A demográfiai hanyatlás évtizedek óta ismert folyamat, az elmúlt hetekben azonban több fórumon is szokatlanul éles megfogalmazások hangzottak el arról, hogy a népességfogyás már ma átrajzolja a gazdaságot. Ahogy arról beszámoltunk, 2025-ben 76 éves negatív rekord dőlt meg: mindössze 72 ezer gyermek született, miközben 124 ezren hunytak el. A természetes fogyás azóta is tízezres nagyságrendben apasztja az ország népességét.
Egy Szeged méretű város tűnt el a munkaerőpiacról
Virovácz Péter, a holland hátterű ING Bank magyarországi vezető elemzője egy nemrégiben tartott elemzői előadásán a munkaerőpiac kérdésében fogalmazott a legborúsabban.
Mint mondta, 2022 közepe óta az ország harmadik legnagyobb városának megfelelő munkaképes korú lakosság tűnt el, a korfán pedig jól látszik: a következő években tömegesen mennek nyugdíjba az idősebbek, miközben a belépő generációk létszáma rendkívül csekély.
A reprodukciós ráta – vagyis az egy nőre jutó gyermekek becsült száma – 1,34 körül alakul az EU-ban (1,4 körül Magyarországon), ami messze elmarad a népesség szinten tartásához szükséges 2,1-től, így a munkaerő-kínálat szűkülése nem fordul vissza.
Ez tartós bérnyomást jelent: Virovácz idénre 13 százalék körüli átlagbér-emelkedést vár, ami szerinte komoly inflációs kockázat egy évekig stagnáló gazdaságban.
A vezető elemző úgy látja, a magyar gazdaság importált munkaerő nélkül nem működtethető, ezért tartja jó jelnek, hogy a kormány a behozatali tilalom felfüggesztésével tárgyalóasztalhoz ült.
A demográfiai hatások költségvetési árcéduláját egyébként a GKI kutatóintézet is kiszámolta: 2030-ig 680 milliárd forint adóbevétel eshet ki, miközben a nyugdíjkiadások nőnek.
„A vihar nem jön, már itt van”
Hasonló diagnózis hangzott el a Prohuman Csoport – az ország egyik legnagyobb HR- és munkaerő-kölcsönző vállalata –, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a külföldi tulajdonú cégeket tömörítő Joint Venture Szövetség közös rendezvényén is.
„A munkaerőpiaci vihar nem jön, már itt van, és magasabb fokozatra kapcsol, mint amire korábban számítottunk”
– fogalmazott Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsának elnöke. A szakember szerint évente mintegy 50 ezerrel többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, és ez a különbség az évtized végére tovább nőhet.
A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben a magyarok a magánéletükben már használják a munkaerőigényt csökkentő mesterséges intelligenciát, a munkahelyeken alig: Bozsonyi Károly adattudós, a Neumann János Egyetem rektorhelyettese szerint a munkahelyi AI-használat aránya mindössze 1,3 százalék, ami a legalacsonyabb Európában.
Az adattudós úgy véli, a demográfiai folyamatokkal nem lehet harcolni, alkalmazkodni kell hozzájuk: kulcskérdés, hogy az idősebb generációk minél tovább aktívak maradjanak, ehhez viszont megfelelő egészségi állapot kell – az egészségügy szerinte nem szociális szolgáltatás, hanem termelőerő.
Nagy Elek, az MKIK elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nincs reménytelen helyzetben: a kitörés útja a tudásalapú gazdaság, ahogy azt Szingapúr, Tajvan vagy Dél-Korea példája mutatja.
Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint viszont az AI nem old meg mindent – attól, hogy egy marketinges hatékonyabban dolgozik, nem lesz több szakember a gyártósorok mellett.
Nem a támogatás a kevés, hanem a találkozás
De miért nem születik elég gyerek Magyarországon, ha a családtámogatások soha nem látott bőségben állnak rendelkezésre? Erre a kérdésre adott provokatív választ György László közgazdász, egyetemi docens, korábbi gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos júniusi Facebook-bejegyzésében.
A közgazdász szerint a kijózanító tény az, hogy eddig egyetlen alacsony termékenységű fejlett ország sem tudta tartósan visszaemelni a születésszámot az utánpótlási szintre:
még a bőkezű családpolitikájáról híres Franciaország rátája is 2,03-ról 1,62-re esett 2010 és 2024 között, és a skandináv modell sem úszta meg.
A közgazdász szerint a magyar családpolitika nem volt eredménytelen – a termékenységi ráta 2010 és 2021 között 1,25-ről 1,61-re nőtt –, önmagában mégsem bizonyult elégnek a tartós fordulathoz. Ez a ráta mostanra 1,4 körülre esett vissza Magyarországon.
György László úgy látja, a 2010 után felgyorsuló zuhanást már nem magyarázzák a klasszikus okok, mint a városiasodás vagy a nők iskolázottságának emelkedése: ekkor jelent meg az okostelefon és a közösségi média, ezzel párhuzamosan pedig visszaszorultak a személyes találkozások, meggyengült a párkapcsolatok kialakulása.
A valódi közös nevező szerinte ennél is mélyebb: kevesebb találkozás, kevesebb kötődés, több halasztás – vagyis a demográfiai válság végső soron nem pénz-, hanem kapcsolatválság.
Épp ezért nincs csodaszer: a docens szerint a demográfiát portfólióként kell kezelni, amelyben reális cél az 1,5–1,7 közötti termékenységi szint megőrzése, időt kell nyerni automatizációval, és újra meg kell teremteni a párra találás feltételeit – a kiszámítható lakhatástól az erős közösségekig. Mindezek helyreállítása azonban nem egy választási ciklus, hanem több évtized munkája.
A magyar családtámogatási rendszer nemzetközi összevetésben is bőkezűnek számít: az OECD számai szerint Magyarország a családtámogatások GDP-arányos szintje alapján az élmezőnybe tartozik, a 2026-os költségvetés pedig több mint 4800 milliárd forintot irányoz elő családpolitikai célokra. A főbb elemek között ott van a legfeljebb 11 millió forintos babaváró hitel, a csok plusz, a falusi csok, az Otthon Start, a családi adókedvezmény, több szja-kedvezmény, valamint a csed, a gyed, a gyes, a gyet, a családi pótlék, az anyasági támogatás és az édesanyák diákhitel-tartozásának elengedése is. Az új kormány pedig a családi pótlék emelését és iskolakezdési támogatást jelentett be, amiről itt írtunk bővebben.
A szakértői vélemények tehát több ponton összeérnek: a válság már itt van, gyors megoldás nincs, és ahogy egy közelmúltbeli szakmai kerekasztalon elhangzott, a népességfogyás olyan „szürke rinocérosz”, amely csendben, de végzetesen írja át Magyarország jövőjét.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!