Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben rendszeresen elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Az Index az ankarai NATO-csúcs legfontosabb geopolitikai következményeiről, az Egyesült Államok és Európa viszonyáról, Ukrajna további támogatásának kilátásairól, a szövetség katonai fejlesztéseiről, valamint Magyar Péter első miniszterelnöki NATO-szerepléséről kérdezte Kosztur András geopolitikai elemzőt.
Trump és Európa között nem csökkent a távolság
„Az Egyesült Államok és Európa viszonyában az ankarai NATO-csúcs nem hozott érdemi változást az elmúlt másfél évhez képest” – mondta Kosztur András az Indexnek. Donald Trump például megbízhatatlan szövetségesnek nevezte Spanyolországot, megismételte azon felhívását, hogy a többi tagállam a GDP-je 5 százalékának megfelelő mértékig növelje katonai kiadásait, és továbbra is napirenden van az amerikai katonák európai létszámának csökkentése.
Az elemző hozzátette: ugyanezt az elhidegült viszonyt tükrözi a NATO-csúcs zárónyilatkozatának szövegezése is. A dokumentum két helyen is használja az „európai szövetségesek és Kanada” formulát, ami szerinte a szövetségen belüli – az USA és az európai NATO-tagországok – közötti törésvonalra utal. Az egyik passzus arról szól, hogy az említett országok nagyobb szerepet vállalnak a szövetség védelmében, például katonai kiadásaik növelésével. A másik Ukrajnára vonatkozik, és azt hangsúlyozza, hogy jelenleg az európai szövetségesek és Kanada viselik az Ukrajnának nyújtott támogatások döntő részének terhét.
Egy májusi Világjátszma-cikkünkben már írtunk arról, hogy egy új észak-atlanti geopolitikai tömb formálódik, amelyben Kanada és Európa érdekei egyre szorosabban kapcsolódnak össze. Ezzel kapcsolatban Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök egyik stratégiai célja éppen az, hogy megakadályozza Kanada és az Európai Unió további közeledését.
Ukrajna támogatása folytatódik, de kérdőjelekkel
Az ankarai NATO-csúcson Ukrajna kérdése különösen fontos volt Európa számára, amelynek vezetői az elmúlt hetekben arról igyekeztek meggyőzni Donald Trumpot, hogy fordulat állt be a háborúban, Oroszország pedig most rákényszeríthető a békére, ehhez azonban fokozni kell a nyomást.
Trump látszólag hajlik is, meg nem is erre az álláspontra. Ezúttal is tett gesztusokat Ukrajnának, ugyanakkor nem tért vissza a Biden-kormányzat támogatási politikájához. A jövőbeli biztonsági garanciákkal kapcsolatban ugyan nem zárta ki az amerikai részvételt Ukrajna légterének védelmében, Ukrajna biztonságának garantálását azonban továbbra is az európaiak feladatának nevezte
– mutatott rá Kosztur András.
Az elemző szerint Volodimir Zelenszkij nem lehet elégedetlen. Bár a csúcstalálkozó előtt a sajtóban arról írtak, hogy nem szólalhat fel a tagállamok vezetői mellett, mert ezzel nem akarták felbosszantani Donald Trumpot – ezért végül csak a védelmi ipari fórumon mondott beszédet –, az ukrán és az amerikai elnök találkozója kedélyes hangulatban zajlott. Az amerikai elnök még azt is megígérte Zelenszkijnek, hogy Ukrajna megkapja a Patriot-rakéták gyártási licencét, így a jövőben nem lesz kizárólag az amerikai szállítmányokra utalva.
Ez fontos eredmény, igaz, azt hozzá kell tenni, hogy a licencből csak hosszabb idő múlva lesz gyártási kapacitás és elkészült rakéta. Addig azonban az amerikaiak a megadott engedélyre hivatkozva elhalaszthatják a kész rakéták szállítását, mondván, hogy Ukrajna hamarosan maga is képes lesz azokat előállítani. Ebben az értelemben a döntés könnyen kétélű fegyverré válhat. Jelenleg azonban egyértelműen az ukrán elnök pozícióit erősíti a kommunikációs térben
– vélekedett Kosztur András.
Annak is örülhet Volodimir Zelenszkij, hogy a szövetségesek a zárónyilatkozatban vállalták, idén és jövőre is 70 milliárd euró értékű támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az elemző azonban hozzátette, hogy ebben az esetben is fontosak a részletek.
Az idei évre vonatkozóan a már megítélt vagy átadott támogatások is beleszámítanak a keretbe, így az Európai Unió kétéves, 90 milliárd eurós támogatásának idei évre jutó része is. A jövő évben is ez az uniós támogatás adja majd a csomag gerincét. Ezzel együtt Kijev számára fontos, hogy a következő másfél évben fixen számolhat a nyugati országok támogatásával. Igaz, ebben nem minden NATO-tagállam vesz részt. Az Egyesült Államok mellett Csehország és Bulgária is jelezte, hogy a továbbiakban nem tudja támogatni Ukrajnát.
A fejlesztések folytatódnak, a bizonytalanság megmarad
Az ankarai NATO-csúcs egyik fő témája a védelmi beruházások és a különféle fejlesztési projektek sorsa volt. Az egyik legfontosabb fejlesztési területet jelenleg a drónok jelentik.
„A NATO-tagállamok vállalták, hogy a következő öt évben 40 milliárd dollárt fektetnek a drónelhárításba, és jövő év végéig ötszörösére növelik a fegyveres erőkben szolgáló drónkezelők létszámát. Mark Rutte főtitkár azzal is eldicsekedett, hogy az elmúlt időszakban jelentősen sikerült növelni a magánszektorból a védelmi szférába érkező befektetések mértékét, és további beruházások is várhatók” – mondta az elemző.
A zárónyilatkozat azt is leszögezi, hogy a felek továbbra is elkötelezettek az ötös cikkely mellett, amely a kölcsönös segítségnyújtásról rendelkezik. Kosztur András ugyanakkor megjegyezte, hogy ez bevett formula, amelyből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a szövetség jövőjére nézve.
Az látható, hogy Trump fenntartásai továbbra sem oszlottak el, és az Egyesült Államok, valamint a NATO többi tagja közötti viszony szempontjából az amerikai választások kimenetele lehet a meghatározó középtávon. A szervezet szétesése azonban jelenleg nem fenyeget.
Magyar Péter nem jutott közelebb Trumphoz
Az elemző arra is kitért, hogy Magyar Péter először vehetett részt miniszterelnökként NATO-csúcson, és az esemény körüli kommunikációját a korábbi egyensúlyozás folytatása jellemezte. Miközben hangsúlyozta, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges akar lenni, elítéli az orosz agressziót és kiáll Ukrajna területi egysége mellett, azt is kiemelte, hogy nem vesz részt a 70 milliárd dolláros támogatási csomagban, továbbra sem küld sem fegyvert, sem katonákat Ukrajnába.
A miniszterelnök egyszerre akar igazodni a nyugati közös, vagy inkább központi állásponthoz, amire választói körében is van igény. Továbbá igyekszik megfelelni annak a magyar társadalomban valószínűleg még mindig többségi elvárásnak is, hogy Magyarország katonailag és pénzügyileg ne támogassa Ukrajnát, de ne is akadályozza a többi ország erre irányuló törekvéseit
– mutatott rá Kosztur András.
Meglátása szerint ezt a megközelítést jelenleg a nyugati államok is elfogadják, és nem támasztanak további elvárásokat Magyarországgal szemben. Magyar Péter elsősorban kétoldalú találkozóit emelte ki, hiszen több NATO-tagállam vezetőjével is most találkozhatott először.
A legnagyobb figyelem természetesen arra irányult, hogy a csúcson sikerült-e kapcsolatba kerülnie Volodimir Zelenszkijjel és Donald Trumppal. Magyar már be is jelentett egy jövőbeli kétoldalú találkozót Zelenszkijjel, amelyre Kijevben vagy Budapesten kerülhetne sor, majd ezt követően közösen látogatnának Beregszászra. Talán ezen a találkozón több is kiderülhetne a kárpátaljai magyarság jogait érintő, korábban bejelentett megállapodásról
– fogalmazott az elemző.
Trumppal kapcsolatban Kosztur András szerint már ellentmondásosabb kép rajzolódott ki. Az állam- és kormányfők közös csoportképe előtt Trump figyelmen kívül hagyta a magyar miniszterelnököt, az erről készült felvételek pedig bejárták a jobboldali sajtót. Magyar Péter ugyanakkor azt állítja, hogy kezet fogott Trumppal, erről azonban – sok más kétoldalú találkozójával ellentétben – nem készült felvétel. Az elemző szerint akárhogyan is történt, az világosnak tűnik, hogy egy rövid bemutatkozáson túlmutató egyeztetésre nem került sor Magyar Péter és Donald Trump között.
Az ankarai NATO-csúccsal több cikkben is foglalkoztunk az Indexen. Beszámoltunk arról, hogy Donald Trump bejelentette az iráni tűzszünet végét, az iráni vezetőket pedig „rákos daganatoknak” nevezte. Emellett összegyűjtöttük a csúcstalálkozón elhangzott legmeghökkentőbb kijelentéseit is. Továbbá arról is írtunk, hogy élesen bírálta a NATO-t, illetve leginkább Spanyolországot kritizálta.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!