Szombat délután, pontban négy órakor terjesztette be Magyar Péter miniszterelnök az Alaptörvény 17. módosítását. Mint akkor elmondta: „Meggyőződésünk, hogy a mostani módosítás egy újabb fontos lépés a működő és emberséges Magyarország felé. Az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul.”
A köztársasági elnök eltávolítása
Lehet kedvelni vagy elutasítani Sulyok Tamás államfői működését, mindenesetre nem sikerült túl fényesre eltávolításának a jogi megoldása, tudniillik egyetlen árva mondatot suvasztottak be az Alaptörvény záró- és vegyes rendelkezései közé:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
„Pont” – tette még hozzá magyarázatul június 22-én Magyar Péter az Alaptörvény-módosítás bejelentésekor. A rendelkezés meghatározza, hogy a parlament az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választja meg. A kormányfő szombati videóüzenetében bővebb argumentációt is adott:
Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot. Cserben hagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket. Amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztül tudatosan, gyűlöletet keltve magyart a magyar ellen uszítottak. Cserben hagyta Magyarországot, amikor tanárokra, ápolókra, diákokra, újságírókra, civilekre, művészekre vagy egyszerűen csak a vele egyet nem értőkre támadt az Orbán-kormány.
Képviselői cikluskorlátozás
Az Alaptörvény XXIII. cikkének módosításával időben korlátozzák a parlamenti képviselők mandátumát. A megbízatás korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a politikai döntéshozatalban szélesebb körben jelenjenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok, így erősödjön a képviseleti rendszer demokratikus, plurális karaktere. A módosítás szövegszerűen így szól:
Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
Ez a korlátozás a hivatalban levő országgyűlési képviselők mandátumára viszont nem terjed ki.
Az Alaptörvény június 22-én hatálybalépett 16. módosítása szintén tartalmazott mandátumot korlátozó szabályt, amelynek lényege: a miniszterelnöki megbízást megszakításokkal együtt – legfeljebb nyolc évig lehet betölteni, és az időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Hont András publicista Facebook-bejegyzésében sötét jövőt festett a cikluskorlátozásokról:
Az eredmény persze az, hogy a miniszterelnöki és képviselői cikluskorlátozás együtt a magyar állam teljes elhalását okozza majd. Ilyen méretű fluktuáció, a kormány és a parlament együttes meggyengítése csak a »befektetők« hatalmát növeli, csak nagy cégektől érkező lobbisták valamint totáldilettánsok vállalnak majd politikai szerepet.
A parlament működését érinti az a változás is, amely szerint megszűnik az önálló Országgyűlési Őrség. Pósfai Gábor belügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint személyvédelmi feladatait az átalakuló Terrorelhárítási Központ, míg objektumvédelmi feladatait a Készenléti Rendőrség veszi át.
Polt helyett Hende vagy Handó?
Ami az Alkotmánybíróságot illeti, a kormány klasszikus árukapcsolással élt: „A választott intézkedés a jogállami helyreállítás célját követi, ezért szükséges és a célhoz mérten arányos intézkedés, figyelemmel a jelen Alaptörvény-módosításnak az Alkotmánybíróság hatásköreit helyreállító rendelkezéseire is.” Magyarán szólva: azért cserébe, hogy elmozdíthassák Polt Pétert és „járulékos veszteségként” még három bírót, visszaadják az Orbán-kormány által megvont hatásköröket, megfejelve azzal, hogy Polt eltávolítása után ismét maguk közül választhatják meg három évre a testület elnökét.
Ezzel az a jogi probléma, hogy a „szükséges és a célhoz mérten arányos intézkedés”, mármint az, hogy négy 70 éven felüli alkotmánybírót, kvázi bűnbaknak kikiáltva, mindenféle jóvátétel nélkül, eredeti mandátumuk lejárta előtt 6-11 évvel eltávolítanak a tisztségükből, szembemegy több uniós normával (a bírák nyugdíjkorhatárának hirtelen leszállításával és az életkor szerinti diszkrimináció tilalmával), de az Európai Unió Bíróságának számos (például a nyugdíjkorhatár csökkentésére irányuló lengyel szabályozást hazavágó) ítéletével.
A Tisza-kormány nyilván kalkulál azzal, hogy a mandátumuk lejárta előtt, célzott jogalkotással eltávolított bírák elmaradt jövedelmük, egyéb juttatásaik, végkielégítésük vagyoni kára mellett szakmai megítélésükön esett csorba miatt nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) is jogosulttá válnak. Ez a summa a négy alkotmánybíró esetében meghaladhatja a másfélmilliárd forintot is.
Polt Péterék kényszernyugdíjazásának indoklása így szól: „Az Alkotmánybíróság létrejöttétől 2013-ig az alkotmánybírókra irányadó felső korhatár 70 év volt. Ezt a rendszerváltás idején elfogadott, 24 évig irányadó szabályt az akkori alkotmányos többség 2013-ban eltörölte a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjedő hatállyal. A módosítás rejtett indoka az volt, hogy több egyoldalúan jelölt és megválasztott alkotmánybírónak az akkor hatályos szabályok szerint 12 éves mandátuma – annak kitöltése előtt – életkoránál fogva megszűnt volna.”
A korábbi irányadó szabályozást viszont szelektíven állítanák vissza. Azzal, hogy 12 évről 9 évre csökkentik a megbízatást, az időtartam visszaáll a 2013 előtti szintre, de az újraválasztás lehetősége nélkül. Miközben a 9 éves mandátum nem érinti a 12 évre megválasztott 70 év alatti tagokat, köztük az Orbán-kormány korábbi honvédelmi miniszterét és a 2010-es évek Országos Bírósági Hivatalának elnökét, a 70 éves korlátozás ellenben azonnal végrehajtandó.
Vajon mit szólna Magyar Péter, ha Polt Péter után az alkotmánybírák három évre Hende Csabát vagy Handó Tündét választanák meg az Alkotmánybíróság elnökének? Az is nyitott kérdés: visszaállítják-e a 2011 előtti paritásos alkotmánybíró-jelölést, amikor a pártok konszenzussal választották meg a testület tagjait? Vagy marad a megörökölt szisztéma?
Visszahívhatják a bírák az elnökeiket
A bírói önigazgatás érvényesítése és a bírósági szervezetrendszer függetlenségének erősítése érdekében módosítják az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnöke jelölésének, megválasztásának, valamint megbízatása megszűnésének szabályait.
Az OBH, illetve a Kúria elnökének a bírák által javasolt három-három személyt kellene jelölni, és a köztársasági elnök ebből a három jelöltből választja majd ki azt a bírót, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
Az OBH és a Kúria elnökének javasolt személyt a korábbi 9 év helyett 6 évre továbbra is a képviselők kétharmadának szavazatával választják meg. A bírósági törvényben lehetővé teszik a visszahívásukat bírói kezdeményezésre.
Vagyonvisszaszerzés, költségvetés
Az Alaptörvény módosítása a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH). Az indoklás szerint a közösség erőforrásainak megőrzése, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságába vetett közbizalom helyreállítása érdekében szükséges egy olyan független intézmény, amely elősegíti a közvagyont érintő visszaélések feltárását és a közvagyon védelmét.
Az Alaptörvényben az NVVH elnöke a legfőbb ügyészhez hasonló státuszt kap, így többek között:
képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
kérdést intézhetnek hozzá az országgyűlési képviselők,
az Alkotmánybíróságnál jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezheti.
Eltörlik a Költségvetési Tanács vétójogát. A kormány indoklása szerint a központi költségvetés elfogadása az Országgyűlés alkotmányos felelőssége, ezért nem indokolt, hogy a büdzsé elfogadását egy közvetlen demokratikus legitimációval nem rendelkező testület előzetes hozzájárulásához kössék. Hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmának meghatározását, mert annak tartalma a jogrend egészéből és a joggyakorlatból egyértelműen levezethető.
Kevesebb sarkalatos törvény
Eddig az Alaptörvény 36 tárgykörben írt elő sarkalatos törvényi szabályozást. A Tisza-kormány szerint a minősített többséggel elfogadott szabályok szükségtelenül széles körben korlátozzák a mindenkori, alkotmányozó többséggel nem rendelkező demokratikus többséget abban, hogy a közhatalmat megfelelő módon gyakorolják. Erre tekintettel jelentősen szűkítik a sarkalatos törvények hatálya alá tartozó törvényhozási tárgyak körét. Továbbra is sarkalatos törvényben szabályozzák többek között:
a választójogot, a választási eljárást, az országgyűlési képviselők választását,
a köztársasági elnök jogállását és választását,
az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és működését,
a bíróságok szervezetét, igazgatását, központi igazgatási felügyeletét,
a bírák jogállását,
az ügyészség jogállását,
a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal jogállását,
a helyi önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályokat.
Kikerül viszont a sarkalatos törvényi szabályozásból:
a címer és a zászló használata,
a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése,
a személyes adatok védelme,
az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenysége,
a nemzeti vagyon védelme,
a nemzeti vagyon elidegenítése,
a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályozása,
a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozás,
az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályozás,
a különleges jogrendben alkalmazandó szabályozás,
a kormány rendeletalkotási jogköre hadiállapotban vagy szükségállapotban.
Az Alaptörvényben felsorolt jogszabályok közül kikerül az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete. Ilyen szerv például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Az Alaptörvény ezután a következő jogszabályokat ismeri el:
a törvény,
a kormányrendelet,
a miniszterelnöki rendelet,
a miniszteri rendelet,
a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,
az önkormányzati rendelet.
Búcsú a vármegyéktől
Minden ellenkező híreszteléssel szemben az Alaptörvény-módosítás csak a vármegye elnevezés eltörléséről szól. A főispán elnevezés ugyanis nem szerepel az Alaptörvényben, ezt a kérdést majd a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény rendezi, amelynek társadalmi egyeztetése július 11-ig tart a kormány honlapján.
Számítások szerint 1172 jogszabályban, köztük 180 törvényben kell átírni a vármegye kifejezést megyére. A hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés 557 millió forintba kerül, ugyanakkor nem teljesen világos, milyen tételeket vettek bele ebbe a keretbe – az összes tábla és intézmény névcseréje valószínűleg ennek a többszöröse is lehet.
(Borítókép: Magyar Péter napirend előtti felszólalása a parlamentben 2026. június 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!