Az UNESCO világörökségi címe évtizedeken át a nemzetközi elismerés szimbólumának számított. A rangos státusz nemcsak a kulturális és természeti értékek megőrzését segíti, hanem turisták százezreit is vonzza.
Egyre több helyi közösség szerint azonban ennek komoly ára van: a túlzott turizmus, az emelkedő ingatlanárak és a mindennapi élet átalakulása miatt már vannak olyan települések és térségek, amelyek inkább lemondanának a címről.
Egy szlovák falu is érintett
A közép-szlovákiai Vlkolínec 1993-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára különleges, épségben fennmaradt népi építészete miatt. A mintegy 20 állandó lakosnak otthont adó faluba azóta évente több mint 100 ezer látogató érkezik.
A helyiek egy része szerint a világörökségi cím több problémát okozott, mint amennyi előnyt hozott. Úgy vélik, a turizmus jelentősen megváltoztatta a település életét, ezért azt szeretnék, ha a falu lekerülne a világörökségi listáról.
Vlkolínec (Forrás: Getty Images)
Tanzániában is hasonló a vita
Hasonló kérés fogalmazódott meg a tanzániai Ngorongoro Természetvédelmi Területen is. A Maasai International Solidarity Alliance szerint a világörökségi státuszhoz kapcsolódó természetvédelmi intézkedések miatt a helyi pásztorkodó közösségeket kiszorították ősi legelőikről.
Ngorongoro (Forrás: Getty Images)
Mire jó az UNESCO világörökségi cím?
A folyamatosan bővülő világörökségi listát az UNESCO, az ENSZ nemzetközi bizottsága felügyeli, amely azonosítja és védi a helyeket, amelyeket „kiemelkedő kulturális vagy természeti jelentőséggel bírnak az emberiség számára”. Amióta 1978-ban felvette a listára az első 12 helyszínt, a lista 170 országban 1248 helyszínre bővült.
A világörökségi listát a második világháború utáni törekvés hozta létre, hogy megvédjék a konfliktusok, az iparosodás és a modern fejlődés által fenyegetett kulturálisan és környezetileg jelentős helyeket.
A világörökségi cím nemcsak presztízst jelent, hanem nemzetközi figyelmet és természetvédelmi támogatásokat is hozhat. Jó példa erre a Belize-i Korallzátony Rezervátum-rendszer vagy az Angkor Wat templomegyüttes, ahol az UNESCO közreműködésével jelentős természetvédelmi és helyreállítási munkák valósultak meg.
Belize (Forrás: Getty Images)
Egyre nagyobb hátrányba kerülnek a lakosok
A szakértők szerint szinte elkerülhetetlen, hogy egy UNESCO-helyszínre több turista érkezzen. Greg Richards, a kulturális turizmus kutatója úgy fogalmazott: a világ vezető szakértői között egyetértés van abban, hogy a világörökségi cím egyik biztos következménye a látogatók számának növekedése.
Ez több ismert városban is problémát okoz. Velencében a tömegturizmus miatt egyre több helyi dönt úgy, hogy elköltözik a városról. A kínai Lijiang óvárosában a hagyományos városrészek egy részét vendégházak és ajándékboltok váltották mostanra fel, Marrákesben pedig a világörökségi medina környékén az ingatlanárak emelkedése és a dzsentrifikáció váltott ki heves vitákat.
A kutatók szerint szintén problémát okoz az a jelenség, hogy az érintett városok és falvak szinte múzeumokká válnak: sokkal inkább koncentrálnak a látogatókra, mint saját lakosaikra. A trend pedig nemcsak gazdasági hátrányba sodorja az ott élőket, különösen például ingatlanvásárlás kapcsán, de veszélyezteti az adott területek hitelességét.
Mit tesz az UNESCO?
Az UNESCO szerint az elmúlt 10–15 évben jelentősen megváltozott a turizmus, ezért ma már arra ösztönzik a világörökségi helyszíneket, hogy készítsenek látogatókezelési terveket. Ezek célja a zsúfoltság csökkentése és a sérülékeny területek védelme.
A szervezet hangsúlyozza: nem a turizmust szeretné visszaszorítani, hanem azt szeretné elérni, hogy az a természetvédelem és az örökség megőrzését is szolgálja. És hogy miért nem kívánják a turizmus megszüntetését? „A világörökségi helyszínek mindenkié. Az egész emberiségé. Azt akarjuk, hogy az emberek meglátogassák őket, hogy megtapasztalják őket” – mondja Peter DeBrine, az UNESCO fenntartható turizmus szakértője
Amire az UNESCO-nak nincs megoldása
Az UNESCO ugyan felléphet, ha egy világörökségi helyszínt háború, klímaváltozás vagy nem megfelelő fejlesztések veszélyeztetnek, arra azonban nincs kialakított mechanizmusa, ha a helyiek úgy érzik, hogy maga a világörökségi státusz vagy az általa generált turizmus rontja az életminőségüket.
Emiatt sem Vlkolínec, sem a Ngorongoro Természetvédelmi Terület ügye várhatóan nem kerül napirendre a Világörökségi Bizottság következő ülésén.
Eddig mindössze három helyszín veszítette el a világörökségi címet
Az UNESCO történetében eddig csak három helyszínt töröltek a világörökségi listáról, és egyik esetben sem a helyiek kérésére történt ez.
2007-ben az ománi Arab Oryx Rezervátum került le a listáról, miután jelentősen csökkentették a védett területet.
2009-ben a németországi Drezdai Elba-völgy veszítette el a címet, mivel az UNESCO szerint alapvetően megváltoztatta a tájat egy új híd megépítése miatt.
2021-ben pedig Liverpool történelmi kikötőnegyedét törölték a listáról a vízpart átépítése miatt.
A szakértők szerint Vlkolínec és Ngorongoro esetében sem a világörökségi cím visszavonása jelentene valódi megoldást. Sokkal inkább olyan örökségvédelmi tervezésre lenne szükség, amely egyszerre veszi figyelembe a műemlékek, a természet és a helyi közösségek érdekeit.