A szibériai Uszty-Ordinszkij kisváros egyik benzinkútján szombat este rögzített videó hűen tükrözi azt az egyre nagyobb frusztrációt, amely a most már komolynak mondható oroszországi üzemanyaghiány miatt söpör végig az országon. A dolog furcsasága, hogy arról az Oroszországról beszélünk, amely a mai napig a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője. Több mint négy évvel a háború kirobbanása után Ukrajna mélységi dróncsapásai az orosz olajinfrastruktúra ellen már a frontvonaltól több ezer kilométerre is alapjaiban forgatják fel az oroszok mindennapjait.
Megbénult finomítók, összeomló ellátás
Az elmúlt hónapokban végrehajtott ismételt ukrán támadások a legnagyobb finomítók ellen komoly csapást jelentettek az orosz energiaszektor számára: az ország olajfinomító-kapacitásának mintegy harmada sérült meg. Ennek egyenes következményeként Oroszország benzintermelése éves szinten körülbelül 25 százalékkal esett vissza. A töltőállomások így képtelenek kielégíteni a keresletet a nyári szabadságolások és a mezőgazdasági betakarítási munkák csúcsszezonjában.
A hiányt először májusban lehetett érzékelni az oroszok által megszállt Krím félszigeten, ám azóta szinte az egész országban általánosak a kutak előtt kígyózó autósorok. Jelentések szerint mindössze két olyan orosz régió maradt, amelyet eddig nem érintett a válság. Az üzemanyagkrízis az Ukrajna elleni invázió kezdete óta az egyik leglátványosabb zavart okozta az oroszok hétköznapjaiban, komolyan aláásva a Kreml azon törekvését, hogy megvédje a nyilvánosságot a háború gazdasági következményeitől.
Vlagyimir Putyin elnök számára a tankolásra órákat váró autósok képei nehezen egyeztethetők össze azzal a régóta sulykolt üzenettel, miszerint a nyugati szankciók és a háború ellenére az élet jórészt a megszokott mederben zajlik.
A háború miatti tömeges fásultság mostanra tömeges irritációvá alakul
– mondta Andrej Kolesznyikov moszkvai politikai elemző. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a hiány a szigorúan ellenőrzött politikai rendszerben valószínűleg nem fog országos tiltakozáshullámot elindítani. „A sokk egyértelműen jelen van, de mivel nincsenek valós eszközök a helyzet befolyásolására – a próbálkozással járó kockázatok pedig óriásiak –, a tüntetések kizártak.”
Lehetetlen megoldás: import Belaruszból és Indiából
A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy az orosz tisztviselők elismerték, hogy már vizsgálják az üzemanyag-behozatali lehetőségeket Belaruszból, Kazahsztánból és Indiából.
Ez rendkívüli és megalázó lépés egy olyan ország számára, amely normális esetben a finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb globális exportőre.
A kormány emellett fontolgatja az üzemanyag-minőségi szabványok ideiglenes lazítását is, hogy a vállalatok gyengébb minőségű benzint és gázolajat is piacra dobhassanak.
Elemzők szerint a hiány hosszú távú hatása nagymértékben attól függ, hogy Ukrajna képes-e fenntartani az orosz olajinfrastruktúra elleni támadásait. A nyomás mindenesetre nem enyhül, hiszen a legutóbbi, az omszki finomító elleni támadás az egyik legkomolyabb ukrán akció volt az orosz energiarendszerre.
Olyan, mint egy időutazás a Szovjetunióba
A déli régiók mellett Kelet-Szibéria az egyik legsúlyosabban érintett terület, ahol az üzemanyaghiány már átalakítja a mindennapokat és begyűrűzik a gazdaságba.
„Soha nem gondoltam volna, hogy megérem, hogy jegyre adják az üzemanyagot” – mondta Anasztazija, egy irkutszki logisztikai cég alkalmazottja, aki kérte családi nevének elhallgatását. Elmesélte, hogy vállalatuk több, árut szállító kamionja már napok óta vesztegel keleten, Csita városa mellett, mert a sofőrök egyszerűen sehol sem találnak üzemanyagot. „Éppen olyan ez most, mint a Szovjetunióról szóló történetek, amiket szüleimtől hallottam, amikor az embereknek sorba kellett állniuk az alapvető élelemiszerekért” – tette hozzá.
A taxisok is szinte teljesen eltűntek az utcákról. A Kommerszant című orosz üzleti napilapnak nyilatkozó iparági képviselők szerint az üzemanyagválság mintegy 20 százalékkal vetette vissza a napi fuvarszámot. A sofőrök pedig nem mernek hosszabb fuvarokat elvállalni, mert attól tartanak, hogy utána nem tudnak majd hol tankolni. Az orosz fekete-tengeri üdülőhelyeken pedig a hatóságok kozák járőröket vezényeltek ki a benzinkutakhoz, hogy fenntartsák a rendet a feszült és felháborodott autósok között a turisztikai főszezonban.
A hiány életre hívta a Szovjetunió bukása óta nem látott szürkepiacot is. A Novaja Gazeta Europe jelentése szerint a benzint ma már nyíltan hirdetik a Telegramon és az Avito piactéren: a megszállt Krímben például olyan eladók tűntek fel, akik vállalják, hogy taxival négy órán belül házhoz szállítják az üzemanyagot – természetesen csillagászati árakon. Sokan pedig külföldön próbálják leküzdeni a benzinhiányt, és tömegesen járnak át tankolni Kazahsztánba és Kínába. Ezt manapság egyszerűen csak üzemanyag-turizmusnak nevezi az orosz köznyelv.
Már Moszkva sem kivétel
Még Moszkva is kezdni érzi a hiány hatását, pedig a fővárost a Kreml eddig nagyrészt sikeresen megvédte a háború közvetlen következményeitől. Miután júniusban ukrán dróntalálat érte a Moszkvát ellátó egyik közeli finomítót, a fővárosi benzinkutak jelentős része ideiglenesen bezárt.
„A dolog pozitívuma, hogy többet sétálok ahelyett, hogy mindenhova autóval mennék” – mondta egy moszkvai, aki szerint a benzinkutakon a várakozási idő mostanra egy-két órára nőtt.
A helyzet nyomot hagyott a Kreml és Putyin megítélésén is. A független Levada Központ felmérése szerint Putyin tetszési indexe júniusban 5 százalékkal esett és 74 százalékra csökkent, ami az elmúlt 4 év legalacsonyabb értéke. Eközben azoknak az oroszoknak az aránya, akik szerint az országban jó irányba haladnak a dolgok, 61 százalékról 52 százalékra mérséklődött.
Mit üzen az orosz propaganda? Tessék kibírni!
Semmi sem utal arra, hogy a Kreml irányváltásra készülne. Vlagyimir Putyin a hétvégén katonai gyakorlóruhában látogatta meg a hadsereg parancsnokságát, ahol az orosz harctéri sikereket méltatta, az ukrán eredményeket pedig egyszerűen „információs és propagandaműveletnek” nevezte.
A belföldi gondokról csak végső esetben beszélő elnök a múlt hónapban kénytelen volt elismerni a hiányt, amikor az állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Oroszország némi hiányt tapasztal az üzemanyag-ellátásban, „de ez nem kritikus”.
Az állami tévécsatornákon a propagandisták nagyon egyszerű üzeneteket továbbítanak a nézők: ki kell bírni!
„Emlékezzünk vissza, mit éltünk már túl. Most éppen nincs benzin? Nos, az én generációm még emlékszik arra, amikor az élelmiszert is csak jegyre adták” – mondta Margarita Szimonjan, az RT főszerkesztője a Rosszija 1 csatornán futó heti műsorában.
Arra kérek mindenkit, őrizze meg a nyugalmát. Igen, nehéz. Nagyon nehéz… De ezen is túl leszünk. Semmi kétségem felőle
– nyugtatgatta nézőit a Kreml egyik fő propagandistája.
(Borítókép: Várakozó autók egy benzinkút előtt, Moszkvában 2026. július 1-jén. Fotó: Ramil Sitdikov / Reuters)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!