Az Európai Unió fontolgatja, hogy anyagi segítséget nyújtson Ukrajnának a Barátság olajvezeték kiszolgálólétesítményének helyreállításához, miután Magyarország és Szlovákia blokkolta Kijev támogatását és az Oroszország elleni szankciókat, amíg a csővezetéken keresztüli szállítások újra nem indulnak – számolt be a Bloomberg. Az Európai Bizottság, a blokk végrehajtó szerve, a költségvetési támogatások keretében nyújthatná az Ukrajnának szánt segítséget, legalábbis a portálnak név nélkül nyilatkozó informátorok szerint. A névtelen források azt is hozzátették, hogy az EU kész szakértelmet is biztosítani.
A sérült rész helyreállítása egy–másfél hónapot venne igénybe, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Ukrajna vonakodna a folyamat újraindításától, mivel szerinte az export Oroszország háborús finanszírozását támogatja. „Őszintén szólva, nem állítanám helyre” – mondta Zelenszkij csütörtökön Kijevben az újságíróknak.
Ez az én álláspontom, és megosztottam az európai vezetőkkel. Ez orosz olaj
– tette hozzá.
Oroszország januárban támadta meg a létesítményt, ami hatalmas tüzet okozott, ennek oltása 10 napig tartott, és károsította a berendezéseket, a villamos kábeleket, a transzformátorokat, valamint a szivárgásérzékelő rendszert – mondta Szerhij Koretszkij, az ukrán állami Naftogaz energiaipari vállalat vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban.
Nyomásgyakorlás
Magyarország és Szlovákia azzal vádolta Ukrajnát, hogy visszatartja a szállításokat, miközben kétségbe vonták a károk mértékét, ugyanakkor az orosz támadásról sem ejtenek szót, csak arról, hogy Ukrajna késlelteti a kőolajszállítás újraindítását. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy megakadályozza Kijev számára létfontosságú támogatások, köztük a 90 milliárd eurós EU-hitel kifizetését, amíg a szállítások újra nem indulnak. Szlovákia felfüggesztette a háború sújtotta ország számára nyújtott sürgősségi áramellátást.
A két ország, amelyek a portál szerint szoros kapcsolatot ápolnak a Kremllel, az Európai Unió Oroszország elleni legújabb szankciós csomagját is blokkolta. Orbán csütörtöki beszédében tovább fokozta az Ukrajna-ellenes retorikát, és megígérte, hogy
rá fogja kényszeríteni Ukrajnát a szállítások újraindítására.
„Nincs meg a katonai erőnk ehhez, mindenki nyugodjon meg, ez nem része a terveinknek” – mondta Orbán. „De vannak politikai és pénzügyi eszközeink, és ezeket fel fogjuk használni nyomásgyakorlásra” – tette hozzá.
Szerhij Koretszkij szerint a létesítmény helyreállítása biztonsági szempontból kevéssé észszerű, mivel Oroszország ismét megtámadhatja, gyakorlatilag bármikor. Zelenszkij azonban elismerte, hogy Ukrajnának lehet, hogy helyre kell állítania és újra kell indítania a csővezetéket, ha az EU nem talál más megoldást Magyarország vétójának megkerülésére. „Minden előkészületet meg fogunk tenni, és a döntés az EU országaitól függ” – mondta Zelenszkij.
Vizsgálóbizottság
A kiszolgálólétesítményt csaknem két tucat alkalommal támadták meg Oroszország teljes körű háborúja kezdete óta – mondták az érintettek. A javításokat gyakran orosz támadások közepette végezték, veszélyeztetve a munkásokat, és a létesítmény valószínűleg újra célpont lesz, ha helyreállítják.
Magyarország blokádja ugyanakkor felháborította az EU-t és több országot, amelyek azzal vádolták Budapestet, hogy megszegte decemberi ígéretét, miszerint engedélyezi az Ukrajnának szánt hitelt.
Ehhez az is hozzátartozik, hogy Magyarországnak esze ágában sincs leválni az „olcsó orosz olajról”, miközben az EU nagykövetei szerdán tárgyaltak az ügyről.
Az uniós végrehajtó testület tárgyalásokat folytat közben Kijevvel is egy tényfeltáró misszió lehetőségéről, amelynek célja a Barátság vezeték létesítményét ért károk ellenőrzése – mondták az érintettek. A tárgyalások folyamatban vannak. Orbán Viktor egyébként támogatja a missziót, sőt az is kiderült, hogy a leendő delegációt Czepek Gábor, az energiaügyi miniszter helyettese, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatója vezeti. A küldöttség további tagjait ő jelöli ki, a kormány pedig felkérte a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-t is, hogy delegáljon egy képviselőt.
Több mint egy hónapja nem jön orosz olaj
A horvát–magyar kőolajvita középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország hagyományosan orosz nyersolajhoz jut. Január 27-én leállt a szállítás, de a magyar kormány úgy látja, hogy ennek nincs műszaki akadálya – miközben az ukránok szerint még nem teljesen ép a vezeték az orosz bombázások után –, a rendszer működőképes, így a kiesés politikai döntés következménye. A kabinet álláspontja szerint Ukrajna nem engedélyezi a tranzit újraindítását, és
EZZEL NYOMÁST GYAKOROL MAGYARORSZÁGRA AZ UKRÁN EU-CSATLAKOZÁS ÉS A TÁMOGATÁSOK ÜGYÉBEN.
A kormány számára készült, titkosszolgálati információkra hivatkozó jelentés szerint az ukrán vezetés tudatosan készült a szállítás leállítására mint politikai eszközre. A dokumentum szerint a Lvivi területen fekvő Brodi térségében történt orosz támadás nem okozott olyan mértékű kárt, amely indokolná a hosszabb leállást, és a rendszer alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A jelentés arra is kitér, hogy Ukrajna felkészült a leállítás jogi következményeire, és számol azzal, hogy Magyarország és Szlovákia jogi útra terelheti az ügyet.
Az ügy belpolitikai dimenziót is kapott, miután a kormány szerint a Tisza Párt vezetői a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia keretében ukrán és német közvetítéssel egyeztettek a vezetékről. Orbán Viktor szerint egy Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely formálódott, amely geopolitikai és választási jelentőséggel is bírhat.
Válaszlépések
A vita tovább éleződött, amikor Horvátország jelezte: nem támogatja, hogy orosz eredetű olaj érkezzen az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába. A horvát gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy az orosz olaj importja a háborút finanszírozza, ugyanakkor a Janaf rendszere képes lenne más forrásból származó kőolaj szállítására. A Mol ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az Adria-vezeték jelenleg csak kiegészítő szerepet tölt be, és önmagában nem biztosít teljes értékű alternatívát a Barátság kiesése esetén. A vállalat szerint a horvát szakasz kapacitása és állapota nem kellően átlátható, így
A FINOMÍTÓK LEGFELJEBB 80 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁGGAL MŰKÖDHETNÉNEK.
Válaszul Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, és 250 ezer tonna olajat szabadított fel a stratégiai készletekből, ami a teljes tartalék mintegy 40 százaléka. Szlovákia hasonló lépést tett, a Slovnaft szintén nem küld dízelt Kijevnek. Az ügyben az Európai Bizottság is rendkívüli egyeztetést hívott össze az ellátásbiztonság és az alternatív lehetőségek megvitatására. A magyar kormány azt várja Brüsszeltől, hogy az uniós szabályokat érvényesítve biztosítsa a tagállamok energiabiztonságát a kialakult helyzetben.
Ukrajna visszautasítja és elítéli a szlovák és a magyar kormány „ultimátumát és zsarolását” az Ukrajna felé irányuló energiaszállítmányokkal kapcsolatban – közölte szombaton Ukrajna külügyminisztériuma. „Ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni” – állt a tárca közleményében.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton azt közölte: „Amennyiben hétfőig nem indul újra az olajszállítás [a Barátság vezetéken] Szlovákiába, felkérem az illetékes áramszállító vállalatot [SEPS], hogy állítsa le az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.” A kijevi külügyminisztérium válaszul közölte: az ilyen intézkedések „provokatívak, felelőtlenek, és a teljes régió energiabiztonságát fenyegetik”. Végül csak nem indult újra a kőolaj, Szlovákia felfüggesztette Ukrajna vészhelyzeti áramellátását, az unió pedig felszólította Ukrajnát a helyreállításra.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2026. március 3-án. Fotó: NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!