Skrabski Fruzsina – aki többek között a Bűn és büntetlenség, valamint az Elhallgatott gyalázat című dokumentumfilmek rendezőjeként, illetve a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjeként ismert – hétfő este a Facebookon állt ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) mellett.
Az MCC az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi időkben Magyarországon történt
– fogalmazott a forgatókönyvíró, aki szerint az intézményben nagyon magas szakmai színvonalon képzik a fiatalokat.
Úgy látja, nehéz olyan gondolkodót mondani, aki ne fordult volna meg az elitképzőben – ez ugyanakkor a személyes értékelése, amelyet bejegyzésében nem támasztott alá konkrétumokkal.
A poszt csattanója azonban nem a méltatás, hanem a címzett. Skrabski Fruzsina ugyanis nem az államtól, hanem az Orbán-kormány közeli üzleti elittől várná a megoldást:
„Felszólítom Mészáros Lőrincet, meg a többi neres oligarchát, hogy legyenek szívesek megfinanszírozni (az mcc-t)!”
A „neres” kifejezés a Nemzeti Együttműködés Rendszerére (NER) utal – így nevezik az Orbán-kormányok időszakát, illetve tágabb értelemben az abban felemelkedett, kormányközeli üzleti kört. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó, az ország leggazdagabb embere, az építőiparban, az energetikában, a bankszektorban és a turizmusban is érdekelt Mészáros Csoport tulajdonosa.
Aznap derült ki: július végén megszűnik az alapítvány
A bejegyzés időzítése nem véletlen. Mint az Index megírta, hétfőn vált nyilvánossá, hogy július 31-ével megszűnik a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány: a döntést az alapítói jogokat gyakorló Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hozta meg még július 2-án.
A határozatot Orbán Balázs, az alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, a Fidesz volt kampányfőnöke tette közzé, aki szerint a lépés „értelmetlen pusztítás, rombolás és bosszú”. Az MCC vezetése ezzel szemben úgy reagált: semmilyen váratlan vagy rendkívüli fejlemény nem történt, a határozat a törvényben rögzített menetrendbe illeszkedik.
A folyamat következő lépéseként az alapító Tombor család nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban is működtetni kívánja-e az intézményt – ha igen, a kormány visszavonhatja a megszüntetésről szóló döntést. Vagyis az MCC nem feltétlenül tűnik el, de a jelenlegi, közpénzből és állami vagyonból táplálkozó modellje biztosan nem marad fenn.
Több száz milliárd forintos vagyon a tét
Az MCC mögött álló szervezet úgynevezett kekva, azaz közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Ez az Orbán-kormány által kialakított forma, amelyben az állam vagyont – részvényeket, ingatlanokat, cégeket – adott át alapítványoknak. Az Index korábban teljes leltárt készített a 36 kekváról, amelyek összesített vagyona meghaladja a 3000 milliárd forintot.
Az MCC-t működtető alapítvány 2020-ban vált kekvává, az Országgyűlés pedig mintegy 500 milliárd forintnyi vagyont juttatott az intézménynek – többek között a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint jelentős ingatlanportfóliót.
Az intézmény bevételeinek döntő részét éppen a két tőzsdei óriáscég osztaléka adta
– ha ez kiesik, valóban új finanszírozókra lesz szükség. Erre utalhat Skrabski Fruzsina felszólítása is, bár a bejegyzésből nem derül ki, hogy a felvetést mennyire szánta komolyan.
A kekvák felszámolása a Tisza-kormány egyik központi vállalása: Magyar Péter miniszterelnök már a májusi kormányülés után jelezte, hogy a modell biztosan nem marad meg a jelenlegi formájában, a megszüntetés pedig a befagyasztott uniós források feloldásának egyik feltétele. Az érintett alapítványok többsége ugyanakkor – az MCC-hez hasonlóan – más formában folytatná a tevékenységét, a hallgatók pedig petíciót is indítottak az intézmény megőrzéséért.
Hogy a felcsúti üzletember vagy más nagyvállalkozó beszállna-e az MCC finanszírozásába, arról egyelőre nincs információ.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!