A katari védelmi minisztérium közlése szerint fegyveres erőik „továbbra is elhárítják a Katar államot célzó ballisztikus rakétatámadásokat”. A csapássorozat órákkal azután kezdődött, hogy az amerikai hadsereg újabb légicsapásokat mért Iránra.
Dohát két hullámban érték a becsapódások
A tudósítás szerint vasárnap hajnalban több hangos robbanás rázta meg Dohát, miközben a katari légvédelem több iráni ballisztikus rakétát is elfogott a főváros felett.
A helyszínen tartózkodó Euronews-újságírók arról számoltak be, hogy a rakéták elfogását erős detonációk követték, amelyek lökéshullámként söpörtek végig a városon.
A támadás két hullámban, mintegy két óra alatt zajlott – a beszámoló szerint hasonló léptékben, mint az iráni háború első napjaiban.
Helyi idő szerint hajnali fél hatkor országos vészjelzések jelentek meg a katariak mobiltelefonjain. A belügyminisztérium arra kérte a lakosságot, hogy húzódjanak fedett helyre, tartsák magukat távol az ablakoktól, és jelezte: az ország biztonsági fenyegetettségi szintje magas.
A katari védelmi minisztérium hivatalos közleményben erősítette meg, hogy a légvédelem folyamatosan hárítja el a rakétákat. A fegyveres erők – írták – megszakítás nélkül fognak el több, Katar ellen irányuló ballisztikus rakétát.
Nem ez volt az első alkalom, hogy iráni rakéták értek célba Katar közelében: az ország légvédelmét már az elmúlt hónapok konfliktusa során is többször bevetették a dohai amerikai támaszpont körül.
Nem csak Katart érte csapás – az egész öböl védekezett
A támadás nem korlátozódott Katarra. Az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy légvédelmi rendszerei iráni rakétákat és drónokat semmisítenek meg, és a lakosságot ott is óvóhelyre vonulásra szólították fel.
Az emírségi védelmi tárca igyekezett megnyugtatni a lakosságot: a hallható robbanások a légvédelem elhárító tevékenységéből fakadnak, nem közvetlen becsapódásokból.
Kuvait hadseregének parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy „ellenséges légi célpontok” ellen lép fel, és a lakosokat is fedezékbe küldte. Bahrein szintén aktiválta légvédelmét az iráni támadásokra válaszul.
Irán Forradalmi Gárdája (IRGC) – az iráni haderő elitalakulata, amely önálló hadsereget, haditengerészetet és légierőt is működtet – a támadások közben azt állította, hogy a katari Al-Udeid amerikai légibázist vette célba, és lerombolt egy parancsnoki központot, valamint egy repülőgép-karbantartó létesítményt.
Katar ezzel szemben azt közölte, hogy elhárította a térség legnagyobb amerikai támaszpontja ellen kilőtt rakétákat.
Teherán emellett azt állította, hogy a jordániai Prince Hassan légibázist és az amerikai haditengerészet által használt ománi Duqm kikötőt is eltalálta.
Egy megtámadott hajó, amelyre lecsapott az amerikai válasz
A vasárnap hajnali iráni csapásokat közvetlen amerikai akció előzte meg. Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága (CENTCOM) szombat éjjel bejelentette, hogy csapássorozatot hajtott végre Irán déli részén. Ezt egy szombat esti incidens váltotta ki:
Irán a Hormuzi-szorosban megtámadott egy ciprusi lobogó alatt közlekedő konténerszállító hajót, amely lángba borult, legénységének menekülnie kellett, egy tengerész pedig eltűnt.
A CENTCOM közlése szerint mintegy 140 célpontot támadtak, hogy – ahogy fogalmaztak – gyengítsék Irán képességét a szoroson szabadon áthaladó polgári és kereskedelmi hajók megtámadására. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter röviddel a bombázás előtt élesen fogalmazott az interneten: Irán rossz döntést hozott, és most megfizet érte.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, amelyen a globális kőolaj- és földgázszállítás több mint egyötöde halad át. Az utóbbi hetekben ezért minden itteni incidens azonnal érezteti hatását a világpiacon – a legutóbbi amerikai–iráni összecsapás nyomán a magyar autósok is megérezhették az olajárak emelkedését.
„Vége az egyoldalú alkuknak” – Teherán fenyegető üzenete
Teherán az elmúlt napokban ismételten figyelmeztetett: minden további amerikai csapásra azzal válaszol, hogy amerikai célpontokat támad az Öböl menti országok területén – pontosan úgy, ahogyan a háború kezdetén is tette.
Az iráni fenyegetés hátterében a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés vitája áll. Teherán a szoros egyes részeit saját felségvizének tekinti, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hajók kizárólag az általa kijelölt útvonalat használják – erről az Index korábban részletesen is beszámolt.
Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és Teherán vezető tárgyalója a támadások közben az X közösségi oldalon üzent az Egyesült Államoknak.
Vége az egyoldalú alkuk korszakának
– írta, arra utalva, hogy szerinte Washington nem tartotta be a háború lezárásáról szóló amerikai–iráni keretmegállapodást.
A júniusban aláírt egyezmény eleve törékenynek bizonyult: bár 60 napra biztonságos áthaladást ígért a szoroson, a szabad hajózás kérdését nem rendezte egyértelműen, így az értelmezése körüli vita rövid úton újabb fegyveres összecsapáshoz vezetett.
(Borítókép: Kiállított rakéta Teheránban. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!