Hatalmas robbanások, izgalmas autós üldözések, ejtőernyős ugrások, minden, ami a nézőnek izgalmas, a filmeseknek viszont hatalmas kihívás.
David Lean háborús klasszikusa ugyan nem döntött pirotechnikai rekordokat, de dramaturgiai szempontból ez az egyik legikonikusabb filmes robbanás, hiszen az egész történet erre fut ki.
A sztori szerint a második világháború idején a japánok egy stratégiai szempontból fontos hidat építtetnek az angol hadifoglyokkal. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Végül a hidat építő katonák dinamittal felrobbantják a hidat.
Maga a mutatvány nehezen jött össze, túl azon, hogy a híd felrobbantása irtózatos összegbe és rettentő erőfeszítésbe került. Először is építettek egy gátat, hogy elég víz legyen a folyóban, majd olyan nagy eső esett, ami rögtön feleslegessé is tette ezt a gátat. A gyújtószerkezet nem is lépett működésbe az első alkalommal, de az erre a célra vásárolt mozdony és a hozzá erősített vagonok szerencsére „csak” egy generátorkocsiba szaladtak bele. Másodszorra már sikerült a levegőbe repíteni a hidat, de az nem arra dőlt, amerre a rendező szerette volna, a felvett filmnek meg nyoma veszett. Amikor már mindenki a saját szemét kaparta ki, hetekkel később rábukkantak a felvételre a kairói repülőtéren a kifutópálya mellett, a rekkenő hőségben, de csodával határos módon nem lett semmi baja.
A film az APPLE TV-n kölcsönözhető.
Az a híd nem is a Kwai folyón állt!
A Híd a Kwai folyón akkor is minden idők egyik legjobb háborús filmje, ha történelmi pontossága megkérdőjelezhető, és ha inkább cserkésztábornak ábrázolta a tízezrek életét követelő kényszermunkát.
Francis Ford Coppola legendás filmjének legendás jelenetében, amikor napalmmal szórják meg a vietnámi falut és a környező dzsungelt, a szörfözni készülő félmeztelen Kilgore hadnagy (Robert Duvall) kijelenti, hogy imádja reggelente a napalm szagát. Ezt a szagot valójában a stáb is érezte, Coppoláék ugyanis tényleg felgyújtották az őserdőt, és a harci járművek is mind igaziak voltak. Joe Lombardi és A.D. Flowers, a speciális effektek úttörői 5450 liter benzint gyújtottak meg egy 6500 méter hosszú árokban, hogy létrehozzák a napalmcsapást. Akkoriban ez volt a legnagyobb, egy film kedvéért végrehajtott robbantás. Coppola úgy emlékszik, hogy a keletkező tűzgolyó „körülbelül másfél percig tartott”. Csakhogy mindezt rettentő nehéz volt összehozni. Az amerikai kormány nem volt hajlandó kölcsönadni a szükséges helikoptereket, így végül a Fülöp-szigetek elnökétől kapták a helikoptereket, aki a forgatás alatt egy nagyon is valós lázadással nézett szembe. Emiatt kevesebb járművet biztosítottak, ráadásul a Fülöp-szigeteki pilóták még sosem dolgoztak filmesekkel, a kommunikáció is rettentő nehéz volt velük a repülési útvonalak koreografálása és filmezése során. Ráadásul a háttérben a hullámok meglovaglására felbérelt szörfösök egy részéről kiderült: nem is tudnak szörfözni.
A film az APPLE TV-n kölcsönözhető.
10 tény, amit talán nem is tudtál az Apokalipszis mostról
Francis Ford Coppola pokoli körülmények között forgatott kultfilmje valójában könyvadaptáció, Al Pacino pedig azért utasította vissza a főszerepet, mert attól rettegett, hogy meg fog betegedni a dzsungelben.
Ez az a film, amely megismertette a közönséggel Harrison Ford korbácsos, kalandvágyó régészét, és ami tele van a filmtörténet legemlékezetesebb jeleneteivel. A nyitó sziklamászó jelenettől kezdve egészen addig a pillanatig, amikor mindannyian megtanultuk, hogy soha ne vigyünk kardot lövöldözéshez, ez egy semmihez sem fogható utazás. Egy különösen híres mutatvány azonban nehezebbnek bizonyult, mint a többi. Azt a jelenetet, amelyben Jones egy mozgó német teherautó alá mászik, majd egy földúton vonszolják, miközben az életéért küzdve a járműhöz rögzített ostorába kapaszkodik, több okból is szinte lehetetlen volt filmre vinni. Egy hasonló mutatvány néhány hónappal korábban majdnem Ford kaszkadőre, Terry Leonard életébe került. Adott volt egy öttonnás teherautó, amely teljes sebességgel haladt. A stáb ezután egy kis árkot ásott a teherautó útjába, hogy Leonardnak nagyobb legyen a mozgástere,
de a legnehezebb rész nem ez volt.
Meg kellett győzni Leonardot, hogy egyáltalán megcsinálja a kunsztot. Végül azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a legjobb barátja, Glen Randall kaszkadőr-koordinátor fogja vezetni a teherautót. Rövidsége ellenére – Leonard csak hat másodpercig sodródik a teherautó alatt – rendkívül veszélyes volt a forgatás. Leonard szerencsére sértetlenül megúszta, és bemutatta azt, ami minden idők egyik legnagyobb mutatványaként vált ismertté.
A film az APPLE TV-n kölcsönözhető.
A film története Sylvester Stallone karaktere körül forog, aki egy hegymászó, és belekeveredik egy repülőgép-rablásba. A sztori tele van merész sziklamászással és légi mutatványokkal, amelyek nagy részét maguk a színészek, még nagyobb részét profi kaszkadőrök valós időben hajtották végre. Van egy különösen lenyűgöző jelenetsor: a repülőgép-átszállás. A jelenetben egy szereplő egyetlen kábelen keresztül „száll át” az egyik repülőgépről a másikra – repülőgépek mozgásban vannak három mérfölddel a föld felett. A repülőgépeknek pontosan 150 mérföld/órás sebességgel kellett haladniuk.
Ha bármelyik felgyorsult volna, Simon Crane kaszkadőr kettészakadt volna.
A magasság és a szél bénító hőmérsékletet is teremtett, Crane-nek speciális protézismaszkot kellett viselnie, hogy elviselje a hideget. Két ejtőernyővel volt felszerelve, ha bármi baj történne, de ezen túlmenően nem volt más biztonsági intézkedés. Még biztonsági heveder sem volt. Crane-nek szinte tökéletesen sikerült végrehajtania a mutatványt, leszámítva némi gondot, amikor be kellett húzni a második repülőgépbe. A jelenet most is ugyanolyan lélegzetelállító, mint 1993-ban volt.
Eredet (2010) – A pörgő folyosó
Christopher Nolan zseniális filmjének nem csak a története észbontóan csavaros, de a képi világa is. A sztori szerint létezik egy olyan kísérleti technika, amellyel be lehet hatolni mások elméjébe az álmaikon keresztül, sőt akár egy gondolatot is be lehet ültetni az alany fejébe. Az álmokban azonban az idő mellett a tér és a fizika törvényei is máshogy működnek, amit legjobban az a jelenet illusztrál, ahol Joseph Gordon-Levittnek egy folyamatosan pörgő folyosón kell verekednie. Miközben egy párhuzamos valóságban a teste egy száguldó kocsiban billegett.
Érdekesség, hogy a speciális effektekért felelős szakemberek valóban megépítették a forgó folyosót – hasonlót ahhoz, amit a 2001. Űrodüsszeia kocogós jelenetében használtak -, és Gordon-Levittnek hetekig kellett tanulnia, hogy megfelelően tudjon harcolni benne. Nolan elmondása szerint
„olyan volt, mint valami hihetetlen kínzóeszköz, hetekig szenvedtünk Joseph-fel, de mikor megnéztük a felvételeket, láttuk, hogy semmi máshoz nem hasonlítható a végeredmény.”
A film az APPLE TV-n kölcsönözhető.
Forrás: www.looper.com
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!