„Az értesülés valótlan: az MBH Bankkal kapcsolatban nem folynak ilyen tárgyalások, a cikkben említett ügyletre vonatkozó ajánlatról sincs tudomása a banknak” – így reagált a megkeresésünkre a pénzintézet azzal kapcsolatban, hogy Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében azt írta, hogy „az MBH politikai patrónusai eltűntek, pénzügyi és diplomáciai források hetek óta ugyanazt az értesülést mondják nekem: a lengyel PKO Bank – Lengyelország legnagyobb bankja, komoly regionális ambíciókkal – magyarországi terjeszkedést fontolgat”.
Találgatásokból nincs hiány, de sok a nyitott kérdés
Panyi Szabolcs több, kormányközeli és pénzügyi szakértői forrása is arról számolt be, hogy a PKO Bank esetleges magyarországi megjelenése a közelmúlt magas szintű lengyel–magyar egyeztetésein is napirendre került. „Egy, a PKO gondolkodására rálátó forrás ugyanakkor megerősítette nekem, hogy a magyarországi belépés valóban tervben van. Azt is hozzátette: bármilyen MBH-val kapcsolatos üzlet csak akkor képzelhető el, ha Mészáros Lőrincet és az Orbán-oligarchia embereit előbb kiszorítják a bankból.” Azonban egyelőre nem látszik, hogy az ügy túlmutatna a piacon keringő értesülések szintjén.
Az MBH Bank az Index megkeresésére azt közölte, hogy nem folynak ilyen egyeztetések a lengyel PKO-val, és a sajtóban említett esetleges ajánlatról sincs tudomásuk.
A mostani találgatások fényében különösen figyelemreméltó, hogy Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója néhány hónappal ezelőtt – de már a választások után – a Portfoliónak adott interjújában éppen a hazai tulajdonú bankrendszer stratégiai jelentőségét hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott, hogy a magyar érdek és a gazdaság stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú, hogy az országban legyenek magyar tulajdonú és magyar irányítású pénzintézetek. Szerinte ezek a bankok nem csupán pénzügyi közvetítőként működnek, hanem válsághelyzetekben is képesek fenntartani a vállalkozások és a háztartások finanszírozását, ezáltal hozzájárulnak a pénzügyi szuverenitás megőrzéséhez és a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez.
Az MBH elnök-vezérigazgatója ennek kapcsán a 2008-as pénzügyi válságot említette intő példaként. Akkor több külföldi tulajdonú bank visszafogta magyarországi működését, és inkább saját hazai piacaira csoportosította át a forrásait, ami jól megmutatta, milyen kockázatokkal járhat, ha egy ország pénzügyi rendszere túlságosan külföldi szereplőkre támaszkodik.
Bár Barna Zsolt azt is elismerte, hogy a magyar bankpiac a jelentős lakossági és vállalati hitelállomány miatt vonzó célpont a nemzetközi szereplők számára, szerinte a piac meglehetősen telített.
Arról is beszélt, hogy az MBH jelenlegi stratégiájába nem illeszkedik egy klasszikus értelemben vett szakmai befektető bevonása. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szereplő jelenleg nem jelentene érdemi hozzáadott értéket a bank tulajdonosi struktúrájában, mivel a hosszú távú cél továbbra is az, hogy az MBH saját kompetenciáira, szakmai tudására és piaci tapasztalatára építve fejlődjön tovább.
Az Index forrásai szerint ez nem jelenti azt, hogy a bank elzárkózna minden külső tőkebefektetőtől. Mint fogalmaztak,
„az MBH nyitott valamennyi nemzetközi pénzügyi befektető megjelenésére, amennyiben az összhangban áll a bank hosszú távú stratégiájával” – és erről egyébként szintén beszélt az említett interjúban Barna Zsolt.
A tőkepiaci forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy üzleti szempontból nehezen lenne indokolható egy olyan tranzakció, amelyben a PKO Bank kizárólag az MBH vállalati üzletágát szerezné meg, „üzletileg sem tűnne racionális lépésnek”.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!