalkozó feladata nem az, hogy meglepődjön, hanem hogy időben megnézze, mi történt máshol, és ebből felkészüljön a saját piacának átalakulására.
„Ha az érdekel, hogy a te piacodon mi történik a következő öt évben, nézd meg, mi van most Nyugat-Európában. Ha tudod, milyen irányba mozdult el ott az iparágad, akkor előbb tudsz rá készülni, mint a versenytársaid” – hangsúlyozta.
Féltek túl nagyok lenni
Ez a gondolat kapcsolódik Balogh Petya magyar gazdaságról alkotott kritikájához is. Tapasztalata szerint
az elmúlt években sok 1-2 milliárdos árbevételű vállalkozó kifejezetten nem akarta, hogy túl nagyra nőjön a cége. Félt attól, hogy a méret figyelmet von magára. Ennek következményeként sok magyar vállalkozás kis- vagy középvállalati szinten ragadt, nem indult el a konszolidáció, nem jöttek létre nagyobb, hatékonyabb cégek, és ez versenyképességi hátránnyá vált.
A befektető arra is rámutatott, az infláció alakulása nemcsak monetáris kérdés, hanem szorosan összefügg a vállalkozások beruházási hajlandóságával is. Úgy látja, hogy az elmúlt években a bizonytalanság és a jövőbe vetett bizalom meggyengülése miatt a cégek visszafogták a fejlesztéseiket: nem fektettek be sem saját vállalkozásukba, sem a vezetői tudásuk fejlesztésébe. Ennek következményeként elmaradt a termelékenység javulása és a kínálat bővülése is, ami hozzájárult a magas infláció fennmaradásához.
Szerinte most az ambíció visszatérése lehet a magyar gazdaság egyik legfontosabb kérdése. Úgy látja, hogy sok vállalkozónál ismét megszólalt a startpisztoly: helyreállóban van a jövőkép, és ha a cégvezetők elhiszik, hogy érdemes beruházni, akkor költeni kezdenek, ezzel egymás árbevételét is növelik. Ez szerinte rugószerű visszapattanást is hozhat, még akkor is, ha az ország nehéz évek előtt áll. A lehetőség tehát nem kockázatmentes, de világos: aki most tanul, tervez, vált és növekedni mer, annak nagyobb tere lehet, mint az előző évtizedben volt.
(Borítókép: Balogh Petya 2025. augusztus 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!