Az ausztrál bankrendszer az elmúlt hónapokban szembesült egy új típusú csalással. A mesterséges intelligencia mára olyan fizetési papírokat, adóbevallásokat és bankszámlakivonatokat képes gyártani, amelyek átmennek a hitelbírálat szokásos ellenőrzésein.

A Commonwealth Bank of Australia, az ország legnagyobb pénzintézete önként fordult a rendőrséghez. A lépés előzménye, hogy belső bejelentők a bank „SpeakUp” csalásjelző csatornáján keresztül jelezték: egy hitelközvetítő és egy privátbanki munkatárs jövedelemigazolásokat hamisított. A bank most akár 1 milliárd ausztrál dollárnyi (mintegy 695 millió amerikai dollár) hitelt vizsgál át gyanús eredetű dokumentáció miatt.

A rivális National Australia Bankot egy hasonló módszerrel mintegy 150 millió ausztrál dollártól fosztották meg a csalók. Iparági becslések szerint Ausztrália teljes jelzáloghitel-piacán akár 4 milliárd ausztrál dollárnyi (2,8 milliárd amerikai dollár) csalás is megbújhat. A szervezett bűnözői hálózatok fizetési papírokat, adóbevallásokat és kisvállalkozói könyveléseket hamisítanak mesterséges intelligenciával.

Egyes bankok a dokumentumok digitális ujjlenyomatát vizsgálják, hogy kiderítsék, egy fájlt AI generált-e. Ez a módszer viszont hatástalan, ha a csalók hónapokon át valódi fizetéseket utaltatnak a számlára, mielőtt a hamisított papírokkal hitelt igényelnének.

Dominic Tayco, a Thaddeus Martin Consulting vezetője szerint a rendszer tervezési hibája világosodott meg. Tayco szavai szerint: „dokumentumokat ellenőriztünk, pedig embereket kellett volna.” Szerinte az egész eset az iparág teljes ellenőrzési architektúrájának stressztesztje.

A megoldás felé mutat a Consumer Data Right nevű ausztrál nyíltbanki keretrendszer bővítése, amely papírok nélkül, közvetlenül adna hozzáférést a hitelezőknek az adóhatósági jövedelemadatokhoz. A programra a kormány mintegy 43 millió ausztrál dollárt különített el a 2026 és 2027 közötti időszakra. A Commonwealth Bank eközben saját, valós idejű AI-rendszert indított, amely naponta 80 millió tranzakciós jelzést figyel.

Európában ez a fajta papírmentes jövedelemellenőrzés már nem elmélet. Magyarországon például a Cofidis is nyílt bankolási hozzájárulással, tranzakciós adatok alapján egyszerűsíti a hitelbírálatot. Ausztráliában a papírokat kellett hamisítani a csaláshoz, Európában egyre inkább maguk a papírok tűnnek el a folyamatból.

(via PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)

!function(f,b,e,v,n,t,s)
{if(f.fbq)return;n=f.fbq=function(){n.callMethod?
n.callMethod.apply(n,arguments):n.queue.push(arguments)};
if(!f._fbq)f._fbq=n;n.push=n;n.loaded=!0;n.version=’2.0′;
n.queue=[];t=b.createElement(e);t.async=!0;
t.src=v;s=b.getElementsByTagName(e)[0];
s.parentNode.insertBefore(t,s)}(window,document,’script’,
‘https://connect.facebook.net/en_US/fbevents.js’);
fbq(‘init’, ‘179055442707086’);
fbq(‘track’, ‘PageView’);