Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója és a Másfélfok blog szerzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy Magyarországon egyszerre erősödik a nyári forróság és a szárazság, mivel a változatlan vagy kissé csökkenő csapadékmennyiség mellett a magasabb hőmérséklet miatt jelentősen nő a talaj párolgásigénye. A szakértő szerint egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, a csapadék ritkábban, de nagyobb intenzitással érkezik, az átlaghőmérséklet emelkedésével a hőhullámok hossza, intenzitása és gyakorisága is folyamatosan növekszik.
A klímakutató elmondása szerint a kutatások kimutatták, hogy Magyarországon egyértelműen nőtt a harmadfokú hőhullámos napok száma, a Másfélfok blogon megjelent tanulmány pedig arra jutott, hogy az emberi tevékenység nélkül ezek a hőhullámok nem lennének ilyen gyakoriak és ilyen intenzívek. Szabó Péter kiemelte, hogy egy hőhullám megítélésénél nemcsak a nappali csúcshőmérséklet számít, hanem az is, mennyi ideig tart, illetve képesek-e lehűlni az éjszakák.
Példaként említette a 2024 júliusi hőhullámot, amely Budapesten, valamint az ország délkeleti részén mintegy két hétig tartott, és intenzitása is rendkívül megterhelő volt. Hozzátette: az idei hőhullám a magasabb hőmérsékletek miatt hasonlóan intenzívnek bizonyult, de annál rövidebb volt. Az éghajlatkutató szerint rövid távon a felmelegedés folyamata már nem fordítható vissza.
Európában 2050-ig már a 3 fokos melegedésekhez kell alkalmazkodnunk, ugyanakkor 2100-ig még rajtunk múlik, a globális hozzáálláson, hogy egy mérsékeltebb vagy egy sokkal súlyosabb, 4 vagy 7 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre kell-e számítani
– mondta az ELTE éghajlatkutatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az extrém hőség különösen az idősekre, a gyermekekre, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élőkre jelent veszélyt. Jelezte: egy hamarosan megjelenő tanulmány szerint a 2024-es kéthetes hőhullám idején
Budapesten 34 százalékos volt a többlethalálozás a május és szeptember közötti átlaghalálozáshoz viszonyítva.
Szabó Péter szerint a helyzet javításához globális összefogásra, a nagyvállalatok szabályozására és életmódbeli változásokra van szükség. Az alkalmazkodás lehetőségei között a városi zöld- és vízfelületek bővítését, az épületek hatékonyabb hőszigetelését, valamint a hőségriadó-rendszer fejlesztését említette.
(Borítókép: A kiszáradó Velencei-tó 2026. június 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!