A 2001 óta tartó kompetenciamérések elég sok változáson mentek keresztül az elmúlt két és fél évtizedben, viszont a legnagyobb egyértelműen 2022-ben ment végbe, amikor is a digitális számonkérés, valamint a tantárgyilag és életkorilag is jóval kiterjesztett mérések kerültek középpontba. A következő változás a kompetenciamérések osztályozása és ezen osztályzatok év végi jegyekbe, valamint gimnáziumi felvételikbe történő beszámítása lett volna, viszont ez akkora közfelhördülést váltott ki, hogy a Belügyminisztérium visszakozni kényszerült.
A kormányváltással és az oktatási és gyermekügyi minisztérium létrehozásával viszont most újabb változások elé néz ez a kissé népszerűtlen felmérés, ugyanis Lannert Judit oktatási miniszter többek között ezt is szeretné megreformálni.
Előzetes eredmények
A 2025-ös kompetenciamérés egyébként március 23. és május 29. között zajlott, ahol több mint 607 ezer diák adott számot tudásáról a negyedikesektől a tizenegyedikesekig. Az Oktatási Hivatal szerint több mint 2,7 millió mérési esemény valósult meg, az előzetes eredményeket pedig ezen a linken tudják megnézni a diákok és a szülők, ha megadják a mérési azonosítójukat. A hivatal kiemelte, hogy
a mérések célja a tanulók képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése és az intézmények teljesítményének nyomonkövetése. A feladatok – évfolyamonként meghatározott rendben – a diákok matematikai, szövegértési és természettudományos képességeit, idegen, illetve célnyelven nyújtott teljesítményét vizsgálták, továbbá az 5–11. évfolyamos tanulók történelemből és digitális kultúrából is részt vettek mérésben.
Érdekesség egyébként, hogy „motivációs céllal” az iskoláknak volt lehetősége osztályozni a méréseket, viszont a legtöbb intézmény amellett döntött, hogy egyelőre nem vezeti be ezt a rendszert, főleg, hogy a rendelet még mindig társadalmi egyeztetés alatt áll. No meg persze azért is, mert Lannert Judit bejelentette, hogy megreformálná a rendszert, tehát nem nagyon volt értelme egyetlen tanévre bevezetni valami újdonságot, ha a következő tanévtől megint változások állhatnak be az ügyben.
Az, hogy mi a probléma azzal, ha esetleg mégis osztályzatokat kapnak a diákok a mérésekre, valamint ha beszámítják őket az év végi jegyekbe, esetleg még a gimnáziumi felvételibe is, ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben. De hogy miként változnak a kompetenciamérések a 2026/2027-es tanévben? Már mutatjuk is!
Ez annyira 2022
Lannert Judit a miniszteri meghallgatásán még arról beszélt, hogy „visszaállítjuk a kompetenciamérés-rendszer korábbi gyakorlatát, amikor a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon mértek három kompetenciaterületen, a többi mérést kivezetjük”. Utána viszont egy kisebb szünet következett, egészen június közepéig, amikor is a minisztérium kihirdette a következő tanév tervezetét, amelyet társadalmi egyeztetésre is bocsátott – ez az időszak június 23-án zárult le.
Ebből pedig az derült ki, hogy a miniszter állta a szavát, ugyanis a 2027-es méréseken a tanulóknak csak az alábbiak szerint kell részt venniük:
4. évfolyamon: szövegértés és matematika.
6., 8., 10. évfolyamon: szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelv, célnyelv.
Szakgimnáziumban a 10. évfolyamon a természettudományos mérést csak akkor kell lefolytatni, ha a tanulók ezt a tantárgyat az adott évfolyamon tanulják.
Ezekre 2027. március 22. és május 28. között kerül sor. Ez tehát azt jelenti, hogy a páratlan évfolyamokon egyáltalán nem lesz kompetenciamérés, és hatodik évfolyamtól felfelé kivezetik a digitális kultúra és a történelem tantárgyi mérést.
A változás szele
Ezek viszont csak a kisebb változások – gyakorlatilag egyfajta visszatérés a 2022 előtti állapotokhoz –, ugyanis van egy sokkal érdekesebb eleme is a tervezetnek. Mégpedig az, hogy az Oktatási Hivatal 2027 elején vizsgálni fogja azokat a fenntartókat és intézkedéseiket, amelyek tartósan gyenge eredményeket értek el a mérésekben és emiatt fenntartói intézkedési terv készítését írta elő a jogszabály. Egészen pontosan így fogalmaz a tervezet:
2027. január 4. és 2027. április 30. között a Hivatal szakmai ellenőrzés keretében megvizsgálja az EMMI rendelet 80. § (4) bekezdése szerinti fenntartói intézkedési tervben foglaltak végrehajtását és dokumentálását.
A rendelet szerint az Oktatási Hivatal először figyelmezteti azon intézményeket, ahol a tanulók legalább fele „nem éri el az előírt képességszintet szövegértésből és matematikából” – ez a hatodikosoknál mindkét tantárgyból a 2. szintet, a nyolcadikosok és a tizedikesek esetében pedig mindkét tantárgyból a 3. szintet jelenti. Mindezt természetesen tantárgyanként lebontva. Ezután kell egy intézkedési tervet készítenie az iskolának, megküldenie jóváhagyásra a fenntartónak, majd három éve van az iskolának, hogy javítsa a mutatóit.
Ha ez nem következik be, akkor jön a következő fázis, vagyis a fenntartó lesz köteles egy intézkedési terv kidolgozására, amelyet már az Oktatási Hivatalnak kell megküldeni három hónapon belül jóváhagyásra. Ha az Oktatási Hivatal nem hagyja jóvá, akkor nincs terv, és további szankciók érkezhetnek.
Az EMMI-rendeletben egyébként most is van egy olyan mondat, hogy „a hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását”. Viszont a mostani tervezet sokkal jobban konkretizálja az ellenőrzéseket, azok menetét, valamint azt is kijelöli pontosan, hogy a hivatal mikor fogja elvégezni ezeket az ellenőrzéseket.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Sneksy / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!