A KASZ – a kereskedelemben dolgozók, jellemzően bolti eladók, pénztárosok és raktárosok érdekképviseleti szervezete – hivatalosan is benyújtotta a népszavazási kezdeményezését arról, hogy december 24-e munkaszüneti nappá váljon – világított rá a Blikk.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB), vagyis a választásokat és népszavazásokat felügyelő állami testület helyt adott az indítványnak, így megkezdődhet az aláírásgyűjtés.
A szakszervezet közleménye szerint az igazi különösség nem a cél, hanem az odavezető út. Úgy látják, a témában lényegében egyetértenek a választópolgárok, a kormány és maga a kezdeményező szakszervezet is – mégis a népszavazás maradt az egyetlen járható út.
Ezt a fonákságot a KASZ egyik legélesebb mondata foglalja össze:
Úgy tűnik, hogy a témában egyetértés van a választópolgárok, a kormány és a népszavazást kezdeményező KASZ között, ennek ellenére mégis el kell költenünk néhány milliárd forintnyi közpénzt népszavazásra, csak azért, mert a felek között nem valósult meg olyan egyeztetés, amely lehetővé tette volna a kérdés más módon történő rendezését.
A szervezet szerint ez a helyzet elkerülhető lett volna, ha a felek időben leülnek tárgyalni.
Kétszer kopogtattak, egyszer sem nyílt ajtó
A KASZ arra is kitért, hogy nem rögtön a népszavazás eszközéhez nyúltak. Június 1-je óta kétszer is megpróbáltak egyeztetést kezdeményezni a kormánnyal, ám egyik alkalommal sem érkezett válasz.
A szakszervezet így vette át az aláíróíveket az NVB-től, és indította el a gyűjtést.
A cél nem csupán annyi, hogy december 24-e szabadnap legyen. A KASZ azt szeretné, hogy a karácsony háromnapos ünneppé váljon, így a munkavállalók többsége otthon maradhasson.
Aki pedig szenteste napján mégsem tudja elkerülni a munkát – például a nyitva tartó boltokban –, az a kezdeményezés szerint dupla bért kapjon aznapi munkájáért.
A gyakorlati tét tehát kettős: egyfelől a pihenés joga, másfelől a méltányos díjazás azoknak, akiket ünnepnapon is a pult mögött találunk.
Régi vágy, sok kudarccal a háta mögött
December 24-e ügye korántsem új keletű a magyar közéletben. A szenteste piros betűssé tételéért már évtizedekkel ezelőtt is folytak próbálkozások, ám ezek rendre elakadtak.
A parlamentbe a kezdeményezés 2023-ban jutott el, ahol a kormánypárti többség nem támogatta. A Jobbik éveken át sorozatban nyújtotta be a javaslatát, de hetedik alkalommal is elutasította a bizottság.
A népszavazás útja is göröngyös volt. 2024 novemberében az NVB hitelesítette a kérdést, a Kúria azonban 2025 februárjában elutasította a Jobbik kezdeményezését.
A párt tavaly májusban ismét megpróbálkozott vele, és az NVB újra rábólintott a javaslatra. Később a Tisza Párt is bejelentette, hogy kormányra kerülve munkaszüneti nappá tenné a szentestét.
Milliárdok a mérlegen – de mit mutatnak a felmérések?
Az előző kormány évek óta ugyanazzal érvelt a szabadnap ellen: egy újabb munkaszüneti nap gyengítené az ország versenyképességét, és GDP-kiesést okozna.
A kérdést a KASZ közleménye is megpendíti, amikor néhány milliárd forintnyi közpénz elköltéséről beszél – csakhogy itt a szakszervezet nem a szabadnap, hanem magának a népszavazásnak a költségeire utal.
A társadalmi támogatottság ugyanakkor tartósan magasnak tűnik. A Blikk korábbi olvasói szavazásán a válaszadók 91 százaléka állt ki a javaslat mellett, míg 9 százalék ellenezte azt.
Fontos hozzátenni, hogy az ilyen felmérések nem reprezentatívak: egy hírportál olvasótábora nem feltétlenül tükrözi a teljes lakosság véleményét.
A KASZ eltökéltnek látszik. A Facebookon már közzé is tettek néhány helyszínt, ahol az aláírásokat várják, és jelezték: a lista folyamatosan bővülni fog.
A cikk a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének közleménye alapján készült. A milliárdos nagyságrendű költségbecslés a szakszervezet állítása.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!