Itthon: Változatlanul használhatatlanok a szegénységi adatok – állítja Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hiába vette revízió alá a szegénység magyarországi helyzetéről publikált adatait, szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint azok továbbra sem alkalmasak a magyarországi jövedelmi viszonyok megbízható vizsgálatára – írta a Népszava.

A közös nyilatkozat szerint több tudományterület számára ez az egyik legfontosabb, sok esetben az egyetlen rendelkezésre álló adatforrás.

A hibás adatok közlése jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozásának. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról.

A KSH korábban több alkalommal is konzultált a témával foglalkozó kutatókkal. A statisztikai hivatal ezúttal is személyes szakmai egyeztetést kezdeményez, abban a meggyőződésben, hogy a „felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez” – írta a lap.

A történet egy éve kezdődött, amikor a Tárki kutatói, Tátrai Annamária és Gábos András a Válasz Online-on bemutatták: az adatbázisban, amelyből a szegénységi statisztikát elkészítette a KSH, rengeteg magyar került épp egy hajszállal a szegénységi küszöb fölé (az „egy hajszál” tudományosan: a küszöb fölötti 100 eurós sávba). Több más kutatótársukkal együtt aztán arra is rábukkantak, hogy az adatbázis szerint sok embernek magasabb a nettó jövedelme, mint a bruttó, és nyugdíjasok tömegeinek ad vissza pénzt a NAV – nyilván egyik helyzet sem életszerű. A KSH ezt áltudományosnak nevezte – például azzal is érvelt a hivatal, hogy a Covid miatt nem engedték be sokan a kérdezőbiztosokat, ezért lehetett furcsa a 2018-as, még a járvány előtti adat –, de a vádaktól függetlenül egyébként is tartó revízióban sok ponton korrigálta az adatbázist.

Később pedig úgy javított ki hibákat a KSH a szegénységi statisztikájában, hogy közben újabb hibák keletkeztek. A tanulmány szerint nem is kis hibákról van szó: olyan számok találhatók az adatbázisban, amelyekről elképzelhetetlen, hogy a valóságban ilyen adatok legyenek.

Tátrai Annamária a Népszavának azt mondta: a KSH korábban a ténylegesnél kisebbnek tüntette fel a hazai szegénységet, most pedig a mundér becsületét igyekszik védeni, nem túl ügyes eszközökkel. Változatlanul használhatatlanok a szegénységi adatok – jelentette ki –, valójában 2014 óta nem lehet tudni, mi a helyzet Magyarországon a jövedelmi szegénységgel.