Augusztus 13-án tartanak időközi választást az Egyesült Királyság egyik legszegényebb, egyben leginkább brexitpárti választókörzetében, Clactonban, miután a kelet-angliai Essexben található körzet eddigi országgyűlési képviselője, Nigel Farage lemondott mandátumáról.
A Mr. Brexitnek is becézett Farage azután mondott le a mandátumáról, hogy kiderült, nemcsak a kriptovalutából meggazdagodó Christopher Harborne-től kapott ötmillió fontot, amit nem jelentett be a megfelelő szerveknek, hanem egy másik brit milliárdos, a 2017-ben csalásért elítélt George Cottrell is pénzügyileg támogatja. Ezek miatt pedig eljárás is indult mindkét esetben.
Farage távozása a Westminsterből ugyanakkor csak ideiglenes: a lemondását bejelentő ugyanazon húszperces beszéde során rögtön le is szögezte, hogy az időközi választáson elindul, mondván, így majd lefolytathatják az igazi eljárást, amin kiderül, hogy élvezi-e az emberek bizalmát, vagy sem, ez pedig az időközi választás.
Beszéde többi részében emellett a tőle megszokott populista elemeket parafrazálta, és az eljárások mögött meghúzódó aggályokra való érdemi reagálás helyett magát áldozati pózba helyezve többek között arról értekezett, hogy az eljárással nem őt, hanem az őt és pártját, a Reform UK-t támogatókat akarják támadni; valójában az establishment próbálja ellehetetleníteni koholt vádakkal, mert antidemokratikusan nem fogadják el, hogy a közvélemény-kutatásokat pártja vezeti.
Bejelentésére ugyanakkor meglepő lépésre szánta el magát a többi párt:
mindegyik parlamenti és komolyan vehető párt bejelentette, bojkottálják az időközi választást, és nem indítanak jelöltet Farage-zsal szemben.
Ennek oka, hogy Farage lépését egy médiacirkusznak tartják, hogy így terelje el a pénzügyeit firtató jogos kérdéseket, és az elitellenes, áldozati pózból folytatott kampányának nem akarnak újabb színpadot emelni számára.
Továbbá az egész időközi választást idő- és pénzpazarlásnak tartják: a brit adófizetőknek közel 250 ezer fontjába fog kerülni első körben,
ráadásul ha Farage-ot újraválasztják, és a vizsgálóbizottság úgy találja, hogy megszegte a szabályokat, akkor újabb időközi választásra lehet majd szükség.
Ennek oka, hogy a választópolgárok megfelelő mennyiségű aláírás esetén egy petícióval visszahívhatják választott képviselőiket, amivel automatikusan az időközi választást is kiírják – a választókörzetben a választásra jogosultak tíz százalékának kell aláírni azt hat hét alatt, amivel automatikusan megszűnne a mandátuma.
Farage szerint utóbbira nem kerülne sor, mert az augusztus 13-i időközi választáson az emberek elmondhatják majd a véleményüket róla. Azonban több ellenzéki párt azt szerette volna elérni a Munkáspártnál, hogy ne siessék el a választás kiírását, hátha addig le tudja folytatni a vizsgálóbizottság a vizsgálatát, így a választók minden szükséges információval rendelkeznek majd.
Azonban ennek végül nem tettek eleget, és ezzel a brit politika és humor egy nem várt összefonódását tapasztalhatjuk:
Farage legnagyobb kihívója ugyanis egy magát intergalaktikus aliennek nevező viccjelölt, Count Binface, azaz Gróf Kukaarc lesz.
Megtestesítője, Jonathan Harvey forgatókönyvíró és humorista egyébként egy közel egy évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt, hiszen már 2017-ben is elindult – akkor még Lord Buckethead néven – Theresa May, 2019-ben Boris Johnson, 2024-ben pedig Rishi Sunak korábbi tory miniszterelnökökkel szemben, míg idén a Keir Starmert követő leendő kormányfő, Andy Burnham ellen – valamint immáron Nigel Farage ellen is megmérettetheti magát.
Nigel Farage stratégiája már az induláskor a kukában landolt
A Reform UK vezetőjének a mandátumról való lemondással két célja volt: egyrészt amíg nem képviselő, a parlamenti vizsgálóbizottság sem folytathatja a vizsgálatot, hiszen már nem tagja a Westminsternek, másrészt pedig erőt demonstrálni a pártja makerfieldi időközi választásán elért nagyarányú vereség után – ez volt az az időközi választás, ahol Andy Burnham visszakerült a Westminsterbe, így jogosulttá vált, hogy Starmer lemondása után miniszterelnök váljon majd belőle.
Farage ezen céljaihoz pedig Clacton nem is lehetne jobb választókerület: 2016-ban a brexitnépszavazáson az itt élők 70 százaléka szavazott a kilépésre, emellett Anglia egyik legszegényebb választókörzete, így 2024-ben – karrierje során egyébként először – könnyűszerrel szerzett mandátumot Farage a Westminsterbe.
Lemondásával, majd az időközi választáson való elindulásával vélhetően az volt a célja, hogy hasonló vagy akár a 2024-es választáshoz képest még nagyobb arányú győzelmet mutasson fel, amivel egyrészt rögtön zárójelbe is tenné a makerfieldi vereséget, másrészt a közvélemény-kutatásokat már tavaly május óta vezető pártja további lendületet kaphatott volna. Harmadrészt pedig
Farage egy nagyarányú választási vereséggel elmondhatná, hogy a nép döntött, és ha a vizsgálóbizottság jogilag el is marasztalná, a választók politikailag felmentették őt a vádak alól már korábban
– igaz, ettől még a választók dönthetnek úgy, hogy egy petícióval visszahívják, ami ellen Farage nem tudna jogilag mit tenni.
Azonban azzal, hogy a komolyan vehető pártok nem indulnak, és csak valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártok jelöltjei, valamint Count Binface-hez hasonló viccjelöltek indulnak, az egész választás egyre jobban veszíti értelmét, ráadásul Farage egyre nevetségesebbé válik:
legfőbb kihívójának például az egyik legnagyobb követelése Adele államosítása vagy a 99 Flake-nek nevezett fagyira kivetett 99 pennys ársapka bevezetése.
Count Binface még új választási programmal nem állt elő, de a legutóbbi makerfieldi húsz pontjából valószínűleg sokat megment, mint ahogy azt korábban tette. Így a fentebbi két példa mellett szinte állandó ígérete, hogy
a tömegközlekedési eszközökön telefonjukat kihangosítva használókat automatikusan besoroztatná,
visszavezetné a teletextet,
eltörölné a képviselők kedvezményes étkeztetését a Westminsterben,
építene legalább egy megfizethető lakást,
vagy hogy a brexitet úgy fordítaná vissza, hogy az EU 27 tagállamát meghívná az Egyesült Királyságba.
Az egyik legismertebb ígérete ugyanakkor, ami a Boris Johnsonnal szembeni 2019-es választása óta állandó tétele a listájának, hogy
egy londoni pub fürdőszobájában található kézszárítót egy „értelmesebb helyre” szereltetne át
– ezen 2019 óta folyamatos ígérete miatt egyébként a mai napig gyakran kapnak a pub tulajdonosai ugyanerről a problémáról panaszkodó telefonhívásokat, sokáig nem is tudták, hogy ez miért zavar olyan sokakat – nemrég a Mirror a helyszínre ment riportot írni (!) a kézszárítóról.
Emellett pedig a mostani kampány már most adott olyan szürreális jeleneteket, mint hogy a konzervatív The Times egy hosszú írott interjút közöl vele, míg a mérvadó The Economist vagy a The Independent pedig portrécikkeket közöl róla – utóbbi ráadásul egy teljesen komoly anyagot készített a szemeteskuka mögött szereplő személyről.
De ennél is viccesebb, amikor Count Binface-szel egy ötperces interjút készítenek a BBC-ben – bár mint jelölt a közmédiában eddig is kapott a pártja mindig pár percet programja bemutatására –, de a híres BBC Radio 4-ban és az LBC talkműsoraiban is hosszú perceket kapott. Utóbbinál ráadásul az egész helyzet abszurditását kifejezve elmondta:
Van egy kis lehetőség, amelyen belül ténylegesen képviselő lehetek. Azt hiszem, a brit emberek viccesnek találnák, ahogy az emberiség többi része is viccesnek találná. Sőt, merem állítani, én is viccesnek találnám.
Míg a BBC Radio 4-nak azt árulta el, hogyan próbálja rávenni a clactoniakat, hogy rá szavazzanak Farage helyett: „Én nem vagyok Farage”.
Még így is Nigel Farage az esélyes, de ideiglenes győzelme mellett lesz egy csillag
Azonban az, hogy Count Binface vált a kvázi kihívójává Farage-nak, nemcsak a hagyományos médiát foglalkoztatja, hanem a közösségi médiát is elárasztották a viccjelölt mostani és korábbi nyilatkozatai, valamint az ezzel foglalkozó mémek.
Több fiatal pedig mozgósításba is kezdett Count Binface mellett mint Farage legpotensebb kihívója, mondván, ezzel tényleg meg lehetne akadályozni egy lehetséges Farage-miniszterelnökséget.
A brit politikai hagyományok szerint ugyanis egy párt miniszterelnök-jelöltjét mindig egy regnáló képviselőjük adja.
Azonban annak ellenére, hogy az IPSOS nemrég felmérte, hogy a britek 33 százaléka inkább örülne az intergalaktikus alien győzelmének, míg Farage-t a teljes brit társadalom 21 százaléka szeretné képviselőnek, a toronymagas esélyes még továbbra is a Reform UK arca, és hatalmas meglepetés lenne, ha Count Binface még a második helyet is megszerezné a normális, ám nem annyira ismert jelöltekkel szemben.
Ugyanakkor augusztus 13-án hiába nyer majd a Reform UK vezetője, a lemondása után kitalált stratégiája teljesen megbukott, hiszen a mostani versenyben ő hamarabb tűnik a Farage által legyőzni kívánt elit részének, mint a feje helyén egy hatalmas szemeteskukával rendelkező viccjelölt, de ennél is problémásabb, hogy teljesen nevetségessé vált – ráadásul azóta bejelentette a makerfieldi választáson rókajelmezbe öltözött Rob Pownall is az elindulását, így a választás estéje után már biztos, hogy e két jelölttel együtt fog színpadra lépni Farage az eredmények bejelentésekor.
Ráadásul Farage egyébként rendkívül vékony jégen sétáló stratégiája – miszerint egy választási győzelemmel politikailag bevédené magát a stiklis pénzügyei miatt indított eljárások, valamint egy lehetséges visszahívás és újabb időközi eljárás elől – csak akkor működött volna, ha azt egy komoly, legitim jelöltekkel felálló versenyben szerezné meg – hogy ehelyett milyen verseny lett belőle, jól mutatja a BBC cikkének címe:
Egy szemetes, két róka és egy reality-tv-sztár – az elinduló jelöltek Clactonban.
(Borítókép: Count Binface, a londoni polgármester-választás egyik jelöltje a Parlament épülete előtt pózol a központi londoni College Green területén 2024. április 2-án. Fotó: Aaron Chown – PA Images / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!